Pat község Zala vármegyében, a Nagykanizsai járásban.

Fekvése Zala vármegye keleti szélén, Nagykanizsától mintegy 25 kilométerre keletre található, a Nemesdéd-Miháld közti 6817-es út mentén. A szomszédos falvak Miháld és a már Somogy vármegyéhez tartozó Varászló. Pat központjától alig 300 méterre található a megyehatár.

Története Először 1332-ben említik a települést, akkori Potoch alakban, a pápai tizedjegyzékben. A 16. században a Kanizsai család birtokaihoz tartozik, de 1445-46 környékén eladták várnagyuknak, Bakonoki Török Lászlónak, aki felvette a Pati előnevet. 1486-ban Mátyás király elvette a birtokot Török Lászlótól és a Tolnai Bornemissza János alkincstárnoknak adományozta, aki Mátyás királynál kegyelmet eszközölt ki Török Lászlónak, és a föld egy részét sikeresen visszaadta.

1776-ban a település Vrancsics Pál ezredes és Tahy Imre birtoka. A 18. század közepén elzavart szlovén (vend) evangélikus családok települtek le a faluban. A türelmi rendelet érvénybe léptével sok szlovén visszatért hazájába, mások itt maradtak és a 19. századra beolvadtak a magyar népességbe.

1832-ben gróf Festetics Miklós és Festetics Imre, valamint Zichy Károly is tulajdonosa Patnak. 1863-ban a helyi lakosok evangélikus templomot építettek. A századfordulón 300 római katolikus, 285 evangélikus és 10 református élt itt. Egy-egy római katolikus és evangélikus iskolája volt ekkoriban Patnak. A gyermeklétszám csökkenése miatt 1976-ban megszűnt az iskola. 1988-ban építették fel az evangélikus egyház tulajdonában lévő kultúrházat, majd 1997-ben községi művelődési ház épült. 1995-ben faluház létesült. Az evangélikus templomot 1988-ban renoválták. 1998-ban új imaház épült, majd 2000-ben harangot szenteltek. A községben 1990-ben sportpálya létesült öltözővel.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Pintér Lajos (független) 1994–1998: Pintér Lajos (független) 1998–2002: Pintér Lajos (független) 2002–2006: Pintér Lajos (független) 2006–2010: Pintér Lajos (független) 2010–2014: Pintér Lajos (független) 2014–2019: Bata Zoltán (független) 2019–2024: Bata Zoltán (független) 2024– : Bata Zoltán (független)

Oktatás A településnek közös fenntartású általános iskolája és napköziotthonos óvodája van Miháld és Sand községekkel. Kultúra A helyi kultúrházban könyvtár működik.

A településen énekkar tevékenykedik.

Júliusban evangélikus ifjúsági tábort tartanak, 60 gyermek részvételével. Gazdaság A településen a munkanélküliek aránya 1994-ben 13,9%-ra, 1997-ben 18,9%-ra tehető.

Az aktív korú népesség létszáma 1994-ben 144 fő, 1997-ben 111 fő. Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 97,5%, német 2,5%. A lakosok 63,6%-a római katolikusnak, 5,8% reformátusnak, 18,9% evangélikusnak vallotta magát (10,2% nem nyilatkozott).Területi adatok -Zala megye Központi Statisztikai Hivatal

2022-ben a lakosság 81,5%-a vallotta magát magyarnak, 15,6% németnek, 1% horvátnak, 0,5% cigánynak, 7,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 27,3% volt római katolikus, 15,1% evangélikus, 1,5% református, 0,5% izraelita, 0,5% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 7,3% felekezeten kívüli (45,9% nem válaszolt).Pat Helységnévtár

Nevezetességei Evangélikus templom és a haranglábja Katolikus templom Faluház Községháza Millenniumi emlékpark és Emlékmű Első világháborús emlékmű Halastavak Zalakomár és Pat között elterülő madárrezervátum Jegyzetek

Külső hivatkozások Zalakaros Környéki Települések Területfejlesztési Társulásának honlapja

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Zala megye települései Kategória:Somogy vármegye települései