Leányvár (németül Leinwar) község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.

Fekvése A település a Budapestet Doroggal és Almásfüzitővel (illetve hajdan Béccsel) összekötő 10-es főút mentén fekszik, a Pilis, a Gerecse és a Budai-hegység által közrezárt Dorogi-medencében, a Gerecse keleti nyúlványain, festői környezetben.

A közvetlenül határos települések: kelet felől Piliscsév, délkelet felől Pilisjászfalu, délnyugat felől Dág, nyugat felől Csolnok, északnyugat felől pedig Dorog. Észak felől a legközelebbi település Kesztölc, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelíthetősége Személygépkocsival Leányvár közúton a 10-es főúton közelíthető meg, Budapesttől 32 km-re fekszik. A tervezett M100-as gyorsforgalmi út a település határában fog elhaladni, amellyel közvetlenül elérhető lesz az M1-es autópálya (jelenleg ez a 102-es főúton keresztül érhető el). A 11-es főút a 117-es illetve 111-es főúton keresztül érhető el, Esztergom távolsága 10 km.

Leányvár autóval Budapest határától 30 perc alatt, Esztergomból 10 perc alatt érhető el.

Vasúton A települést a érinti, a Leányvár vasútállomáson megálló járatok: S72-es személyvonat G72-es gyorsított személyvonat Z72-es zónázó személyvonat A vonatok napközben félóránként járnak, a menetidő a Nyugati pályaudvartól 50-55 perc.

Autóbusszal Autóbusszal Budapestről a 800-as, 805-ös, 810-es, 811-es és 815-ös Esztergomból a 8504-es Kesztölcről a 8502-es járatokkal érhető el. A településen megáll a 8510-es Esztergom-Dorog-Kesztölc-Piliscsév-Piliscsaba járat is.

A buszok csúcsidőben fél óránként járnak, a menetidő az Árpád hídtól kb. 50 perc.Volánbusz menetrend

Története A mai Leányvár és környéke már a Római Birodalom idején is lakott hely volt, később az avarok lakhelye volt a település.Duna-Pilis-Gerecse Vidékfejlesztési Egyesület

Első írásos említése 1270-ből való, Wolmoth (Volmód) alakban.Magyar Nemzeti Levéltár Diplomatikai Levéltára (DL.724, Bp. I. 113)

Az 1321-es, 1327-es, 1334-es írásos adatok alapján a mai Leányvár területén fekvő Valmot falu javarészt az esztergomi johannita ispotály birtokában volt. A határában emelkedő hegy gerincén az Ulmod-nak (Valmot) nevezett vár és egy apácakolostor állt, a település mai nevének (Leányvár) eredetét is ezzel hozzák kapcsolatba. A vár romjai még a 19. század eleji térképeken is fel voltak tüntetve, de mára már már nyoma sincs.

1570-ben Valmónnak nevezték, de a község ekkor még lakatlan helységként szerepelt.

A falu a török időkben elpusztult, s csak a 18. században, eredeti helyétől kissé távolabb épül fel újra. Ekkor a terület és a falu is a Sándor család birtokába került, akik német telepesekkel népesítették újra. Lakosainak száma ekkor 198 volt. 1897-ben jégeső verte el a termést.Esztergom II/25, 7 (1897. június 20.)

A 20. század elején a település 834 lakosa közül csak 36 vallotta magát magyarnak. 1945 után a falu német lakosságának 60 %-át kitelepítették. A falu megmaradt német lakossága nagy gonddal ápolja nemzeti hagyományait, a helyi földrajzi nevek is kétnyelvûek.

A település bemutatása, nevezetességei Beloiannisz utca A Beloiannisz utca neve korábban Gróf Apponyi Albert utca volt. A rendszerváltás után, a kilencvenes években a képviselőtestület vissza akarta változtatni a görög kommunista vezető nevét viselő utcát az eredeti nevére, de az utca lakói aláírásgyűjtést indítottak a visszanevezés ellen.

Bécsi út A Bécsi út az országos közúthálózat része, a 10-es főút egy szakasza, a települést közúton ezen keresztül lehet megközelíteni. Habsburg emlékmű – József főherceg 1908. április 21-i szerencsés kimenetelű balesetének helyi védelem alatt álló emlékoszlopa

Erzsébet utca Az Erzsébet utca a település valamikori főutcája. Az utcaképre eredetileg az utcára merőleges, oromfalas hosszúházak voltak jellemzőek, a templom körül kialakult központban a beépítés sűrűsödött, ott a hosszúházakat felváltották a hajlított házak. Hajdan minden ház előtt diófák álltak.Arculati Kézikönyv, 2018 Erdély Jenő dombormű – Az Erzsébet utca 92. alatt található Leányvári Erdély Jenő Általános Iskola falán 2016-ban az iskola egykori igazgatójának tiszteletére állított emléktábla Máthé Krisztián munkájaErdély Jenő dombormű Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplom – az Erzsébet utca 127. alatt található, 1806-ban klasszicista stílusban épült műemléki védelem alatt álló római katolikus templomÁrpád-házi Szent Erzsébet plébániaRómai katolikus templom, Leányvár

Kápolna utca A burkolatlan Kápolna utcán lehet feljutni a 213 méter magas, a település képét meghatározó, a település fölé magasodó Kálvária dombra, és az ott található kápolnához és kálváriához. Kápolna – 1785-ben építette Wegner Antal. 1998-99-ben Gerstner Ferenc és édesapja kezdeményezésére helyi összefogással újították fel. Helyi védelem alatt áll.Leányvár, Kálvária kápolna Kálvária kereszt – Eredetileg 1785-ben állította Wegner Antal, helyi védelem alatt áll Szent János szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkájaSzent János szobor Szűz Mária szobor – Az eredetileg 1808-ban állított szobor helyén 2014-ben újraállított helyi védelem alatt álló szobor ifj. Manhertz Mátyás munkájaSzűz Mária szobor

Panoráma utca A település legújabb utcája, mely az átalakuló településrészek közé tartozik; az Önkormányzat a lakosság megváltozott életmódjához, igényeihez, illetve a település gazdasági fejlődéséhez alkalmazkodva alakította ki. A kialakított telkek nagy (minimum 800 m2) alapterületűek, beépítésre szántak, a területen kertvárosias lakóövezetet szeretnének létesíteni. Az úttest frissen burkolt. Az utcában minden közmű (csatorna, gáz is) elérhető, a közművek (az áram és a hírközlés is) a föld alatt futnak.

A település további utcái: Kálvária utca, Kápolna köz, Petőfi utca, Szent Erzsébet köz, Templom utca, Várdomb utca, Vasút utca

Környező települések

Népessége A település népességének változása:

Lakosság összetétele Nemzetiségi hovatartozás A 2011-es népszámlálás során a lakosokból 81,5% magyarnak 19% németnek 0,5% szlováknak 0,2% románnak mondta magát. 18,3% nem nyilatkozott. (A kettős identitások miatt nagyobb a végösszeg 100 %-nál.)Leányvár Helységnévtár

2022-ben a lakosság 87,1%-a vallotta magát magyarnak, 10% németnek, 0,5% románnak, 0,4% cigánynak, 0,2% szlováknak, 0,1-0,1% örménynek és bolgárnak, 2,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Felekezeti hovatartozás A 2011-es népszámlálás során a vallási megoszlás a következő volt:

2022-ben vallása szerint 34,3% volt római katolikus, 7,5% református, 0,7% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,7% egyéb keresztény, 0,1% egyéb katolikus, 13,2% felekezeten kívüli (42,3% nem válaszolt).Leányvár Helységnévtár

Közélete A település polgármesterei időszak polgármester neve pártállása forrás 1990–1991 Szegvári László független 1991–2006 Bánffy Miklós MDF A település képviselőtestülete 2006–2011 Tóth János független 2011–2019 Hanzelik Gábor független 2019– Fári Csaba független

A településen az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt 2011. július 24-én időközi polgármester- és képviselő-testületi választást tartottak. A választáson a hivatalban lévő polgármester nem indult.

A település képviselő-testülete A 2024-es helyi önkormányzati választásoktól a képviselő-testület tagjai: képviselő neve pártállása tisztsége Balogh András független Csobán Ildikó független Gölcz Mira független Fári Csaba független polgármester Ott Csaba független Weisenbruger Csaba független alpolgármester Witzenleiter Zoltán független

Testvértelepülései Csúz, Szlovákia

Jegyzetek

Források Borovszky Samu: Esztergom vármegye települései

További információk Leányvár Önkormányzatának honlapja Leányvári Német Nemzetiség Bemutatkozó videó GCLVR kereshető geoláda a Kálvária dombon

Kategória:Komárom-Esztergom megye települései Kategória:A Dorogi-medence települései Kategória:Esztergom vármegye települései