Táborfalva nagyközség Pest vármegyében, a Dabasi járásban.

Fekvése bélyegkép|balra|160px|Borókás Pest vármegye déli részén, Budapesttől 60 kilométerre fekszik; észak felől tölgyesek, dél felől a Kiskunság homokdűnéi és borókásai veszik körbe. Közvetlenül Pest vármegye déli határa mellett helyezkedik el; ebben a vármegyében négy, Bács-Kiskun vármegye felől három települési szomszédja van: Dabas, Örkény, Pusztavacs és Tatárszentgyörgy, illetve Lajosmizse, Felsőlajos és Ladánybene.

Táborfalvához tartozik a község központjától 4 kilométerre nyugatra fekvő Örkénytábor katonai lakótelep is.

Megközelítése A község területén áthalad az 5-ös főút, illetve (csomópont nélkül) az M5-ös autópálya is, ezek révén közúton könnyen megközelíthető az ország bármely része felől. A hazai vasútvonalak közül a MÁV 142-es számú a érinti, melynek egy megállási pontja van itt, Táborfalva vasútállomás.

Főutcájaként a 46 113-as számú mellékút húzódik végig a településen, illetve külterületeit nyugaton érinti még az 5205-ös út is.

Története bélyegkép|balra|160px|Református templom Táborfalva új falu, a történeti időkben ilyen nevű település nem létezett. 1870-ben 394-en lakták a mai településterületen lévő tanyákat. 1875-ben a birtokos Várady Gáborné katonai célokra eladta a mai Táborfalva nyugati részén fekvő rossz minőségű földjeit. E területen alakult meg 1886-ban a mai napig katonai településként létező Örkénytábor. (1886: Barracken Lager; 1907: Lőtértábor; 1926: Örkénytábor) 1889-ben nyílt meg a vasútvonal, melynek vasútállomása közelében alakult ki később a faluközpont. 1908-ban a mai Táborfalva északi részére, a Telepre költöztek be a Pálóczi család cselédei, Örkénytáborban megkezdte működését a posta.

1922-ben felépült a telepi iskola. 1926-ban felparcellázták a mai falu központi területeit. 1930-ban Örkénytáborba költözött a Honvéd Tiszti Lovagló Tanárképző Iskola, felépült a lovarda.

1949-ben a három településrész (Örkénytábor, Telep és a vasútállomás környékének) összevonásával megalakult az önálló Táborfalva. 1971-től Táborfalva Örkénnyel és Hernáddal alkotott ún. „közös tanácsú községeket”. 1990-ben felállt a helyi önkormányzat, Táborfalva önálló település lett. bélyegkép|jobbra|250px|Logisztikai központ

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Laczkó János (független) 1994–1998: Laczkó János (független) 1998–2002: Laczkó János (független) 2002–2006: Tóth Bertalan (független) 2006–2010: Tóth Bertalan (független) 2010–2014: Tóth Bertalan (független) 2014–2019: Tóth Bertalan (független) 2019–2024: Nagy Andrásné (független) 2024– : Nagy Andrásné (Fidesz-KDNP)

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,4%-a magyarnak, 2,2% cigánynak, 0,3% németnek, 0,6% románnak mondta magát (14,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,5%, református 7,9%, evangélikus 0,2%, görögkatolikus 0,4%, felekezeten kívüli 22,3% (24,9% nem nyilatkozott).Táborfalva Helységnévtár

2022-ben a lakosság 88,1%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% cigánynak, 0,4% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% örménynek, ruszinnak, ukránnak, szlováknak, szerbnek és lengyelnek, 1,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 28,3% volt római katolikus, 6,2% református, 0,6% görög katolikus, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 0,3% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).Táborfalva Helységnévtár

Nevezetességei Jegyzetek

További információk Táborfalva térképen Az egykori örkénytábori helyőrség története

Kategória:Pest megye települései