Konyár község Hajdú-Bihar vármegyében, a Derecskei járásban.
Fekvése Debrecentől mintegy 30 kilométerre délre fekszik, az észak-alföldi régióban.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hajdúbagos, északkelet és kelet felől Hosszúpályi, délkelet felől Esztár, dél felől Hencida és Gáborján, délnyugat felől Szentpéterszeg, északnyugat felől pedig Derecske.
Megközelítése Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 4811-es út, ezen érhető el Derecske és Esztár felől is.
A hazai vasútvonalak közül a érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Konyár vasútállomás a belterület központi részének északnyugati szélén helyezkedik el, közúti elérését a 4811-es útból kiágazó 48 312-es számú mellékút teszi lehetővé. (A vasútnak egyébként van egy Konyári Sóstófürdő nevű megállóhelye is, de az már Hosszúpályi területén található.)
Története
Konyár az álmosdi Chyre nemzetség ősi birtoka volt.
A XVI. században birtokos volt itt a henczidai Bacsó, a Kállay, és a Csáky család is.
1605-ben Bocskaitól szabadalomlevelet kapott a település.
1660 és 1690 között a község a törököktől sokat szenvedett.
1745-ben a település földesura a herczeg Eszterházy család volt.
A falu határán húzódott keresztül az ún. Ördögárok is.
Közélete Polgármesterei +IdőszakNévJelölő szervezetForrás1990–1994Dr. Fülep Lászlófüggetlen1994–19981998–20022002–2006Dr. Nédics Istvánfüggetlen2006–2010Dr. Fülep Lászlófüggetlen2010–2014Fidesz2014–2019Vig Szilárdfüggetlen2019–20242024–
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 95%-a magyar, 5%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,7%-a magyarnak, 8,7% cigánynak mondta magát (5,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 4,3%, református 44,5%, görögkatolikus 0,5%, felekezeten kívüli 33,5% (15,6% nem válaszolt).Konyár Helységnévtár
2022-ben a lakosság 91,6%-a vallotta magát magyarnak, 8,8% cigánynak, 0,1% ukránnak, 0,6% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 31,2% volt református, 1,9% római katolikus, 0,5% görög katolikus, 1,3% egyéb keresztény, 0,1% ortodox, 29% felekezeten kívüli (35,8% nem válaszolt).Konyár Helységnévtár
Nevezetességei A XVIII. században épült református templom. A templomot az Európai Unió támogatásával 2006-ban felújították. Látnivalói közt említhető még a közelmúltban újjáépült Művelődési Ház. A településtől keletre halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, az Alföldet körbekerülő Csörsz-árok vagy más néven Ördögárok nyomvonala. A nevezetességek közé tartoznak a rendszeresen megrendezett konyári falunapok is. A Kurucz Albertről elnevezett konyári falumúzeum. A 2020-ban felújított konyári tájház
Híres emberek Itt született 1920. február 10-én Tibor Alfréd magyar-amerikai szobrász. Itt született 1945. szeptember 21-jén Németh László színművész. Itt született 1949. április 1-jén Németh Tibor bábművész, színész. Itt született 1925. január 16-án Kurucz Albert néprajzkutató, a debreceni Tanítóképző Főiskola helyettes igazgatója (1963–1975), a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója (1975–1986). A településen élt 12 éves koráig Péter Perjés musical-rendező, dalszerző.
Jegyzetek
Kategória:Hajdú-Bihar megye települései Kategória:Bihar vármegye települései