Magyarföld község Zala vármegyében, a Lenti járásban.
Fekvése A település Vas vármegye határához közel, a Hetés északi és az Őrség déli szélén fekszik, a Szentgyörgyvölgy-Kerkáskápolna közti 7424-es út mentén; közigazgatási területének északnyugati csücskét érinti a 7451-es út is. A község északi oldalán folyik a Kerka-patak. A falu házai közvetlen közelében szántóföldek, rétek találhatók, kissé távolabb erdőségek húzódnak. A Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben.
Története
A középkorban ismert és jelentős hely volt. A települést a szájhagyomány szerint vendek, svábok és tótok alapították a 14. században. Dobornok néven már forgalmas mezőváros volt, melynek vámját 1469-ben említették.
Az alsólendvai Bánffyak Bánffy Kristóf haláláig birtokolták, akivel a család férfiágon kihalt. A környékbeli hatalmas vagyonnal együtt gróf Nádasdy Ferenc birtoka lett. Ám 1667–70-ben a nagyhatalmú grófot a Wesselényi-összeesküvésben elmarasztalták, s a király kivégeztette, birtokait elvette. A kincstár kezelte a javakat.
A török hódoltságbeli történetéről pontos ismereteink nincsenek. A szájhagyomány megőrzött több mondát ebből az időből, amelyeknek valóságtartalma nem ellenőrizhető. Feltételezhető, hogy ez a falu is osztozott a környék nehéz sorsában, kitéve a rabló török portyázásoknak. A terület mindig kicsi falvait a Kerka és nehezen járható környéke egy kicsit jobban megvédte a pusztításoktól.
A török korszak után előbb a gróf Széchényi család szerezte meg a kincstártól a területet. Végül a Szapáry grófok birtoka lett, egészen a 19. század végéig. 1773-ban a Dobraföld nevet viselte, amelyben egy régi magyar nemzetségnév lelhető fel. Ezt a nevet 1898-ban változtatták Magyarföldre.Zala megye helytörténeti lexikona. Kéziratos regesztagyűjtemény 15. Magyarföld 15.300. 40., 31. oldal; hozzáférés: 2025. február 3.
A 19–20. század fordulóján az Alsólendvai járáshoz tartozott. Ekkor 43 ház állt a településen, 260 lélek lakta. Az akkori falu életét egy bíró és két elöljáró irányította. 1935-ben a 34 lakóházban már csak 159 lakos volt. Nem volt iskolája, ezért és a rossz közlekedési helyzet, valamint a kevés munkaalkalom miatt a lakosság egy része elköltözött. Addig fő foglalkozásuk a növénytermesztés és az állattartás volt, és jelenleg is az. A földek termőképessége is elég alacsony. A terület egy részét erdő borítja. Minthogy a jelentősebb ipari üzem nem települt a körzetbe, fokozódott az elvándorlás. Mivel a térség hazánk legszebb tájai közé tartozik, a turizmus lehet a gyógyír a bajokra, de ennek még igazán nincs nyoma. A népesség csökkenése miatt a lakosság lélekszáma 2018-bán már csak 37 fő körül volt. A település infrastruktúrája is folyamatosan fejlődik. Kiépült a vízvezeték-hálózat, és a lakások többségében vezetékes telefon is volt.
Közigazgatásilag már a tanácsrendszerben is társközség volt. Egy ideig Szentgyörgyvölgyhöz tartozott, majd Csesztreghez csatolták. 1990-től az önkormányzati rendszer visszaállt, de a közigazgatás szakmai ügyeit öt másik községgel együtt fenntartott körjegyzőséggel oldják meg. Ennek székhelye a jobb közlekedési helyzetben levő Csesztregen található.
2006 és 2011 között polgármestere Rátóti Zoltán színművész volt, aki azután a kaposvári Csiky Gergely Színház igazgatója lett.
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Dr. Ohát Ilona (független) 1994–1998: Dr. Ohát Ilona (független) 1998–2002: Riederauer Andrea (független) 2002–2006: Riederauer Andrea (független) 2006–2010: Rátóti Zoltán István (független) 2010–2011: Rátóti Zoltán István (független) 2011–2014: Tolnai Istvánné (független) 2014–2019: Kállai Csaba (független) 2019–2024: Kállai Csaba (független) 2024–2025: Horváth Zsanett (független) 2025– : Farkas Gábor (független)
A településen 2011. december 11-én időközi polgármester-választást kellett tartani, mert az előző polgármester a megsokasodott teendőire hivatkozva (minden bizonnyal a kaposvári színigazgatói kinevezése miatt) lemondott tisztségéről.
2025. szeptember 7-én ugyancsak időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani a településen, az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban kimondott feloszlása miatt. Az időközi polgármester-választást a Zala Vármegyei Területi Választási Bizottság döntése értelmében (még tisztázást igénylő okból) 2025. október 12-én meg kellett ismételni, ezen négy jelölt indult és a győztes egymaga az érvényes szavazatok több mint felét szerezte meg.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 100%. A lakosok 42,4%-a reformátusnak, 24,2%-a római katolikusnak vallotta magát (12,1% nem nyilatkozott).Területi adatok – Zala megye Központi Statisztikai Hivatal
2022-ben a lakosság 89,5%-a vallotta magát magyarnak, 2,6% ukránnak, 5,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,2% volt római katolikus, 18,4% református, 18,4% felekezeten kívüli (28,9% nem válaszolt).Magyarföld Helységnévtár
Nevezetességei Magyarföld a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzet területén fekszik gyönyörű környezetben. Ezt a területet 1976-ban nyilvánították védetté. Több falu tartozik ide, mint Felsőszenterzsébet, Gödörháza, Magyarszombatfa, Velemér. Megye- sőt országszerte nevezetes az augusztusban megrendezett Lovasnapok, melyet a Vas vármegyei Kerkáskápolna községgel közösen rendeznek évről évre.
A faluban található fatemplomot 2010. június 18-án szentelték fel.
A templom építésének Rátóti Zoltán polgármester – a Nemzeti Színház színművésze – kezdeményezésére láttak neki Mújdricza Péter építész tervei alapján.
Az építkezésben több száz önkéntes vett részt, az anyagi feltételek egy részét adományokkal, felajánlásokkal teremtetették meg, de a Nemzeti Színházban is tartottak gálaestet a templomért, s Szerencsejáték Zrt. is támogatta a kezdeményezést.
„Ez a templom az összefogás jelképe, itt az építés során barátságok születtek, úgy zajlott a munka, ahogy ma a középkori céheket elképzeljük – fogalmazta meg Rátóti Zoltán. – A mesteremberek egymással versengve, ám mégis vállvetve dolgoztak. Már ez is közösségformáló volt, az igazi hatása azonban majd évek múltán fog jelentkezni, amikor rápillantunk a templomra, s az építés pillanatait felidézzük.”
Ezt az összefogást ünneplik meg azóta is minden évben a Fatemplom Fesztivál rendezvénysorozatával, ahol világzenei koncertek, kiállítás, helyi finomságok és kézművestermékek dicsérik a környék kulturális értékeit. Vasárnap ezen a különleges helyszínen ökomenikus istentiszteleten vehetnek részt az idelátogatók, melyen a fesztivál fellépői is közreműködnek.
A településen van egy háza Rudolf Péter és Nagy-Kálózy Eszter Kossuth-díjas színművészeknek. Jegyzetek
Külső hivatkozások Magyarföld honlapja
Kategória:Zala megye települései Kategória:Zala vármegye települései