Szaraszvati (Dévanágari írással: सरस्वती) hindu istennő, Brahma hitvese. A tudás istennője, nem csak a tudományé, a művészeteké is. A tanulás, művészetek, tudományok, kézművesség pártfogója, különösen az irodalom, a költészet és a zene istenségének tartják. Ő a beszéd istennője is, amelyen keresztül a tudást ki lehet fejezni. Imádóját intelligenciával, bölcsességgel és jó emlékezettel áldja meg. A tudósok, a diákok és a művészek imádandó istensége. Őt tekintik a szanszkrit nyelv és írás létrehozójának, a védák anyjának.
Megjelenési formája Szaraszvati gyönyörű hölgy, akinek a színe a tejfehér, és általában fehér ruhában vagy arannyal hímzett száriban látható. A különböző ábrázolások páván, hattyún vagy lótuszvirágon ülve jelenítik meg. Kettő vagy négy karja van, s kezeiben különböző tárgyakat, például lótuszvirágot, könyvet (pálmaleveleket), imafüzért (aksamála), elefánthajtó botot, lótuszt, kereket, hurkot, nektárral telt kelyhet, buzogányt és kagylókürtöt tart. Gyakran láthatjuk húros hangszerén, a vínán játszva is.
Nevének jelentése
A szaraszvati szó jelentése: szara=„lényeg” szva=„az ember énje”. Megszemélyesítve: Aki a lényeget adja az ember énjéhez. Más megközelítésben: szarasz = „folyékony”, vati = „könnyű, könnyen áramló energia”. A Rigvéda szerint India három szent folyója közül az egyiknek, a Szaraszvatinak megszemélyesítője.
Egyéb megjelenési formái A hindu istennőket nemcsak nevükön, hanem tulajdonságukból kialakult címükön is szólítják. Szaraszvati ilyen nevei például a Szárada (az esszencia adományozója), a Vágísvari (a beszéd úrnője), vagy a Bráhmi (Brahma felesége), és Mahávidja (a legfelsőbb tudás).
Szaraszvati és Brahma Brahma a trimúrti (legfőbb isteni hármas) teremtő aspektusa. A teremtéshez tudás kell, ezért Brahma női oldala, saktija a tudás istennője Szaraszvati. Az összetartozás emberi megfelelője szerint a felesége.
Ünnepek, fesztiválok Vaszant Pancsami (Dévnágari:वसन्त पञ्चमी) más néven Szaraszvati-púdzsa India keleti részén, Oriszában, Nyugat-Bengálban, Bihárban és Asszámban tartják, a Magha hónapban (január-február), pontos napja a hold állásától függ. A tavasz kezdetének napja. A hagyomány szerint a fesztivál során tanítják meg a gyermekeknek leírni az első szavakat. A legtöbb oktatási intézmény rendezvényt szervez az ünnepségre.
Navarátri (Dévanágari: नवरात्री ;gudzsaráti: નવરાત્રી; bengáli: নৗরাতরী; asszámi:নৱৰাত্রি; pandzsábi: ਨਰਾਤੇ; kannada: ನವರಾತರೀ; kasmíri:نَورات / नवरात ;telugu: నవరాతరీ; tamil: நவராதரீ; malajálam: നവരാത്രി); Hagyományosan tíznapos rendezvény a tridévi (Káli(Párvati), Laksmi, Szaraszvatiünnepe. Minden istennőt három napon át ünnepelnek. Az első három nap Káli ünnepe, a második három Laksmié, majd Szaraszvati következik. Filozófiai megközelítésben: Az első három nap (Káli napjai) a pusztítás felkelti a felelősség érzését, elindítva az emberekben a saját negatív késztetésük legyőzését. A második három nap (Laksmi napjai) a negatív érzések leküzdése után megkezdődhet a belső értékek megtalálása, önkontroll, tolerancia, szeretetérzés kiteljesedése. Szaraszvati három napján a kereső elindul az önfelismerés útján. Ez azonban csak tanulással lehetséges, ehhez odaadás és befogadóképesség kell. Először át kell jutni a fejlődés első hat napján, ahhoz, hogy ezt a készséget fel lehessen szabadítani.
Jegyzetek
Források
További információk
Kapcsolódó szócikkek Sakti Párvati (istennő) Mahádévi Durga Hinduizmus Dharma (vallás) Ind filozófia Hindu templomépítészet India képzőművészete és építészete India történelme Indiai ünnepek
Kategória:Hindu istenek Kategória:Istennők