Gelénes község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Vásárosnaményi járásban.
Fekvése A vármegye északkeleti szélétől nem messze, a Beregi-Tiszaháton fekszik, a Mic- és a Csaroda-patak közelében, néhány kilométerre az ukrán határtól.
Természeti értékei: Bockereki-erdő, Báb-tava.
A szomszédos települések: észak felől Barabás, kelet felől Beregdaróc, dél felől Csaroda, délnyugat felől Tákos és Vásárosnamény (Gergelyiugornya), nyugat felől pedig Vámosatya.
Megközelítése Csak közúton érhető el, Barabás és Csaroda felől a 4124-es, Vámosatya és Beregdaróc felől a 4122-es út köti össze.
Autóbusszal 26 kilométerre van Vásárosnaménytól.
Története
Gelénes nevét az oklevelek 1301-ben említették először Gelienus néven.
A település a Gutkeled nemzetség birtoka volt.
1301-ben Daróci István fia János a birtok keleti felét rokonának Pál fia Lőrincnek adta hitbér, jegyajándék és leánynegyed fejében. 1321-ben részeket szerzett még itt a család tagjai közül Detricus fia Mátyás, valamint Pál fia beregi ispán is, aki a birtok keleti felét is megvette Balkányi Lőrinc unokáitól. 1334-ben papja 3 gs. pápai tizedet fizetett.
Az 1400-as években a településnek földtöltéssel megerősített vára is volt, mely ekkor Upor László tulajdonában volt. 1474-ben Hunyadi Mátyás parancsára a vármegye a várat leromboltatta.
1524-re azonban Perényi János tulajdonában volt. 1567-ben a tatárok elpusztították a várat és a falut is. 1611-ben a Várdai család fiú ágának kihalta után leányági örökségként Melith Péter birtoka lett.
1658-ban a Barkóczy családé volt.
A 18. században több család is birtokosa volt; így a Jósa, Bárczay, Péchy családok is.
1900-ban 766 lakos élt itt, 115 házban.
Népesség A település népességének változása:
2001-ben a település lakosságának 87%-a magyar, 13%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 14% cigánynak, 0,2% németnek, 0,4% ukránnak mondta magát (11,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 2,7%, református 84,8%, görögkatolikus 2,3%, felekezeten kívüli 0,2% (10% nem válaszolt).Gelénes Helységnévtár
2022-ben a lakosság 85,9%-a vallotta magát magyarnak, 8,7% cigánynak, 1,6% ukránnak, 0,4% németnek, 0,2% bolgárnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (14,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,5% volt római katolikus, 62,2% református, 2,5% görög katolikus, 1,4% felekezeten kívüli (31% nem válaszolt).Gelénes Helységnévtár
Közélete Polgármesterei 1990-'941994-'981998-'022002-'062006-'102010-'142014-'192019-'242024-Baksa GyulánéFülöp Károly – –
+A polgármester-választások főbb adataiÉvJelöltekszámaRészvételMegválasztott polgármesterSzavazatForrásnévszervezetdb1990(nincs adat)Baksa Gyuláné –(nincs adat)1994485%Baksa Gyuláné –18747%1998151%Baksa Gyuláné –307100%2002277%Fülöp Károly –22862%2006385%Fülöp Károly –33580%2010158%Fülöp Károly –251100%2014151%Fülöp Károly –227100%2019266%Fülöp Károly –19959%2024265,92%Fülöp Károly –18965,63%
Nevezetességei Református templom
Források Borovszky Samu, Györffy György. Jegyzetek
További információk
Kapcsolódó szócikkek
Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:Bereg vármegye települései