A Bihar-hegység vagy Bihari-havasok (románul Munții Bihorului) az Erdélyi-középhegység észak-déli irányú központi hegytömbje. A Bihar-hegységben található a Szigethegység legmagasabb pontja, a Nagy-Bihar (Curcubăta Mare, 1849 m). A hegységet geológiailag két részre lehet osztani: az északi rész mészkőből, míg a déli rész kristályos palából áll.
A Bihari-havasokból ágaznak ki a hegycsoport mellékhegyvonulatai.
Keleten a Kis-Szamos (Someșul Mic) és az Aranyos (Arieș) völgye között emelkedik az Öreghavas (Muntele Mare, 1826 m), északon pedig a Vigyázó-hegység / Vlegyásza / Kalota-havas (Masivul Vlădeasa, 1836 m) és a Gyalui-havasok (Munții Gilăului, 1670 m) fekszenek.
Földrajz A Bihar-hegység tájegységeit a hegyvonulatok, illetve a folyók és patakok vízgyűjtőterületei határozzák meg. Nyugat felé illetve az Erdélyi-medence felé haladó folyók vízválasztója.
Az északi rész, a Felső- vagy Nagy-havas andezit és dácit kőzetekből épült. Középen van a Ponor-Öreg-havas (Ponor-Bătrâna) triász-jura mészkő karsztplatója. A déli rész az Alsó-havas vagy Nagy-Bihar (Cucurbată-Găina) vonulat, jobbára kristályos pala.
Bihar-gerinc A Bihar-gerinc mintegy 10 km hosszú havasi gerinc. Főbb pontjai északról dél felé haladva a Zengő (Piatra Grăitoare) 1658 m, Bihar-nyereg (Tarniţa Bihorului) 1510 m, Nagy-Bihar 1849 m, Kis-Bihar (Cucurbăta Mică) 1769 m, illetve a Nagy-Bihartól nyugatra is van egy nyúlványa a Zanoga-tó és Zanoga-csúcs (Zănoaga Mare vagy Tăul Mare, 1543 m) felé.
A Bihar-nyergen keresztül régen szekerek is közlekedtek Lepus (Arieşeni) és Biharmező (Poiana), illetve Rézbánya között. Vízválasztó gerinc: nyugati oldalán a Fekete-Körös forráságai találhatóak, keleti oldalán az Aranyosba tartanak a patakok, hogy azután a Maroson keresztül megkerüljék egész Erdélyt.
Áttekintés A hegység széles hegyhátai lankásak, a megfelelő kőzeteknél változatos karsztképződményekkel: Csodaforrás (Izvorul Minunilor) Remete-forrás (Izvorul Eremitului) Kusztura (Custura) Sasok szérűje (Aria Vulturilor) Kishavas (Muncei) 1411 m Mezőhavas (Poieni) 1627 m Jád-völgyi vízesések Ördögmalom-vízesés (Moara Dracului) Nagyhavas (Cornu Munților)
thumb|right|A Csodavár sziklakapuja
Pádis-fennsík
A hegység közepén terül el. Földrajzi feltárását többek között Czárán Gyula végezte. A magyar tájnevek, illetve a mostani jelzett turistaútvonalak nagy része az ő nevéhez fűződik.
Az 1300 méter magasan elterülő fennsík jellegzetes karsztvidék, ahol megtaláljuk annak összes jellemző jelenségét: karsztforrásokat víznyelőket töbröket (dolinákat) barlangokat
A Csodavár (Cetățile Ponorului) Európa legnagyobb exo-karsztjelensége: három, egymástól egy kisebb nyereggel, illetve alagúttal elválasztott 100–300 m átmérőjű és 100–200 m mélységű dolina. Ezek közül kettő látogatható, a harmadik csak alacsonyabb vízállásnál. A legnagyobb dolinában egy 73 m magas barlangnyílás található.
Jelzett gyalogtúrák: Bársza-katlan (Groapa de la Barsa) Biharfüred (Stâna de Vale) – Bihar-hágó (Șaua Vârtop) Csodavár körút Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Ponor-Ék (Ic Ponor) Sárga-Körös vagy Galbina (Galbenei) körút Kék Magura Kopott csapás nyerge (Șaua Cumpănățelul) – Biharfüred (Stâna de Vale) Pádis erdészház (Cantonul Padiș) – Varasó tisztás (Poiana Vărășoaia) Pádis menedékház – Aranyos völgye Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Istenek havasa (Bohodei) nyereg Vasaskőfalva (Pietroasa) község – Pádis menedékház Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald) körút Vigyázó – Aranyosfői-jégbarlang (Peștera Scărișoara)
Meleg-Szamos forrásvidéke és szorosai
A Szamos-bazár (Cheile Someșului Cald vagy Bazarul Someșului), azaz a Meleg-Szamos forrásvidéke egyike a Pádis-fennsík leglátványosabb részeinek. Az egymás után következő sok szép karsztjelenség ihlette a "bazár" elnevezést.
Közvetlenül a Szamos-bazár völgye előtt található az Aragyásza-barlang (Cetățile Rădesei), egy 212 m hosszú, több tágas teremmel is rendelkező, viszonylag könnyen bejárható alagútbarlang.
Alsó-havas Az Alsó-havas (Cucurbată-Găina) hegyei általában alacsonyabbak az északiaknál, de a Nagy-Bihar 1849 m (Cucurbată Mare) az egész hegység legmagasabb csúcsa. Nagy Bihar 1849 m Rézbányai vízijátékok (kataraktáliák)
Az Aranyos völgye Az Aranyos (Arieș) forrásvidékének kis medencéiben és völgyeiben elszórt települések vannak. Ez a Mócvidék (Țara Moților).
Megközelítés A Bihar-hegységet kelet-nyugati irányban átszeli a Havasrekettye (Răchițele) – Ponor-ék (Ic Ponor) – Pádis – Boga – Vasaskőfalván (Pietroasa) átvezető 53 km hosszú makadám erdészeti út (ebből Havasrekettyétől Pádisig 31 km és Pádistól Vasaskőfalváig pedig 22 km a távolság).
A Pádis-fennsíkot Magyarország felől a legegyszerűbben az E79-es úton a Nagyvárad (Oradea) – Belényes (Beius) – Vasaskőfalva (Pietroasa) Boga-telep útvonalon lehet megközelíteni; Végig jó minőségű, bár néhol elkeskenyedő aszfaltúton, egészen Pádisig. Boga-teleptől kifejezetten meredekebbé, hegyi szerpentin jellegűvé válik az út, ezen a szakaszon télen kötelező a hólánc, melyre Bogánál tábla is figyelmeztet. Bánffyhunyad (Huedin) felől (58 km a Pádis menedékházig); Havasrekettye (Răchițele) után az utolsó 31 km rossz minőségű, burkolatlan erdészeti úton vezet.
Források Palczer János – Bihar-Vlegyásza (Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszeredea 1998) Mátyás Vilmos: Bihar-hegység turistakalauz Sport kiadó Budapest, 1988
Jegyzetek
További információk
Erdélyi-szigethegység.lap.hu – Linkgyűjtemény Bihar.lap.hu – Linkgyűjtemény Bihar-hegység – Erdélyi turizmus.hu Perei Árpád honlapja túravideók
Pádis-fennsík Padis.hu Gál Zoltán György: Pádis-karsztfennsík – Úti beszámoló Padis.ro Pádisi turistautak térképekkel
Kategória:Nyugati-Kárpátok Kategória:Arad megye hegyei, hegységei Kategória:Bihar megye hegyei, hegységei Kategória:Fehér megye hegyei, hegységei Kategória:Hunyad megye hegyei, hegységei Kategória:Kolozs megye hegyei, hegységei Kategória:Bihar vármegye