A magyar labdarúgó-válogatott Magyarország nemzeti csapata, amelyet a Magyar Labdarúgó-szövetség irányít. A válogatott legnagyobb sikereit 1938 és 1968 között aratta: az 1938-as és 1954-es világbajnokságon ezüstérmesként, az 1964-es Eb-n bronzérmesként zárt. Emellett aranyérmet szerzett az 1952-es, az 1964-es és az 1968-as olimpián. A magyar válogatott tartja a leghosszabb idejű veretlenségi sorozatot a világon: 1950. június 4-e és 1954. június 30-a között 30 mérkőzésen nem szenvedett vereséget.Az RSSSF összeállítása a magyar válogatott 4 éves veretlenségi sorozatáról
A 20. században sikert sikerre halmozó csapat 1986 után 30 éven át nem tudta kvalifikáltatni magát nemzetközi sporteseményre. Ez az átok 2016-ban tört meg, amikor a csapat kijutott a 2016-os Eb-re. Ott az első helyen jutott tovább a csoportjából, de a nyolcaddöntőben Belgiumtól 4–0-s vereséget szenvedett. A nemzeti együttes az elmúlt időszak legjobb FIFA-világranglista helyezését 2016. március 7-én érte el, amikor a 18. helyen állt.
Története
A magyar labdarúgó-válogatott története gazdag múltra tekint vissza. Az első „footballt” Esterházy Miksa hozta be 1875-ben, mint a Monarchia attaséja. 1901. január 19-én alakult meg a Magyar Labdarúgók Szövetsége (MLSZ). Az alapító egyesületeket két osztályba sorolták be és elindult az első magyar bajnokság. Az első bajnoki labdarúgó-mérkőzést a BTC és a BSC csapatai játszották. A válogatott első nemzetközi mérkőzése 1901. április 11-én volt. Az ellenfél egy angol klubcsapat, a Richmond AFC volt, az összecsapás 4–0-s vereséggel zárult. Az első nemzetközi válogatott mérkőzés 1903. április 5-én volt Csehország csapata ellen. Az első hivatalos válogatott gól szerzője dr. Borbás Gáspár volt. Ezzel a magyar válogatott lett a 10. válogatott a nemzetközi labdarúgóvilágban, a csehek pedig a 11. válogatott. 1907-ben, a FIFA elismerte a szövetség önállóságát és felvette Magyarországot tagjai sorába. Az első világháború keresztbe vágta a virágzó magyar labdarúgás történetét. Magyarországon Hadi bajnokság jött létre. A fronton is rendszeresek voltak a foci meccsek, a hadifogolytáborokban jöttek létre csapatok, egyesületek. 1920-as olimpia megrendezési jogától megfosztották Budapestet és helyette Belgium rendezte meg. Ráadásul a NOB döntése alapján a központi hatalmak országainak (Ausztria, Bulgária, Magyarország, Németország és Törökország) sportolói nem vehettek részt.
Az 1938-as labdarúgó-világbajnokságon a válogatott ezüstérmet, az 1952. évi olimpiai labdarúgó tornán aranyérmet szerzett. Egy évvel később európa kupát nyert a csapat az olaszok elleni döntőt követően. 1953. november 25-én játszották Londonban „az évszázad mérkőzése”-ként is emlegetett Anglia–Magyarország derbit. A találkozót nagy várakozás kísérte, hiszen az angol csapat hazai pályán ekkor már 90 éve veretlen volt (kivéve a brit szigetek csapatait). A Wembley-stadion 105 000 nézője már az első percben magyar gólt láthatott, hiszen Hidegkuti Nándor betalált Merrick kapujába. Ebben a félidőben még 5 gólt láthatott a közönség, hiszen a magyar csapatból még betalált Hidegkuti a 22., Puskás a 25. és a 29. percben, valamint az angolok közül Sewell a 14., Mortensen a 38. percben, így az eredményjelző 45 percnyi játék után 4:2-es állást mutatott a javunkra. Puskás Ferenc azóta is legendás gólja a 25. percben esett meg, mégpedig egy parádés támadás befejezéseképpen. A vége 6:3 lett és az Aranycsapat sporttörténelmet írt. A budapesti visszavágót kevesebbet emlegetik, pedig azon az angolok legrosszabb rémálmai váltak valóra: a magyarok 7:1-re legázolták őket, ahogy az akkori pesti vicc mondta: "Az angolok egy hétre jöttek és 7:1-re mentek". Máig ez az angol labdarúgó-válogatott legnagyobb arányú veresége.
Az 1954-es labdarúgó-világbajnokságon a magyar csapat másodszor jutott döntőbe. A világbajnoki döntő találkozón elszenvedett 3-2-es vereség után az aranycsapat addig létezett, amíg az 1956-os forradalom ki nem tört. A válogatott gerincét adó Honvéd játékosai ekkor Európa Kupa-mérkőzésen vendégszerepelt Spanyolországban. A bizonytalan helyzet miatt vártak a hazatéréssel, illetve beiktattak egy dél-amerikai túrát. Mire véget ért a túra a szovjet csapatok leverték a forradalmat, játékosaink pedig rettegtek a megtorlástól. A Honvéd két részre szakadt azokra a játékosokra, akik hazatértek (Bozsik József, Grosics Gyula) és azokra, akik külföldön maradtak (Puskás Ferenc, Kocsis Sándor, Czibor Zoltán). Ezzel végérvényesen befejeződött az Aranycsapat pályafutása.
A római olimpián Baróti Lajos vezette ki a csapatot, ahol a dobogó harmadik fokát érte el a csapat a jugoszlávok és a dánok mögött. Az 1964-es labdarúgó-Európa-bajnokságon bronzérmet szereztünk. Az 1964. évi nyári olimpiai játékokon ismét olimpiai aranyérmet szerzett a magyar csapat, 1968-ban pedig meg tudta védeni bajnoki címét. Ezzel egyedüli csapatként háromszor nyert aranyat olimpián. A 72-es Európa-bajnokságon 4. a 72-es olimpián 2. lett a csapat.
1985-ben csoportelsőként jutott a válogatott a mexikói világbajnokságra, ahol azonban csúfos kudarcot vallott. Ezután 30 éven át nem jutott ki a csapat egyetlen nemzetközi világversenyre sem. A kínosan hosszú csend 2016-ban szakadt meg, amikor kijutottunk a 2016-os Európa-bajnokságra, ahol a nyolcaddöntőig sikerült eljutni. 2020-ban a koronavírus-járvány miatt az Európa-bajnoki pótselejtezők csak az év második felében kerültek megrendezésre, míg a kontinenstornát a következő évre halasztották. A 2020–2021-es Nemzetek Ligája B ligájában a magyar válogatott az oroszokkal, szerbekkel és a törökökkel került egy csoportba. A csoportot első helyen zárták, ezzel feljutottak az A ligába. 2020 őszén az elhalasztott Eb-pótselejtezőn előbb Bulgáriát idegenben, majd Izlandot hazai pályán legyőzve a válogatott kiharcolta az Európa-bajnokságon való szereplés jogát. A hónap végén a csapat utolsó két Nemzetek Ligája-mérkőzésén négy pontot szerzett a szerbek és a törökök ellen, ezzel pedig feljutott az A-divízióba.
Az Európa-bajnokságon az ellenfelek sorrendben az Eb-címvédő Portugália, az aktuális világbajnok Franciaország és Németország voltak. A portugálok ellen a 84. perc után kapott három góllal 3–0-s vereséget szenvedett a válogatott. A franciák ellen az első félidő végén szerzett góllal a 66. percig előnyben játszott a csapat, a végeredmény 1–1 lett. A németek ellen győzni kellett a továbbjutáshoz. A 11. percben szerzett gól után a 66. percig tartott az előny, majd a németek egyenlítését követően rögtön újabb góllal visszavette a vezetést a magyar válogatott. A németek csak a 84. percben tudtak egyenlíteni, ami számukra a kiesés elkerülését és a továbbjutást jelentette. A válogatott két döntetlennel és egy vereséggel esett ki az Eb-ről. 2021-ben a 2022-es vb-selejtezőkön a válogatottnak többek között Angliával, Lengyelországgal és Albániával kellett játszania, végül e három csapat mögött a csoport negyedik helyén zártak. 2022-ben a válogatott a Nemzetek Ligájában már az A ligában szerepelt, az olaszokkal, németekkel és az angolokkal egy csoportban. A csoportban 10 pontot szerezve a második helyen végeztek, Angliát kétszer legyőzték, a németek ellen pedig 4 pontot szereztek. Az eredménynek köszönhetően a 2024-es Eb-selejtező sorsolásán az 1. kalapba került a válogatott, amire korábban sosem volt példa.
Mérkőzései
A magyar válogatottnak eddig mérkőzése volt.
Az alábbiakban olvasható a válogatott 2026. március 28. óta lejátszott összes mérkőzése.
Az időpontok helyi idő szerint, zárójelben magyar idő szerint értendők. 2026
Nemzetközi eredmények
Labdarúgó-világbajnokság Ezüstérmes: 2 alkalommal (1938, 1954)
Labdarúgó-Európa-bajnokság Bronzérmes: 1 alkalommal (1964)
Olimpiai játékok Aranyérmes: 3 alkalommal (1952, 1964, 1968) Ezüstérmes: 1 alkalommal (1972) Bronzérmes: 1 alkalommal (1960)
Európa-kupa Aranyérmes: 1 alkalommal (1948–53) Ezüstérmes: 1 alkalommal (1955–60) Bronzérmes: 2 alkalommal (1931–32, 1933–35)
Nehru-kupa Aranyérmes: 2 alkalommal (1983, 1989) Ezüstérmes: 1 alkalommal (1991)
LG-kupa Aranyérmes: 1 alkalommal (1998)
Kirin-kupa Aranyérmes: 1 alkalommal (1993)
Balkán-bajnokság Aranyérmes: 1 alkalommal (1947)
Duna-kupa Aranyérmes: 1 alkalommal (1940)
Wagner-trófea Aranyérmes: 1 alkalommal (1914)
Cyprus International Football Tournament Ezüstérmes: 1 alkalommal (2004) Bronzérmes: 1 alkalommal (2007)
Torneo Internacional México-85 Ezüstérmes: 1 alkalommal (1985)
Király-kupa Bronzérmes: 1 alkalommal (2004)
Világbajnokság
VilágbajnokságSelejtezőkÉvEredményKeret 1930nem indultnem indult 1934Negyeddöntő6.210154Keret1.220082 1938Ezüstérem2.4301155Keret1.1100111 1950nem indult 1954Ezüstérem2.54012710Keretautomatikusan kijutott 1958Csoportkör10.411275Keret1.4301124 1962Negyeddöntő5.421183Keret1.4310115 1966Negyeddöntő6.420287Keret1.431083 1970nem jutott kiRájátszás74121711 1974nem jutott ki3.6240127 1978Csoportkör15.300338KeretPótselejtező6411156 1982Csoportkör14.3111126Keret1.8422138 1986Csoportkör18.310229Keret1.6501124 1990nem jutott ki3.8242812 19944.8215611 1998Pótselejtező103341120 20024.82241413 20064.104241314 20104.10514108 20143.105232120 20183.104151414 20224.105231913 20263.62221110 2030későbbkésőbb 2034későbbkésőbbÖsszesen 9/2432153148757 –Összesen138653043246186
Európa-bajnokság
Európa-bajnokságSelejtezőkÉvEredményKeret 1960nem jutott kiNyolcaddöntő200214 1964Bronzérem3.210143KeretNegyeddöntő6420148 1968nem jutott kiNegyeddöntő8512178 1972Negyedik hely4.200213KeretNegyeddöntő9531179 1976nem jutott ki2.6312158 19802.622299 19844.83141817 19883.84041311 19924.8242109 19964.8224713 20004.103341410 20044.8323159 20086.124081122 20123.106132214 2016Nyolcaddöntő13.412168Keret126421410 2020Csoportkör20.302136Keret106041313 2024Csoportkör18.310225Keret1.8530167 2028későbbkésőbb 2032későbbkésőbbÖsszesen 5/17143471625 –Összesen139632947226181
UEFA Nemzetek Ligája
Csoportkör / Negyeddöntő / OsztályozóEgyenes kieséses szakaszSzezonLigaCsoportFeljutás/kiesésHelyezésÉvEredményKeret2018–19C2.2.631296 31. 2019nem jutott be2020–21B3.1.63217420. 20212022–23A3.2.6312858. 20232024–25A3.3.813451718. 20252026–27B 2027Összesen2610792932 0/4–––––––
Olimpia ÉvHelyszínEredményHely1908 LondonNem vett részt–––––––––1912 Stockholm2. forduló5.320168–241916elmaradt az I. világháború miatt1920 AntwerpenNem vett részt–––––––––1924 Párizs2. forduló10.210135–221928 AmszterdamNem vett részt–––––––––1932nem volt labdarúgó-torna1936 Berlin1. forduló14.100103–301940elmaradt a II. világháború miatt1944elmaradt a II. világháború miatt1948 LondonNem vett részt–––––––––1952 HelsinkiAranyérmes1.5500202+18101956 MelbourneNem vett részt–––––––––1960 RómaBronzérmes3.5401176+1181964 TokióAranyérmes1.5500226+16101968 MexikóvárosAranyérmes1.6510183+15111972 MünchenEzüstérmes2.7511185+13111976 MontréalNem vett részt–––––––––1980 MoszkvaNem vett részt–––––––––1984 Los AngelesNem vett részt–––––––––1988 SzöulNem vett részt–––––––––1992 BarcelonaNem vett részt–––––––––1996 AtlantaCsoportkör16.300337–402000 SydneyNem vett részt–––––––––2004 AthénNem vett részt–––––––––2008 PekingNem vett részt–––––––––2012 LondonNem vett részt–––––––––2016 Rio de JaneiroNem vett részt–––––––––2020 TokióNem vett részt–––––––––2024 PárizsNem vett részt–––––––––2028 Los AngelesÖsszesen37272810745+6256
FIFA-világranglista helyezések
A FIFA 1993 augusztusában közölt először világranglistát, és ezt követően meghatározott rendszerességgel frissítik a rangsort, általában havonta.
Az alábbi táblázat mutatja Magyarország helyezéseit 1993 augusztusa óta. Zárójelben az adott ranglista szerinti pontszám található. A grafikonon feltüntettük az egyes szövetségi kapitányok időszakát.