Pápoc község Vas vármegyében, a Celldömölki járásban.
Fekvése
200px|bélyegkép|balra|1856. évi térképrészlet 200px|bélyegkép|balra|1857. évi térképrészlet A falu a Vasi-Hegyhát folytatásának tekinthető Kemeneshát (Cser) észak-nyugati szélén a Rába folyó jobb partján a Lánka-patak – jelenleg száraz meder – torkolatánál található. Helyzetét a 16. század közepén megjelenő kezdetleges magyarországi térképek is feltűnően jó pontossággal mutatják.Magyarország története térképeken. Papp-Váry Árpád; Kossuth Kiadó/Cartographia 2002, 2005
Az 1851-es kiadású Magyarország geográfiai szótára szerint Pápócz: „Határa róna és igen termékeny; kövér rétjeit a Rába gyakran elönti.” A geográfiai szótár leírása a vízrajzi-hidrológiai tényezők kedvezőtlen változása miatt a jelenkorban már nem tekinthető igaznak. A település – irtásföldek révén megnövelt – határának nagy része a Sárvártól-Marcaltőig elterülő mintegy 25 km hosszú és 10 km széles enyhén észak-nyugat lejtésű egységes felépítésű kavicshátra (Cser, illetve Kemeneshát) esik, a termőréteg tápanyagban szegény, érzékeny a hidrológiai viszonyokra.
A falu 1926-ban került egyesítésre az akkorra már Pápoccal összeépült közel harmad lélekszámú Szentmiklósfával . A miklósfai falurészt a Lánka patak választja ketté. A Rába bal oldalán a miklósfai nyugati faluvég alatt van bevezetve a Rábába a Répce folyó 1908-ban épített árapasztó csatornája, ettől felfelé a Rábán pár száz méterre található híd a Vám-híd köti össze a Rába Vas és Győr-Moson-Sopron vármegyei oldalát.
A szomszédos települések: észak felől Edve és Páli, északkelet felől Vág, kelet felől Kemenesszentpéter, délkelet felől Kemenesmagasi, délnyugat felől Kenyeri, északnyugat felől pedig Rábakecöl.
Megközelítése A település műúton a Vas vármegyei Kenyeri vagy a Veszprém vármegyei Kemenesszentpéter felől közelíthető meg, a Pápától Kenyeri északi részéig húzódó 8406-os úton.
A környező települések közül gépjárművel is járható földúton érhető el innét a Kemeneshát keleti oldalán elhelyezkedő Kemenesalja legközelebbi települése Kemenesmagasi. A Rábán túli Rábakecöl a múlt század közepén még a Rába utca végi réven volt megközelíthető, jelenleg Kenyeri érintésével a Vám-hídon keresztül (a 8611-es úton) érhető el.
Története
A település első írásos említése – Papuch néven – egy 1234. évi, a pannonhalmi (Szent Márton-i) apát és népei közötti rendre vonatkozó oklevélben található. Az oklevelet Csák Demeter királyi udvari bíró (országbíró) Papuchon – valószínűleg saját birtokán – keltezte.Wenzel Gusztáv : Árpád-kori új okmánytár/VI.kötet/349. A település első ismert birtokosa Kilián (Kyliani) győri nagyprépost (1210–1214) volt, aki birtokát urának Csák Ugrin (Vgrino) győri püspöknek adományozta.Csiszár Zoltán: Pápoc településtörténete (13–19. század) 1. rész; Vasi Szemle 2020. 2. szám/188.
A középkori település A település neve a középkorban a 15. század elejéig Papuch (1234-1424), majd Papucz, Papoch és Papocz.
A középkori oklevelek a faluhoz tartozóan említik Ekl és Csatabér pusztákat.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa; DL-DF: 5622,44021 A " Papuch határain belül " említett Ekl (Villa Elk , 1325 ) 1762-ben még létező, malommal rendelkező hely a Rába mellett a Kemenesszentpéter felé eső oldalon. Csatabér (Villa Chataberfeulde ,1326 ) Papuch-tól dél-keletre feküdt.Magyarország történelmi földrajza / Vasi Digitális Könyvtár
A középkori falu dél-nyugati oldalán a falu előtt állt a Szent Miklós-templom a Zenthmiklos nevű birtokon – mely 1363-ban már a Papuchi plébániához tartozóan említtetett – és Myklosfalua (a későbbi Szentmiklósfa). A falu közvetlenül a Rába partjára települt – a Rába egyik ága ekkor még a jelenlegi templom mögött a kertek alatt folyt – a falu közepének a most is álló 12. század végi kápolna (a mai Havas Boldogasszony-kápolna ) tekinthető, melynek főbejáratát egy későbbi okirat nyilvános térre nyílónak említi.
Az 1359-ben már létező Szűz Mária-templom a kápolna közelében attól nyugatra állt. Az ezt követően épített kolostor főépületének déli homlokfala ráépítésre került a kápolna északi és nyugati karéjaira. A perjelséget és a plébánia templomot Kálmán győri püspök utasítására 1363-ban fallal választották el.
1365-ben alapított prépostság Krisztus szent testéről, másként a Szent Megváltóról ("Szent Szalvator templom") nevezett egyháza a tér keleti oldalán a jelenlegi templom helyén állt.
A középkori falu közepén fürdő is volt, a falu jobbágytelkes részét „Houstat” -nak hívták. A Rábán („Mezeuraba”) – a malomhoz tartozó szigeten – hatkerekű malom működött, oklevélben említett egyik erdője az Asszonyerdő („Ascunerdev”).A pápóci prépostság és perjelség története. Bedy Vince dr.;Győr 1939/Függelék (okiratok)A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa¡ DL-DF:5622
A település a középkorban mezővárosi rangra emelkedett. A csornai konvent egy adásvételt rögzítő 1476 évi irata Papoczot városként a Hostathot városrészként említi.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa¡ DL-DF:88581
A középkori Myklosfalua szintén malommal rendelkező hely volt, négykerekű malmát valószínűleg a bővizű Herpenye hajtotta. Magyarország első földtani térképén (1797) a – Sárvár után a Lánka patakot is felvevő – Herpenye / Herpenyő még Papócz-nál folyik be a Rábába.Magyarország története térképeken. Papp-Váry Árpád;Kossuth Kiadó/Cartographia 2002, 2005
A település középkori története
A 13. században a település a Csák nemzetség – Chak – ugodi ágaként ismert családjának birtokában volt. Az örökös bakonyi ispáni címet is viselő család felemelkedése II. András magyar király idejére tehető, mikor is Csák Demeter I. kezdetben vas vármegyei ispán és asztalnokmester , később pozsony vármegyei ispán, majd országbíró. 1307-ben Villa Papuchon keltezett oklevelében Demeter országbíró unokájának, Csák Demeter II. bánnak fiai Móric – a későbbi Boldog Csák Móric – és Csák II. megerősítik rokonaiknak (Péter és János) a Rába melletti Csatabérfalvára vonatkozó ősüktől származó iratát.Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis VII/2./CD/CCCCXLIX.
1309-ben – az 1304 körül kolostorba vonult – Móric a győri káptalan előtt Pápocot a budai szigeten lévő zárda két sororjának, feleségének Katalinnak – Aba Amadé nádor lányának és rokona Csák I. bán özvegyének („akik segítettek békésen birtokolni”) adta.Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis VIII/1./CD/ CLX. Ezen adományát 1323-ban I. Károly magyar király is megerősíti.Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis VIII/2./CD/CCII. Móric kolostorba vonulását és testvére Csák II. halálát követően az ugodi urodalom legidősebb rokonukra Péterre maradt, akitől Móric anyai rokona Kőszegi Iván vásárolta meg. Ebben az időszakban valószínűleg a pápoci uradalom is a Németújváriak kezelésében volt.
A Németújváriaktól a király által elvett pápoci uradalmat (Pápoc, Miklósfalu, Csatabér, Ekl, a Rábaközben fekvő két Páli) 1325-ben Köcski Sándor országbíró kapta meg, akinek kérésére 1327-ben I. Károly ezen és más birtokaira vonatkozóan is – Halastói János királyi ember vizsgálatát követően – megerősítő oklevelet adott ki.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./97.; I./99. Köcski Sándor birtokait az általa a királyi udvarban neveltetett árva unokahúgának Gelsei Margitnak adta zálogba. Köcski Sándor 1328-ban bekövetkezett halálakor már összes birtoka Gelsei Margit kezén volt zálogban. Köcski Sándor örökösei fia György és nagybátyjának fia Köcski Kacsó Miklós lett, akik a birtokok fele részét Gelsei Margitnak 1332-ben – fiúsításának évében – adták el.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./108.
Gelsei Margit – aki fiúsításakor már Magyar Pálnéként szerepelt – a pápoci uradalom másik felét 1352-ben vásárolta meg Köcski Györgytől.Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis IX/7./CD/1352/LXVI. A század második felében – valószínűleg fiuk László 1354 évi halálát követően – Magyar Pál és családja Pápocra költözött. A pápoci uradalmat érintően, Csák Móric 1309. évi adománya alapján a Margit-szigeti Domonkos-rendi apácakolostor megtámadta Gelsei Margit birtokjogát. Az 1357-ben létrejött egyezség Gelsei Margit és Köcski György részéről 300 márkás kielégítés megfizetésével zárult.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./146.
1359-ben Gelsei Margit Pápocon kolostort alapított.
1361-ben Köcski György halálát követően a birtokot lefoglalni szándékozó királyi emberrel szemben a családot Laczfi Miklós képviselte. A bemutatott 1351 és 1352 évi iratok alapján, Gelsei Margitot I. Lajos magyar király még ezévben megerősíti birtokaiban.Magyar Országos Levéltár adatbázisai/Codex diplomaticvs Hvngarie ecclesiasisticvs ac civilis IX/3./CD/CX.
1362-ben, Kont Miklós nádor Csatabér, Ekl és Miklósfalu birtokokat Gelsei Margitnak és Köcski Kacsó Miklós fiának Tamásnak közös tulajdonául ítéli.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL-DF:278156Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./150.
1364-ben Gelsei Margit kérésére az esztergomi káptalan átírja I. Lajos 1351 évi oklevelét amelyben engedélyezi, hogy Pápoc helységet bárkinek elhagyhassa.Nagy I.-Paur I.-Ráth K.-Véghely D.: Hazai okmánytár I./159. 1365-ben, Gelsei Margit – férje és lánya halálát követően – megalapítja a Pápoci prépostságot.
1371-ben tett utolsó végrendelete szerint:
A prépostságra hagyja Pápoc kétharmad részét, a hetivásár helypénzéből heti 40 dénárt, a falu közepén álló fürdőt, a Rába folyón lévő hatkerekű malom két kerekét és az Asszonyerdő felét; Miklósfalut az ott őrlő négykerekű malommal és a vas vármegyei Szentmiklós birtok felét; a két Pálit, Sebest másfél malomkerékkel és az Úrrét felével, a sopron vármegyei Tyak (Tyák) és Wyczczafelde (Vica) nevű pusztákat a győr vármegyei Nagech (Nagyécs) és Paznan (Pázmánd) birtokokat a hegyi jog felével és a Szent György és Szent Mihály napján járó kollekták felét.
A kolostoré lett Pápoc egyharmad része, a hetivásár helypénzének 40 dénár feletti része, a hatkerekű malom négy kereke a hozzátartozó szigettel, Ekl puszta, a vas vármegyei Szentmiklós birtok fele az ottlévő malom fél jövedelmével; a sopron vármegyei sebesi háromkerekű malom fél jövedelme és az Úrrét fele; a győr vármegyei nagyécsi és pázmándi hegyi jog és a kollekták fele.
A prépostságon és perjelségen kívül magánszemélyek is birtokoltak Pápochoz tartozó részeket. A Gelsei Margit által Pápocon 1367-ben letelepített Gench-i (Gencs) Boda János örököse Benedek az ekli malmot 1387-ben adja el Mezőlaki Zámbó Miklós tárnokmesternek.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:87567 A végrendeletben nem említett Csatabér a Gelsei Margit prokurátoraként is eljáró Megyes Jakab birtokába került, pápoci részével együtt a győri káptalan 1435-ben statuálta Edwy György leányainak.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:44021
1476-ban Boda Imre Pápoc Hostath városrészben lévő teljes birtokrészét Kanizsai László vas vármegyei ispánnak adta el.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:88581 1524-ben II. Lajos magyar király a fehérvári keresztes konventet utasítja Zechy Tamás vas vármegyei ispán Osthffy László pápoci részébe történő bevezetésére.A középkori Magyarország levéltári forrásainak adatbázisa;DL:86448,1.
1403 nyarának végén Pápoc mellett az Anjou-ház magyarországi befolyásának végét jelentő ütközet zajlott. Az év elején Váradon az ország főpapjai és zászlósurai élükön Kanizsai János esztergomi érsekkel, IX. Bonifác pápa támogatásával Zsigmond magyar király ellenében Nápolyi Lászlót hívták meg a trón elfoglalására.