Penészlek község Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében, a Nyírbátori járásban.

Fekvése A Nyírség délkeleti csücskében fekszik, a megyeszékhely Nyíregyházától mintegy 67 kilométer távolságra, közvetlenül a román határ mellett.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: északkelet felől Ömböly, észak felől Nyírbéltek, délnyugat felől pedig Fülöp. Határszéle délen és keleten, összesen mintegy 9 kilométer hosszan egybeesik az államhatárral; a legközelebbi szomszédos települések a határ túloldalán: kelet felől Piskolcliget, délkelet felől pedig Érkörtvélyes.

Éghajlata a mérsékelten hűvös és a mérsékelten meleg határán van. Az évi napsütéses órák száma mintegy 2000 óra, a középhőmérséklet 9,6–9,8 °C, az átlagos csapadékösszeg 560–590 milliméter. Az uralkodó szélirány az északkeleti.

Erdőtársulásaira az akác, a nemes nyár és a fenyő jellemző: kisebb területet borítanak a tölgyesek, a lágy lombúak és a hazai nyárak. Növénytársulásait főként homokpuszta-rétek, magyar kökörcsin, réti angyalgyökér alkotják. Talajai: futóhomok, humuszos homok és lápos réti talajok.

Megközelítése Csak közúton közelíthető meg, a Nyírbátor-Nyírábrány közti 4906-os úton. Az ország távolabbi részei felől – a megközelítés irányától függően – vagy a 48-as főútról Nyírábránynál, vagy a 471-es főútról Nyírbátornál letérve közelíthető meg a legegyszerűbben. Belterületét a 4906-os út épp csak súrolja, központjába a 49 125-es számú mellékút vezet.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Nyírábrány vasútállomása kínálja, nagyjából 15 kilométerre délnyugatra; a és a közös szakaszának Nyírbátor vasútállomása körülbelül 23 kilométerre fekszik északi irányban.

Története

A Penészlek falunév szláv eredetű; nem lehetetlen, hogy a pleso („tó”) jelentésű szóból képzett Plesbnikból ered, mert a falu határában több nagy tó is volt (Hosszú-víz, Mohos, Pecés-rét, Veres-rét).

Első, kétes említései 1215-ből és 1219-ből származnak. Biztos adat csak 1327-ből van reá, a szomszéd helyek határjárásai során említik az e helyről elnevezett birtokos családot. Úgy tűnik, hogy a kisbirtokos nemesi család a 15. századra kihalt. A 14. században a kisnemesi Penészleki család, a 15. században az Álmosdi Csire János és László és más családok a birtokosai. 1422-ben Álmosdi Csire János kapta meg királyi adományként. Ő sem sokáig bírta, mert 1455-ben Kenderesi János és Kendi László kapta meg. A 16. század végén Lónyay László birtoka, de a Rákócziaknak is volt joga hozzá, mert 1607-ben Rákóczi Zsigmond megerősítette az 1585-ben Lónyayaknak adott királyi adományt. 1607-ben Rákóczi Zsigmond fejedelem Rhédey Ferencnek adományozta. 1647-ben a törökök feldúlták, és 1675-ben – legalábbis egy része – még pusztán állott. Ekkor már nagyobb részét Lónyay Mária révén gr. Csáky István bírta, a Csáky – örökség a század végén br. Palocsay Istvánné Csáky Borbálával a Palocsayakra, majd a Károlyiakra szállott. A Károlyiak még egy korábbi királyi adománylevéllel a Rákóczi-részekre is igényt tarthattak. A 18. század végén a Rhédey család mellett a máriapócsi bazilita rend, a gr. Keglevich, a Winkler és Bernáth család volt a földesura, mind királyi adomány révén. Birtokosai kárpát-orosz telepesekkel népesítették be. A 19. század elején birtoka volt itt a máriapócsi Bazilita- rendnek, később a gróf Keglevich, Bernáth, Irinyi és Winkler családoknak.

A jobbágyfelszabadulás körül 1096 lakosa volt.

Határába olvadt be az 1507-ben említett Mácsatelke és Tóttelke, de a határnevek már kivesztek az emlékezetből.

Penészlek középkori lakossága túlnyomórészt magyar volt, de mellettük szláv származásúak is éltek a faluban. A későbbi századokban jelentős számban telepedtek be rutének. Az 1773. évi összeírás rutén falunak említi. A rutének Munkács vidékéről jöttek Kosztovics Tódor vezetésével. A lakosok anyanyelvüket sokáig megőrizték, az 1964. évi gyűjtés idején még találkoztak ruténul tudó idős emberekkel.

Fekvésénél fogva a középkorban négy megyéhez is tartozott: Középszolnok, Bihar, Szatmár és Szabolcs vármegyékhez. Penészleket 1919-ben csatolták Szabolcs vármegyéhez, azelőtt a Szatmár vármegye Nagykárolyi járásához tartozott. 1924-től a Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyesített vármegyék Mátészalkai járásához tartozott. 1938–1945 között a Szatmár vármegyei Nagykárolyi járáshoz sorolták. 1945–1950 között a megyék közötti terület-átcsatolások következtében Szabolcs vármegyéhez került. 1971 után a tanácsrendszer bevezetésével önálló tanácsú község lett.

Közélete Polgármesterei +Polgármester1990–1994Izsák Győzőfüggetlen1994–1998Klenik Sándornéfüggetlen1998–2002független2002–2006független2006–2010Kuprák Józseffüggetlen2010–2014Klenik SándornéFidesz-KDNP2014–2019Fidesz-KDNP2019–2024Fidesz-KDNP2024–Biró Péterfüggetlen A településen a 2024. június 9-i polgármester-választás igen szoros eredményt hozott, mivel a hivatalban lévő polgármester asszony mindössze 12 szavazattal szerzett többet egyetlen kihívójánál, és utóbbi fellebbezésének helyt adva a területi választási bizottság elrendelte a választás megismétlését. A július 7-én megtartott, megismételt választáson pedig megfordult az eredmény, mert a független Biró Péter nyerte el a szavazatok többségét, a korábbihoz képest csaknem háromszoros – 33 szavazatnyi – különbséggel.

Népesség A település népességének változása:

2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,8%-a magyarnak, 4,2% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (0,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 15,9%, református 10,4%, görögkatolikus 64,5%, felekezeten kívüli 1,8% (7,1% nem válaszolt).Penészlek Helységnévtár

2022-ben a lakosság 84,7%-a vallotta magát magyarnak, 0,5% románnak, 0,4% ukránnak, 0,2-0,2% németnek, bolgárnak, szerbnek és cigánynak, szlováknak, 0,1-0,1% örmények, horvátnak, szlováknak és szlovénnek, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (15,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 2,6% volt római katolikus, 2,5% református, 70,7% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% felekezeten kívüli (21,8% nem válaszolt).Penészlek Helységnévtár

Nevezetességei Görögkatolikus templom – Közép-Európa legnagyobb belső terű templomépülete. Takács István mezőkövesdi templomi festőművész készítette a templom freskóit, amit később az akkori segédje, id. Dudás János mezőkövesdi festő javított ki, mivel az egy tűzeset oltásának alkalmával a nagy vízmennyiségtől megrongálódott. Helytörténeti gyűjtemény.

Híres szülöttei Usztics Mátyás (1949–2017) színművész, rendező, szinkronszínész Dankó Szilvia énekesnő Vida Jenny énekesnő Mátyus Arnold zenei producer, előadó

Jegyzetek

Külső hivatkozások Egy szabolcsi portálon Penészlek Önkormányzatának honlapja

Források Gulyás Gyula-Gulyás János: Vannak változások - Penészlek 1968-78, filmszociográfia, Balázs Béla Stúdió, Budapest, 1978. Végh Antal : Állóvíz c. szociográfia (Valóság c. folyóirat 1968/4)

Kapcsolódó szócikkek

Kategória:Szabolcs-Szatmár-Bereg megye települései Kategória:A Nyírség települései Kategória:Szatmár vármegye települései