bélyegkép|jobbra|200px|Fehér Ferenc igazolása a Magyar Királyi Posta Kísérleti Állomásától Fehér Ferenc (Budapest, 1889. április 1. – Budapest, 1968. december 24.) vállalkozó, gyártulajdonos a magyar finommechanikai ipar kifejlesztésének egyik elismert szakembere. A Kispesten 1948-ban államosított Fehér Ferenc Elektromos Finommechanikai Készülékek Gyárának alapítója.
Életrajza Sperl Róza és Fehér József kistisztviselő nyolcadik gyermekeként született. Az elemi és a középiskola elvégzése után 1904-ben az Egger B. és Tsa céghez műszerész tanulónak szerződtették. Felszabadult műszerész segédként 1908-ig az újpesti Egyesült Izzóban távíró készülékek készítésével foglalkozott, és néhány hónapos különmunkájával összegyűjtött kis jövedelmével a német származású művezetőinek tanácsára műszaki továbbképzésre két munkatársával Németországba utazott. Rövidesen alkalmi munkák után sikerült elhelyezkedni műszerészként a berlini Elektrizitét Werkénél, majd másfél év után a Bergmann Elektrizitét Werkénél 1910 végéig műszaki rajzolóként dolgozott. Ez alatt a Berlini Technikum esti tanfolyamain tanulva, technikusi képesítést kapott. Svájcon keresztüli kalandos utazás után hazatérve 1911-ben fél évig az Egyesült Izzóban vállalt munkát, majd a Posta Kísérleti Állomáson az elektromos és a kémiai osztályon dolgozott műszaki segédellenőri munkakörben. A 10 év alatt itt végzett kutatási munkákkal az anyagvizsgálatok mérőberendezéseinek használatával széles körű szakmai ismereteket szerzett. Itt szerkesztette meg a Hughes távírógép lapraíró típusát. Az elkészített mintapéldánynak már a továbbfejlesztésére azonban, -az időközben megjelent korszerű Siemens gyors távírók bevezetésével nem volt időszerű.
1920-ban hosszas betegsége miatt nyugdíjaztatását kérte. 1920-ban megnősült és 1921-ben megszületett Ferenc (1921–2019) nevű fia. Rövid ideig egy társas vállalkozásba kezdett, melyet 1922-ben megszüntette. Kiváltotta műszerészmester igazolványát és megnyitotta első kis alagsori műhelyét a Murányi utcában. A cég a „Fehér Ferenc Precíziós Mechanikai és Gépműhelye” néven került bejegyzésre a Budapesti Törvényszéknél. Itt elsősorban az első világháborúban megsérült nyomdaipari-, (számozógépek, perforáló szerszámok) gyógyszergyári gépek, pasztillázó szerszámok valamint intézetek meghibásodott laboratóriumi eszközök, műszerek, fényképező- és mozigépek javítását végezték.
Fehér által szerkesztett szalagperforáló géppel megoldódott a Lyno-típusú szedőgépek perforált hazai papírszalaggal való ellátása. Sokirányú szakmai ismeretével az 1920-as évek nehéz gazdasági helyzete mellett is fejleszteni tudta műhelyét. bélyegkép|jobbra|200px|Székelnök: Fehér Ferenc Fehér Ferenc 1922-ben belépett a Budapesti Villanyszerelők Műszerészek és Látszerészek Ipartestületébe, amelyben 15 éves tagsága alatt vizsgabiztos, székelnök és alelnökként közéleti tevékenységet folytatott. 1934-ben alelnök társai emléklapon köszönték meg jó együttműködését. Az Ipartestület 25 éves fennállásakor munkásságát oklevéllel tüntették ki. Az elektronika gyors fejlődése miatt fontosnak tartotta a hazai iparosok szakmai képzését. 1925-ben az Országos Ipari Tárlaton bemutatott kiállítását aranyéremmel értékelték. 1926. évi közgyűlésen az Országos Iparegyesület munkásságát ezüst éremmel jutalmazta.
A kezdetek bélyegkép|jobbra|200px|Szvetics Emil kísérleti laboratóriuma bélyegkép|jobbra|150px|Szvetics Emil Az 1925-ben megindult hazai rádiózás kedvező munka lehetőséget jelentett. A Posta részére mikrofonok, hallgatók, papír kondenzátorok, Deprez rendszerű mutatós műszerek és kábelmérőhidak készítésével foglalkozott. Fehér a kezdeti kristálydetektoros rádióvevők házi összeállításához kis építő szekrényeket készített. Kapcsolatot tartott fenn az Amerikában élő Gáti Béla nyugdíjas elektromérnökkel, aki korábban a Posta Kísérleti Intézetében a főnöke volt. A nagyfrekvenciás mérésekre alkalmas szabadalmazott Gáti-féle Barréteres mérőberendezésekből Japánba és Olaszországba is szállítottak. Fehér jó szakmai kapcsolatban volt Szvetics Emil elektromérnökkel, aki akkoriban a Budapesti Telefon Hírmondó műszaki vezetője volt, és később a Rákóczi út 22. sz. alatt önálló elektrotechnikai laboratóriumot nyitott. A Posta részére mikrofonok, hallgatók, papír kondenzátorok, Deprez rendszerű mutatós műszerek és kábelmérőhidak készítésével foglalkozott
Szvetics 1926-ban történt halála után, Fehér 1927-ben az özvegyétől 10 évi részletre megvette a Szvetics műhelyét és laboratóriumát. 1928-ban a Murányi-utcai műhelyével átköltözött a Rákóczi út 22. sz IV. emeleti jól felszerelt műhelybe és laboratóriumba.
Az új műhelyben eddig a Posta részére készített papír kondenzátorok gyártását megszüntette, mert a rádiók gyártásához a nagy tételben szükséges kondenzátorok sorozat gyártásához új modern gépeket kellett volna beszerezni. Korszerű formában új függőszálas tükrös galvanométerekkel készültek a Szvetics-féle kábel mérőhidak. A Standard Villamossági laboratóriuma részére Wheatstone- Thomson mérőhidak, etalon-ellenállások, precíziós ellenállás sorozatok, kapacitás mérőhidak, hullámmérők, nagyérzékenységű függőszálas laboratóriumi műszerek készültek.
A rádióamatőrök nagyfrekvenciás méréseihez Fehér kidolgozta a Magyarországon eddig még nem gyártott thermó-keresztes műszereket. A gyengeáramú berendezésekhez a régi fémházas műszerek helyett bakelit házas új műszer típusokat kellett kidolgozni, de ezeknek a kifejlesztését és felszerszámozását, a külföldi nagy vállalatok (Weston, Hartmann & Braun, Siemens-Schuckert) nagy szériában gyártott, kedvező áron importálható műszerei miatt csak lassan fokozatosan lehetett kialakítani. Ugyanakkor a külföldi cégek műszereinek javítását, hitelesítését a gyári szervizek hiányában, a Fehér laboratórium végezte.
A hazai készítésű műszerekhez addig a mágneseket kész megmunkált kivitelben, importból szerezték be. Gyakran gondot okozott a késedelmes szállítási és minőségi problémák miatt Fehér felvette a kapcsolatot az osztrák Böhler, Phönix-Bleckmann cégekkel. Kiutazva, azok laboratóriumaiban tanulmányozta a műszer mágnesek edzési, hőkezelési, öregbítési technológiáját és elhatározta, hogy az új műszertípusok mágneseit a külföldről beszerzett speciálisan ötvözött importált acélanyagokból a saját üzemében fogja elkészíttetni.
A felfutás Szakmai körökben nagy érdeklődést váltott ki az 1928-ban szabadalmaztatott Marschalko-féle rotációs viszkoziméter, amely vegyi termékek (olajok, zsírok, festékek, bitumen stb.) 20-250 °C közötti hőfokon történő állapotának laboratóriumi pontos meghatározására szolgált. A készülék érzékeny mérőszerkezete sokoldalú finommechanikai munkát igényelt. Fehér megszerezte a készülék gyártási jogát. A hazai és külföldi szaklapokban megjelent ismertetések alapján komoly érdeklődés volt a készülék iránt. A viszkoziméterről német és angol nyelvű ismertetők ellenére, az export szállításokra a vámügyi korlátok miatt nem kerülhetett sor. Hazai megrendelésekre a MÁV, az Útügyi Intézet, a Földtani Intézet és az ásványolaj feldolgozó vállalatoknak szállítottak. Az 1929-es gazdasági válság után az egyre fejlődő ipar szélesebb körű igényeinek ellátására a Rákóczi-úti műhelye már nem volt alkalmas. Ezért vállalatát az V. kerület Váci-út 26 számú ház helyiségeibe helyezte át, ahol gép-, finommechanikai műhelyeket, elektromos laboratóriumot, raktárt valamint műszaki irodát rendezett be.
Fehér laboratóriumában méréseket végeztek Jáky József százados kérésére, -aki a Ludovika Akadémia tanára volt- az általa javasolt ballisztikus lövedék sebességmérő berendezés kialakítására. Erre a célra egy nagy érzékenységű ballisztikus tükrös galvanométert és az aperiodikus mérésekhez különleges söntöket fejlesztettek ki. Az eredményes belövési próbák után a későbbi években, ezt berendezést a Gamma Finommechanikai Gyár által gyártott Juhász István-féle légvédelmi lőelemképzőkhöz használták fel, amelyhez a ballisztikus tükrös galvanométert és a hozzátartozó kapcsoló berendezést a Fehér cég szállította.
1933-ban a Standard Villamossági Rt. által készített 120 KW-os Lakihegyi Adóállomás vezérlő-termébe már a cég az új bakelitházas műszer típusai kerültek felszerelésre. A Kandó Kálmán fázisváltós szabadalmával készített nagyfeszültségű váltóáramú mozdonyokkal megkezdődött a MÁV távolsági vonalainak villamosítása. A nagyfeszültségű felső vezetékek ellenőrző mérő kocsijához Bereznai-féle regisztráló berendezés készült az áramszedő felső vezetékek belógásának és az oldalirányú eltéréseknek vizsgálatára.
A 6x9 cm-es rollfilmek megjelenésével széles körben elterjedt amatőr fényképezéshez, a Süss Gyár (későbbiekben Magyar Optikai Művek) által forgalomba hozott hordozható szelénes zseb fénymérőkhöz, több száz beépíthető kis Deprez mV mérőt gyártottak. A híradástechnikai berendezéseket készítő gyárak Standard Villamossági Rt., Telefongyár részéről az időközben kialakított 50, 65, és 85 mm átmérőjű új típusú bakelitházas műszerekre egyre több megrendelés érkezett. Különösen azután, hogy a Honvédség részére a kisebb nagyobb teljesítményű rövidhullámú hordozható rádióadó-vevők gyártása megkezdődött. Ezekből Törökországi szállítások is voltak.
Fehér cége részt vett az 1938-ban Berlinben megrendezett Nemzetközi Kézművesipari Kiállításon, amelyen 27 ország mutatta be a kézműves ipara termékeit. Fehér Ferenc a kiállított a Marschalko-féle viszkoziméterrel és egy ballisztikus tükrös galvanométerrel megnyerte a kiállítás vezetőségének a nagydíját. Ezt a nemzetközi kiállításon kapott díjat a hazai szaklapokban és a napi sajtóban széleskörűen nagy elismeréssel publikálták.
Az egyre szélesedő üzletkör lassan kinőtte a Váci-úti üzemet, de a szomszédos Bosch autószerviz is terjeszkedni akart és megvette a Váci úti bérleményt.
Kispesten bélyegkép|jobbra|200px|Fehér Ferenc a kispesti irodájában bélyegkép|jobbra|200px|Fehér Ferenc Elektromos Finommechanikai Készülékek Gyárának új épülete
Fehér megvásárolta Kispesten az Üllői-út 64. szám alatti 1000 négyszögöles ingatlant, amelyen a meglévő földszintes egy szoba-konyhás elhanyagolt épületek helyén gépműhelyt, laboratóriumot, irodákat, raktárakat stb. alakított ki és üzemével 1940-ben ide költözött. A gyártelep bővítésére, Fehér az Ipari Munkaszervező Intézettől 300 ezer pengő állami kölcsönt kapott. A telek üres hátsó végén került felépítésre a 27x12 m alapterületű 3 szintes új épület. Az alagsorban 140 személyes öltözők, mosdók, az előírás szerinti óvóhelyi megerősített kivitelben, és ide kerültek, a raktárak, a festő és a homokfúvó helyiségek. A félemeleti az új gépműhely, az első emeleten a szerelő műhelyek, a tetőtér is szerelőműhely céljára alkalmas formában került kialakításra. Az új üzemi épület 1943 szeptemberére készült el. Ezzel egyidejűleg kibővültek a laboratórium és a műszaki irodai és az adminisztrációs helyiségek is. A finommechanikai műszergyártáshoz korszerű új szerszámgépek beszerzésével, a megnövekedett gépi kapacitás lehetővé tette, hogy (a bakelitsajtoló szerszámokon kívül), az alkatrészek tömeggyártásához az új típusok szükséges sajtoló és egyéb szerszámokat a cég saját maga készítse el.
A bővítés és a fokozódó gyárszerű termelés indokolták a cég nevének megváltoztatását. A cég neve a Pest-vidéki Királyi Törvényszék jóváhagyásával, egyéni tulajdonú cégként felvette a „Fehér Ferenc Elektromos Finommechanikai Készülékek Gyára” nevet.
A híradástechnikai műszerek mellett Fehér cége a Magyar Posta részére távíró és telefon alkatrészeket is készített. Ilyen volt a hazai telefonközpontok részére az interurbán távolsági beszélgetések elszámolásárnak rögzítésére szolgáló 25 db kalkulográf óra is.