Athén (görög: Αθήνα, Athína; IPA , ógörögül: , Athénai, IPA , régi középkori magyar neve: Athénás) Görögország fővárosa. A modern Athén hatalmas, kozmopolita jellegű város; az ókori Athén nagy hatalmú városállam és jelentős tudományos központ volt. Lakossága elővárosokkal együtt körülbelül 3,5 millió, ez Görögország lakosságának mintegy 35%-a. A város napjainkban keleti irányban növekszik, Attika félszigetén (Nagy-Athén).
1985-ben Athén lett Európa első kulturális fővárosa. Az UNESCO 1987-ben felvette a világörökségek listájára az Akropoliszt és 1990-ben a Daphni-kolostort.
Történelme Nevének eredete Nevét az ősi görög mitológiai városvédő istennőről, Athénéről kapta. Athén neve görögül Athénai volt, Athéné istennő görög nevének (Athéna) a többes száma. A város nevében többes számot alkalmaztak, mint Thébai (Théba) vagy Mükénai (Mükéné) esetében.Ezt a jelenséget plurale tantum néven ismeri a grammatika, számos magyarázata létezik (lásd az ún. „fontossági többes” jelenségét az archaikus európai és közel-keleti irodalomban. Amikor 1976-ban Görögországban hivatalosan is áttértek az újgörög nyelv használatára, a népi Athína forma lett a város hivatalos neve.
Történeti áttekintése
Athén Görögország legfontosabb városa volt az ókori görög civilizáció fénykorában, az i. e. 1. évezredben. Görögország "Aranykorában" (kb. i. e. 500-tól i. e. 300-ig) az egész nyugati világ vezető kulturális, kereskedelmi és tudományos központja, valójában az ókori Athén szellemi és gyakorlati életében gyökerezik az a fogalom, amit ma "nyugati civilizációként" emlegetünk. E kiemelkedő korszak után Athén továbbra is jómódú város, szellemi központ maradt, egészen a késő római időkig. Athén lakossága i. e. 430 táján elérte a -et.
529-ben a keresztény Bizánci Birodalom minden filozófiai iskolát bezáratott, mert nem értett egyet azok pogány gondolkodásával, tanaival. A bizánci uralom idején Athén fokozatosan elszürkült, annyira, hogy a keresztes hadjáratok idejére egy közepes vidéki város szintjére süllyedt. Végzetesnek bizonyult a város szempontjából a 13–15. századok ideje, amikor a görög bizánciak a francia–itáliai keresztesekkel harcoltak Athénért. 1458-ban az Oszmán Birodalom terjesztette ki hatalmát a városra, amikor II. Mehmet a Hódító szultán elfoglalta azt. Amint a szultán először meglátta Athént, földbe gyökerezett a lába az ámulattól, lenyűgözték ókori emlékművei, olyannyira, hogy halálbüntetés terhe mellett tiltotta meg minden alattvalójának az emlékművek megrongálását. A Parthenónban csodálatosan szép mecsetet működtettek.
A szultán szándéka ellenére, hogy megőrizze Athént oszmán tartományi fővárosként, a város lakossága tovább csökkent, majd tovább romlottak a túlélés feltételei, amikor a 18. század végére maga az Oszmán Birodalom is hanyatlásnak indult. Az idő múlásával a törökök egyre hanyagabbul kezelték a műemlékeket; a csodálatos Parthenónban Athén velencei ostroma idején (1687), lőpor és lövedék raktárat rendeztek be. Ennek eredményeként a templom súlyos károsodást szenvedett, amikor egy eltévedt velencei ágyúgolyó felrobbantott több hordó lőport, amelyet a főhajóban tároltak.
A görög függetlenségi háború után az oszmán birodalom elveszítette Athént. Amikor 1833-ban az újonnan létrejövő Görög Királyság fővárosa lett, mindössze 5000-en lakták ezt a hajdan csodálatos várost. A következő néhány évtized a város újjáépítésével telt, alapvetően neoklasszikus stílusjegyeket felhasználva. 1896-ban Athén rendezte meg az első újkori Nyári Olimpiai Játékokat. A következő jelentős növekedésre az 1920-as években került sor, amikor külvárosokat hoztak létre, elsősorban a Kis-Ázsiából beözönlő menekültek elszállásolására. A második világháborúban a várost elfoglalták a németek és Athén jelentős veszteségeket szenvedett a háborúban.
A háború után azonban gyors növekedésnek indult, ami kb. az 1980-as évek elejéig tartott és túlzsúfoltsághoz, közlekedési túlterheltséghez és légszennyezettséghez vezetett. A város ma is Európa egyik legszennyezettebb városa, bár az elmúlt évek infrastrukturális beruházásai jelentős eredményeket hoztak a probléma enyhítésére.
Földrajza bélyegkép|250px|jobbra|A Pendelikon hegység, mely a második legmagasabb hegység Athén környékén bélyegkép|250px|jobbra|Athén szimulált felülnézeti képe Domborzata Athén az Attikai-síkságon terül el, amelynek peremeit kopár hegyek szegélyezik, nyugaton az alacsony Egaleosz (468 m), keleten az 1000 m-nél is magasabb Imítosz, észak-északkeleten az egybefüggő Párnisz (1413 m) és Pendelikon (1109 m) hegység. A síkságot délnyugati oldalon az Égei-tenger Szaronikosz öble határolja. Athén folyamatos növekedésében mára a teljes síkságot betöltötte, a természet-állította határok miatt nem valószínű, hogy területe tovább növekedhetne. Athén geomorfológiája (felszíni elhelyezkedése) gyakran okoz úgynevezett hőmérsékletfordulást (a hőmérséklet a magasság növekedésével emelkedik), amely nagy részben felelős a légszennyezettség kialakulásáért.
Éghajlata Az éghajlat Athénban félszáraz szubtrópusi (Köppen: BSh). A nyári évszakot általában 28-35 °C, alacsony páratartalom és gyakori légmozgás jellemzi, ezekben a hónapokban igen kevés a csapadék, ilyenkor különös gondot okozhat a szmog. A téli hőmérséklet jellemzően fagypont körüli, évente néhány alkalommal hó is esik.
Demográfiája Népességnövekedése Év Athén (város) Nagy-Athén(Πολεοδομικό Συγκρότημα Αθηνών) Athén metropolisz (Μητροπολιτική Περιοχή της Αθήνας)1833 4000 – –1870 44 500 – –1896 123 000 – –1921 473 000Tung, Anthony (2001). "The City the Gods Besieged". Preserving the World's Great Cities: The Destruction and Renewal of the Historic Metropolis. New York: Three Rivers Press. p. 266. – –1921 718 000 – –1971 867 023 – 2 540 2411981 885 737 – 3 369 4431991 772 072 3 444 3583 523 4072001 745 514 3 165 823 3 761 8102011 664 046 3 181 8723 753 783https://web.archive.org/web/20111011061403/http://www.statistics.gr/portal/page/portal/ESYE/BUCKET/General/A1602_SAM01_DT_DC_00_2011_01_F_GR.pdf
Közigazgatása bélyegkép|jobbra|250px|Attika prefektúra
Az általában Athénnak hívott Nagy-Athén a 2011 előtti közigazgatási rendszerben Athén elöljáróságnak felelt meg, amelybe nem tartozott bele Pireusz. Ez 34 önálló önkormányzatra (község, görögül dímosz) oszlott, amelyek egyike a tulajdonképpeni Athén város. Athén, Pireusz, Kelet- és Nyugat-Attika elöljáróságok (nomarhía) együtt alkották Attika prefektúrát, ami azonos volt Attika régióval.
2011. január 1-től a régi Athén elöljáróság helyén négy új regionális egységet hoztak létre (Nyugat-Athén, Észak-Athén, Közép-Athén, Dél-Athén). Athén város 7 másik dímosszal együtt Közép-Athén regionális egység része. Minden dímosznak választott képviselő testülete és közvetlenül választott polgármestere van.
Nagy-Athén Nagy-Athént 2011-től 35 községre (körzetre) osztják fel 4 regionális egységen belül (Észak-Athén, Nyugat-Athén, Közép-Athén, Dél-Athén): + Nagy-Athén 4 regionális egysége és 35 községeÉszak-Athén regionális egység: 9. Nea Ionia 10. Irakleio 11. Metamorfosi 12. Lykovrysi – Pefki 13. Kifissia 14. Penteli – Melissia 15. Amarousio 16. Vrilissia 17. Ag. Paraskevi 18. Cholargos – Papagou 19. Chalandri 20. Filothei – PsychikoNyugat-Athén regionális egység: 29. Egaleo 30. Agia Varvara 31. Chaidari 32. Perisztéri 33. Petroupoli 34. Ílion 35. Agioi Anargyroi – Kamatero középre|470px|Nagy-Athén községeiKözép-Athén regionális egység: 1. Athén város 2. Dafni 3. Iliúpoli 4. Vyronas 5. Kaisariani 6. Zografou 7. Galatsi 8. FiladelfeiaDél-Athén regionális egység: 21. Glifáda 22. Elliniko-Argyroupoli 23. Alimos 24. Agios Dimitrios 25. Nea Smyrni 26. Faliro 27. Kalithéa 28. Moschato
Közlekedése bélyegkép|jobbra|250px|Busz és trolibusz Athénban bélyegkép|jobbra|250px|Athén nemzetközi reptere Az athéni tömegközlekedési rendszerben autóbusz, metró, villamos és helyiérdekű vasút szolgáltatások vesznek részt.
Autóbusz: Az autóbusz szolgáltatás rendkívül kiterjedt vonalhálózattal rendelkezik, amelyen normál autóbuszok, trolibuszok és cseppfolyós földgázzal üzemeltetett buszok közlekednek. Ez utóbbi típusból Athén Európa legnagyobb flottájával rendelkezik. Villamos: A villamosvonal a Szindagma térről indul, Palaio Falironál kétfelé válik, az egyik vonal Glifadába, a másik Neo Faliroba közlekedik. A vonalat 2004. július 19-én adták át a forgalomnak és indult újra ezzel a villamosközlekedés, mivel az eredeti hálózatot 1960-ban fölszámolták.Az eredeti 1000 mm-es hálózatról egy kép és néhány szó található a villamosok.hu weblapon. Légi közlekedés: Athént légi úton az Elefthériosz Venizélosz nemzetközi repülőtéren át lehet elérni, amely Szpátában, a várostól keletre található, kb. 45 perces taxiútra a központtól. A repülőtérről expressz buszjáratok közlekednek a metró-végállomáshoz, Pireusz kikötőbe és a Szindagma térre. Vasúti közlekedés: Athénban található a Nemzeti Vasúttársaság által üzemeltetett vonalak központja. Vízi közlekedés: Pireusz kikötőből minden görög szigetre sűrűn indulnak komp- illetve hajójáratok. bélyegkép|jobbra|250px|A metróhálózat tervrajza 2000-ben. A szaggatott vonallal rajzolt részek is időközben megépültek Úthálózat: Athénből két fő közlekedési útvonal indul ki, nyugati irányba Patra (Peloponnészosz) városa felé, északra pedig Szalonikibe. Athént gyorsforgalmi körgyűrű veszi körül, az Attiki Odosz körgyűrű. Az úthálózat sűrű, könnyedén lehet közlekedni. Taxi: Athénban könnyedén lehet taxit találni, rengeteg vállalkozás üzemeltet gépkocsikat. Legjellemzőbb a sárga színű kocsi, de egyes társaságok más színeket is alkalmaznak. A mediterrán szabadosság lehetővé teszi, hogy csúcsforgalomban akár foglalt taxit is megállítsunk, bár a fuvart a benn ülő utassal is egyeztetni kell.
Metrója
Az athéni metró a világ egyik legmodernebb hálózata. Három vonalát színkóddal különböztetik meg a térképeken és információs kiírásokon (zöld-1, kék-3 és piros-2). A legrégebbi zöld vonal, amely legnagyobb részben a felszínen fut, Pireuszt köti össze Kifissziával, mindössze 2 felszín alatti állomása van. A másik két vonal az 1990-es években épült, első szakaszaikat 2000-ben helyezték forgalomba. Teljes egészében a földfelszín alatt futnak, kivéve a reptérre vezető szakaszt. A kék vonal Egaleoból Dukisszisz Plakentiaszba, illetve az új nemzetközi repülőtérre vezet. A piros vonal Agiosz Antoniosztól Agiosz Dimitrioszba közlekedik. Mindkét vonal meghosszabbítása elkészült.
Athén metró vonalainak teljes hossza jelenleg 91 km. 1999-ben a metró egyetlen vonalból állt, teljes hossza 25 km-t tett ki. A teljes vonalhálózat a 2010-es években elérte a 110 km-t.
Kultúrája bélyegkép|jobbra|A Zappion konferenciaközpont Theophil Hansen tervei alapján épült 1870-ben, gyönyörű kertek veszik körül bélyegkép|Az Akadémia, szintén Theofil Hansen tervei alapján, építése 1885-ben fejeződött be, a Nemzeti Könyvtár és az Athéni Egyetem fogják közre A város régi központja az Akropolisz kőszirtje körül helyezkedik el. Az ókorban Pireusz kikötőváros még különálló település volt, mára azonban a növekvő főváros magába olvasztotta.
A modern város központja a Szindagma (vagy más átírásokban Szüntagma) téren (Alkotmány tér) található, itt helyezkedik el a volt Királyi Palota, a görög parlament épülete és további 19. századi középületek. A város régebbi, tehetősebb részei is e terület körül helyezkednek el, itt található a legtöbb múzeum, turistalátványosság és külképviselet is.