bélyegkép|220px|Gyurgyalag (Merops apiaster) pár bélyegkép|220px|Füsti fecske (Hirundo rustica rustica) bélyegkép|220px|Partifecskék (Riparia riparia) homokos partfalon bélyegkép|220px|Fogoly (Perdix perdix) bélyegkép|220px|Búbos banka (Upupa epops) bélyegkép|220px|Vörös vércse (Falco tinnunculus) bélyegkép|220px|Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az „Év madara” programját. Ennek célja, hogy a társadalommal megismertesse azokat a madárfajokat vagy fajcsoportokat, amelyek védelmében a lakosság vagy annak egyes csoportjai (például gazdálkodók, vadászok, pedagógusok) különösen fontos szerepet kaphatnak. Emellett felhívja a figyelmet azokra az érdekütközésekre, konfliktusokra, amelyeket fel kell oldani. Az év madarának csak olyan fajt választanak, amelynek folyamatos védelmében az egyesület tevőlegesen is részt vesz.
2011-ben kísérletképpen internetes szavazással választatták meg, hogy a három ajánlott faj közül melyik legyen 2012-ben az év madara. Az akciót sikeresnek ítélték, ezért a következő években is így választanak.
Az év madarai 1979: gyurgyalag (Merops apiaster) 1980: fehér gólya (Ciconia ciconia) 1981: fehér gólya (Ciconia ciconia) 1982: a fecskék: füsti fecske (Hirundo rustica) molnárfecske (Delichon urbicum) partifecske (Riparia riparia) 1983: a fecskék 1984: a cinegék: barátcinege (Poecile palustris) búbos cinege (Lophophanes cristatus) fenyvescinege (Periparus ater) kék cinege (Cyanistes caeruleus) kormosfejű cinege (Poecile montanus) széncinege (Parus major) 1985: gyöngybagoly (Tyto alba) 1986: túzok (Otis tarda) 1987: fogoly (Perdix perdix) 1988: kuvik (Athene noctua) 1989: búbos banka (Upupa epops) 1990: búbos banka (Upupa epops) 1991: európai szalakóta (Coracias garrulus) 1992: vörös vércse (Falco tinnunculus) 1993: barátposzáta (Sylvia atricapilla) 1994: fehér gólya (Ciconia ciconia) 1995: fülemüle (Luscinia megarhynchos) 1996: vörösbegy (Erithacus rubecula) 1997: harkályok: nagy fakopáncs (Dendrocopos major) fehérhátú fakopáncs (Dendrocopos leucotos) balkáni fakopáncs (Dendrocopos syriacus) közép fakopáncs (Dendrocopos medius) kis fakopáncs (Dryobates minor) zöld küllő (Picus virirdis) fekete harkály (Dryocopus martius) nyaktekercs (Jynx torquilla) 1998: harkályok 1999: fehér gólya (Ciconia ciconia) 2000: kerecsensólyom (Falco cherrug) 2001: bíbic (Vanellus vanellus) 2002: sárgarigó (Oriolus oriolus) 2003: pacsirták: mezei pacsirta (Alauda arvensis) erdei pacsirta (Lullula arborea) búbospacsirta (Galerida cristata) 2004: rozsdafarkúak (Phoenicurus spp.) 2005: parlagi sas (Aquila heliaca) 2006: tövisszúró gébics (Lanius collurio) 2007: mezei veréb (Passer montanus) 2008: kanalasgém (Platalea leucorodia) 2009: kék vércse (Falco vespertinus) és vetési varjú (Corvus frugilegus) 2010: a fecskék 2011: széncinege (Parus major) 2012: egerészölyv (Buteo buteo) 2013: gyurgyalag (Merops apiaster) 2014: túzok (Otis tarda) 2015: búbos banka (Upupa epops) 2016: haris (Crex crex) 2017: tengelic (Carduelis carduelis)A tengelic nyerte a "2017 év madara" lakossági szavazást (MME, 2016. július 27.)2017 év madara – a tengelic 2018: vándorsólyom (Falco peregrinus) (20 éves visszatérésének évfordulója alkalmából, nem közönség szavazással)Miért nem volt év madara szavazás idén? (MME, 2017. október 3.) 2019: gólyatöcs (Himantopus himantopus)A gólyatöcs nyerte a "2019 év madara" szavazást (MME, 2018. július 3.)Mi legyen 2019 év madara? - lakossági szavazás a "szurka-piszka madarak" közül (MME, 2018. július 3.) 2020: erdei fülesbagoly (Asio otus) 2021: cigánycsuk (Saxicola rubicola) 2022: zöld küllő (Picus viridis) 2023: barkóscinege (Panurus biarmicus) 2024: kerecsensólyom (Falco cherrug) 2025: böjti réce (Anas querquedula) 2026: énekes rigó (Turdus philomelos)
Jegyzetek
Források Farkas Roland, Gáti Eszter: Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, 2011. A korábbi évek madarai
Kategória:Madárvédelem