A Duna Televízió 1992 és 2015 között önálló magyar állami műholdas televíziós intézmény volt. 1992. december 24-től sugározta műsorait a magyarországi nézők, valamint a határon túli és a világban szétszóródott magyarság számára.
A Duna Televízió részvénytársasági formában működött. Fontos feladata volt az ország határain túl élő magyarok vagy magyar származású emberek részére anyanyelvükön készült programok eljuttatása, hiteles tájékoztatás nyújtása a hazai és külföldi eseményekről, kulturális tér képzése a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarok számára.
Két televíziós csatornát működtetett: Duna és a Duna World (korábban: Duna II Autonómia, Duna 2). A közmédia 2012-esÍgy néznek ki az MTVA új logói átalakulása óta az első televízióadót Duna néven nevezték, a televízió kifejezést nem alkalmazták.
A 2011-ben hatályba lépett 2010. évi CLXXXV. törvény (második médiatörvény) törölte az 1996. évi I. törvény (első médiatörvény) és az 1986. évi II. törvény (sajtótörvény) érvényességét. A második Orbán-kormány döntése nyomán – hasonlóan a többi közszolgálati médiumhoz – egy közel 50 fős nonprofit zrt.-vé zsugorodott, míg a szervezethez tartozó ingatlanok, vagyontárgyak, archívum illetve a többi dolgozó, az erre a célra létrehozott Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) kerültek. 2015. július 1-jén a négy közszolgálati médium vezetőségeit tömörítő nonprofit zrt.-ket Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egy szervezetbe vonták össze (Magyar Televízió, Duna Televízió, Magyar Rádió, Magyar Távirati Iroda). (2014. évi CVII. törvény)2014. évi CVII. törvény a közszolgálati médiaszolgáltatásra és a médiapiacra vonatkozó egyes törvények módosításáról (Jogtár) A Duna csatorna 2015 márciusa után, az M1 hírcsatornává válása következtében a nemzeti főadó szerepét tölti be.
Az új szervezet is tagja az Európai Műsorsugárzók Uniójának.
Története
1990-es évek: Sára Sándor elnöksége Az intézmény a magyar televíziózás 1990-es évekbeli médiaháborús időszakában jött létre.Bajomi-Lázár Péter, Monori Áron – Esti főműsoridős híradók a magyarországi televíziókban (Médiakutató, 2007 ősz)Inotai Edit – A médiaháborúktól a szinte teljes hegemóniáig (24.hu, 2020.06.13.)Háborúban született, a hatalom szolgálatába állt (dokumentumfilm), a 444.hu Youtube csatornája, 2019. április 24. Az összmagyarság műholdas televíziójának ötlete a Magyarok Világszövetsége által szervezett Magyarok III. Világtalálkozóján fogalmazódott meg 1992. augusztusában Budapesten. A gyűlésen Csoóri Sándor tett konkrét javaslatot a csatorna elindítására. A terv összhangban áll az 1989-ben módosított alkotmánnyal is, amely a 6. paragrafus (3) bekezdésében így fogalmaz: „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határon túl élő magyarság sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatok ápolását.”
A kormány 1992. október 1.-én 13 tagú kuratóriummal létrehozta a Hungária Televízió Alapítványt. Az alapítvány vezetője Csoóri Sándor lett. Ezután megkezdődtek a televízió előkészületei. Kezdetben a televíziót még Hungária Televízió néven említették (a Duna Televízió név csak az indulás előtt született meg). Az év végéig összesen 300 millió Ft-al támogatták a televíziót.
Az első tesztadások 1992. október 11–17. között voltak az „Europa Telecom 92” elnevezésű Nemzetközi Távközlési Fórum és Kiállítás keretein belül, amit naponta három órában sugároztak az Antenna Hungária kérésére. A rendszeres tesztadások november 1-jén kezdődtek meg napi három órában. A Duna Televízió a multimédia korszakának hajnalán született, a műsora 1992. december 24-én délután 17 órakor indult el egy közvetítőkocsiból, ahol is megkezdte rendszeres adását az Eutelsat II F3-as műholdon. A Szent Péter-bazilikából közvetített éjféli misén II. János Pál pápa magyar nyelven elmondott üzenetében köszöntötte az első magyar műholdas adás nézőit. A Duna TV adását kezdetben a MAFILM Róna utcai telepéről „lőtték át” az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi műholdas állomására.
A kezdeti időszakban naponta kétszer sugárzott műsort. Délelőtt tíz órától délig tartott az adás, amely a rendszeresen 11:45-től kezdődő híradóval ért véget. A délutáni műsor 16-órától este 22-óráig tartott. A fennmaradó időben a nézők a képújsággal találkozhattak. Eleinte kevés saját gyártású tartalmat sugárzott. Rengeteg film és dokumentumfilm volt látható a Duna TV-n, ezért egyfajta korai filmcsatornaként vonult be a köztudatba. 1993 tavaszára már közel 50 saját gyártású műsora készült annak ellenére, hogy az első évben mindössze 300 millió forintból működött. Első jelentős közvetítése, amely mindmáig látható a Duna TV-n, a csíksomlyói búcsú közvetítése volt. Szintén itt találkozhattak a nézők jeles napokon és ünnepek idején külön tematikus napokkal. A Duna Televízió rendszeresen szervezett közönségtalálkozókat, ahol a műsorok készítői személyesen érintkezhettek a külhoni nézőkkel.
A határokon túl, főként a magyar nyelvű televíziót nélkülöző Székelyföldön, euforikus lelkesedéssel fogadták a Duna TV megjelenését, a korabeli médiaháború idején az belföldi ellenzéki sajtó erősen támadta, és az – Antall-kormány tévéjének elkönyvelve – belpolitikai csatározások részévé próbálta tenni. Idővel a műsorainak népszerűsége annyira megnövekedett, hogy a Duna TV az anyaországi és határon túli nézők körében megnyilvánuló szimpátia jóvoltából a létjogosultságát igazoló erkölcsi támogatásra tett szert.
2000-es évek: Pekár és Cselényi elnöksége 2006 húsvétján indult új csatornája, a Duna II Autonómia. 2008. december 1-jétől elérhető nagy felbontású, HD változata, amely a MinDig TV hálózaton is vehető. 2009. október 1-jétől a normál felbontású változat – elsők között Magyarországon – az UPC kábeles és műholdas platformjain szélesvásznú, 16:9-es oldalarányú változatban is megjelent. Műsorait 2007 júniusában magyar felirattal, őszén angol feliratozással is sugározza. A Duna Televízió 2008 novemberétől számos műsorát feliratozza a teletexten a siketek és nagyothallók számára. Egyedülálló, hogy élő hírműsorait látássérültek segítségével feliratozzák. A Duna Televízió a kezdetektől a legtöbbet szeretné nyújtani a világhálón is. A Duna TV internetes videotárában elsőként indult el a beszédfelismerő rendszer. Ez lehetővé teszi a szavak elhangzása utáni automatikus keresést. 2009 novemberétől lehetővé vált a videók beágyazása más portálokra.
2010-2015: Átalakulás és egyesülés
2011. január 1-jétől önállóságát gyakorlatilag elvesztette, műsorainak gyártását átvette az MTVA. 2011. október 3-tól a Duna televízió második, Duna II Autonómia elnevezésű csatornája egy kulturális, művészeti csatornává alakult, az új neve pedig Duna 2. 2012. január 1-jétől a Duna 2 Duna World néven folytatja műsorát. 2013 óta az MTVA médiafelületeinek közös internetes oldala és teletextje van. A Duna feliratozása a 333. a Duna World feliratozása az 555. oldalon található. 2015. március 15-től ide költözik át az M1 műsorainak szinte összese, miután a közszolgálati televízió egyes csatornája hírtelevízióvá alakul át. 2015. július 1-jén a közszolgálati média Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egyesül.
2011. január 1-től a Duna Televízió mint önálló intézmény megszűnt. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása óta a Magyar Televízió és a Magyar Rádió új kaszásdűlői telephelyén, a Kunigunda útja 64-ben készültek a műsorai. A Duna Televízió 2011-ben, a Magyar Rádió 2014-2022 között költözött az új telephelyre.Zsuppán András - Veszélyben a Pagoda: bontás fenyegeti a 20. század egyik fontos magyar épületét (Válasz Online, 2022.02.17.) Alkalmazottainak nagy részét egy időre átvette az MTVA, ettől kezdve az MTVA gyártja a műsorait. Műsorainak egy része megszűnt, csatornát váltott, vagy külső gyártásba került. Második csatornáját többször átalakították, először, mint kulturális csatorna működött, majd 2012-től ide kerültek az M1 és a Duna egyes műsorainak ismétlései is. Az M2 átalakítása után sokszor, napi 6–7 órában átvette a parlamenti közvetítések HD minőségű sugárzását. Hírműsorai gyártásáért az MTI felelt. A műsorok gyártása átkerült az MTVA székházába, saját stúdióinak technikája ide került beépítésre. Megszüntették az önálló teletext szolgáltatását, valamint a műholdas adást átköltöztették a Magyar Televízió (MTV) által bérelt műholdas pozícióba. A földfelszíni sugárzásban az MTV-vel közös frekvenciákra került. 2012. július 27-én a közmédia egységes arculatváltásakor a Duna Televízió logója és arculata is megváltozott. 2015. március 15-e óta a nemzeti főadóként funkcionál. Miután az M1 napi aktuális hírcsatornává alakult át, így a Duna vette át a korábbi műsorait.
Vezetői +A Duna Televízió vezetői 1993-tól 2015-igIdőszakElnökMegjegyzés1993. június – 2000. június 30.Sára Sándorfőigazgató-elnök2000. július 1. – 2000. szeptember 21.Lugossy Lászlóalelnök, megbízottként2000. szeptember 22. – 2004. szeptember 21.Pekár Istvánelnök2004. szeptember 22. – 2005. február 16.Szekeres Lászlóalelnök, megbízottként2005. február 17. – 2010. július 22.Cselényi Lászlóelnök2010. július 22. – 2010. november 18.A. Szabó Magdaügyvezető alelnök2010. november 18. – 2011. szeptember 21.Ókovács Szilvesztervezérigazgató2011. szeptember 21. – 2015. június 30.Dobos MenyhértDobos Menyhért a Duna Televízió új vezérigazgatója – Index, 2011. szeptember 7.vezérigazgató2015. július 1-én Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. néven egy szervezetbe vonták össze a többi közmédia szervezettel együtt. Elnöke az addigi Duna Televízió elnök Dobos Menyhért lett.Nyugdíjba vonul Dobos Menyhért, a közmédia vezérigazgatója , Média1, 2022. május 6.) Gazdálkodása A Duna Tv megalakulása óta folyamatosan anyagi gondokkal küzdött. Felröppentek pletykák a megszűnésről is. A televízió működését megnehezítették a különböző támadások, melyek megkérdőjelezték a csatorna szükségességét. Ezek a támadások elsősorban a kezdeti időkben voltak erősebbek. A Duna Tv 1993 végéig nem sugárzott reklámot, de az államtól kapott pénz kevésnek bizonyult, ezért maximálisan négy percben korlátozták a reklámok mennyiségét. Az 1994. évi választások előtt és után, a politikai harcok kereszttüzében különféle elképzelések merültek fel a Duna tévé jövőjéről: vagy meg akarták szüntetni, és helyette az MTV egyik adását műholdra tenni, vagy az MTV szervezetébe akarták beilleszteni, vagy közös média-kuratórium alá helyezni az MTV-vel és a Magyar Rádióval. Jellemző volt az első időkben a szervezetlenség, a Duna TV-nek nem volt önálló vezetése, az alkalmazottak közvetlenül a kuratórium alá tartoztak. Jelentősen változott a helyzet, amikor többéves harc után, 1995. december 21-én a parlament elfogadta a médiatörvényt, amely közszolgálati műsorszolgáltatónak minősítette. Az állami támogatáson, valamint a reklámbevételeken kívül a külföldön élő magyaroktól érkeztek támogatások, valamint a Duna Tv műsorait tartalmazó DVD-k árusításából folyt pénz a Duna Tv kasszájába.
2015. július elsejétől a Duna Médiaszolgáltató Televíziós Médiaszolgáltatási Igazgatóság része.
Összefogás a Duna Televízióért
Székhelye 1994 áprilisában egy kormányrendelet értelmében a Mészáros utca 48–54. sz. alatti, egykori NIKEX-irodaházat bocsátották a Duna TV rendelkezésére. A Duna TV itt alakította ki stúdióit és 2011 végéig ez volt az intézmény székháza. A közszolgálati televíziós médiumok irányításának összevonása óta a Magyar Televízió új óbudai székházában, a Kunigunda útja 64-ben készülnek a műsorai.
Regionális stúdiói Budapesti központi stúdión kívül közvetítések voltak láthatóak korábban Romániából a kolozsvári, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi, illetve Szlovákiából a pozsonyi, Szerbiából a szabadkai, Ukrajnából az ungvári és más helyeken található regionális stúdiókból.
Az MTVA költséghatékonysági intézkedések miatt szinte felszámolta a Magyar Televízió és a Duna Televízió regionális illetve határon túli stúdióit, ettől fogva a vidéki tudósításokat helyi médiumoktól szerzik be.
Csatornái bélyegkép|jobbra|160px|A Duna logója