bélyegkép|jobbra|250px|A Végh-kúria
Erdőtarcsa (szlovákul: Tarča) község Nógrád vármegyében, a Pásztói járásban. Erdő-Tartsa, régen Erdős-Tartsa erdeiről kapta a nevét, hogy megkülönböztessék a másik, tőle nem messze, Pest vármegyében lévő Tartsától (ma Nagytarcsa, illetve Kistarcsa).
Fekvése Budapesttől mintegy 60 kilométerre északkeletre fekszik, a Cserhát kisebb-nagyobb magaslatai között, a Tarcsai-patak (vagy Ilka-patak) völgyében, mely a belterületétől északra ered, Kiar-puszta közelében. A környék két legmagasabb pontja (Erdőtarcsa két oldalán) a Daróc-hegy és a Kopasz-hegy. A község közepén egy eliszaposodott melegforrás tör fel, aminek vize a téli hónapokban sem fagy be.
Területe 1507 hektár, amiből mindössze 85 hektár a belterület. A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települése.
A közvetlenül szomszédos települések: észak felől Szirák és Egyházasdengeleg, északkelet felől Héhalom, délkelet felől Nagykökényes, dél felől Verseg, délnyugat felől Kálló, nyugat felől Erdőkürt, északnyugat felől pedig Vanyarc.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Kálló irányából a 2106-os útból kiágazó 21 152-es számú mellékúton, vagy ugyanezen útnak a 2109-es úttal képezett, Verseg és Héhalom közötti kereszteződése felől.
Természeti viszonyok Talaja közepesen kötött, mezőgazdasági művelésre kedvező.
Története Először egy 1404-ben kelt iratban említik: Zsigmond király az uralkodó pár szabójának, Pócsi Dénesnek adományozta. Egy ideig Báthory Istváné volt, majd 1528-ban Werbőczy István szerezte meg.
Lakossága hagyományosan főleg növénytermesztésből él. 1633-34-ben csaknem elnéptelenedett. A fellendülés az 1700-as évek közepén kezdődött. Régen a népnyelv „kastélyos” falunak nevezte, mivel a kis községben öt kastély, kúria is állt.
1845-től 6 éven át amikor csak tehette, itt, Meskó Miklós barátja kastélyában időzött Madách Imre.
A második világháború után a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. A kertek, parkok elvadultak, a fák jó részét kivágták.
1975-ben a megyei vezetés a legtöbb megmaradt parkot védetté nyilvánította.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Mészáros László (független) 1994–1998: Mészáros László (független) 1998–2002: Mészáros László (független) 2002–2006: Mészáros László János (független) 2006–2010: Mészáros László János (független) 2010–2014: Nagy Attiláné (független) 2014–2016: Markó Anita (független) 2016–2019: Csizmár Gyula (független) 2019–2024: Markó Róbertné (független) 2024– : Markó Róbertné (független)
A településen 2016. november 27-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 85%-a magyar, 15%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 93,8%-a magyarnak, 10,7% cigánynak, 0,4% németnek, 1,4% szlováknak mondta magát (6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 75,6%, református 2,1%, evangélikus 2,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 4,7% (14% nem nyilatkozott).Erdőtarcsa Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,6%-a vallotta magát magyarnak, 7,4% cigánynak, 0,6% szlováknak, 0,6% németnek, 0,6% románnak, 0,4% ukránnak, 0,2% görögnek, 3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 42,8% volt római katolikus, 2,8% református, 2,8% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 1,9% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (36,2% nem válaszolt).Erdőtarcsa Helységnévtár
Látnivalók Az egykori kastélyok, kúriák ma műemlékek: 1870-ben épült a barokk stílusú Szentmiklóssy–Kubinyi-kastély, ami ma a Magyar Tudományos Akadémia alkotóháza. 1820-ban épült klasszicista stílusú Végh-kúria, jelenleg magánlakás. a 19. század második felében épült a szintén klasszicista stílusú Kubinyi-Márkus kúria, ami most a csak alsó tagozatos iskolának és az óvodának ad helyet. Halász Elemér kastélyát 1896-ban építették. Az épület köré a világ minden tájáról beszerzett fafajokat telepítettek. Kertje, a Dabasi-Halász arborétum természetvédelmi terület. Az épület nem látogatható, de az arborétum igen. Itt élő ritkaságok: amerikai mogyoró, vérbükk, lombhullató fenyők, ezüstfenyő, magyar tölgy. A telek 2010 nyarán teljesen elhanyagolt: ösvények, tájékoztató táblák nincsenek, embermagas a gaz, a kapu romokban.
Mesterházy Zsolt fenyőgyűjteménye elvileg vasárnaponként, előzetes bejelentkezéssel látogatható.
1742–1746-ban, barokk stílusban emelték a dombon álló római katolikus templomot, amit Szentmiklóssy Antal adományozott a falunak. Tornyát 1903-ban építették hozzá.
A kis, neogótikus evangélikus kápolnát, amit feltehetően Ybl Miklós tervezett, 1858-ban építették és 2005-ben újították fel. Az épület a romantikus építészet ritka emléke, különálló haranglábbal.
A falu központjában alakították ki a Millenniumi Emlékparkot, mellette szabadtéri színpaddal és kispályás focipályával.
Képgaléria
Jegyzetek
További információk
Erdőtarcsa község weboldala Rejtőzködő szépségeink: a Szentmiklóssy-Kubinyi kastély - cikk Erdőtarcsa: Dabasi-Halász arborétum geocaching.hu: A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései
Kategória:Nógrád megye települései Kategória:Nógrád vármegye települései Kategória:A Novohrad-Nógrád UNESCO Globális Geopark települései