right|thumb|250px|Az Alkotmánybíróság bejárata

right|thumb|250px|Az esztergomi Sándor-palota épülete, melyet a rendszerváltáskor az Alkotmánybíróság székhelyének szántak

Az Alkotmánybíróság Magyarország jogalkotói hatalmat korlátozó, bírói jellegű szervezete.

Az alkotmánybíróságoknak általában az a feladatuk, hogy a többség jogait az egyénnel szemben korlátozó, jogállami jellegű alkotmány vívmányait megóvják a többségi jogalkotó esetleges önkényével szemben. A magyarországi Alkotmánybíróság a rendszerváltás alkotmányos reformjaként más országok, elsősorban Németország, alkotmánybíróságai mintájára jött létre. A rendszerváltástól 2012. január 1-jéig hivatalos székhelye Esztergom volt. Itt iktatták be Bihari Mihályt a magyar történelmi alkotmányt jelképező Aranybulla előtt. Első, nagy hatású elnöke Sólyom László, aki később a köztársaság elnöke lett.

Létrejötte Az Alkotmánybíróság létrehozásáról 1989 januárjában határozott az Országgyűlés, a szervezetről, hatáskörről azonban már a rendszerváltást előkészítő háromoldalú politikai egyeztető tárgyalásokon született döntés. Az ezeken a tárgyalásokon elért megállapodásnak megfelelően 1989 októberében módosította az Országgyűlés az Alkotmányt és fogadta el az Alkotmánybíróságról szóló alapvető rendelkezéseket tartalmazó 32/A. §-t."Ennek megfelelően az Országgyűlés 1989 októberében módosította az Alkotmányt, beiktatta a 32/A. §-t, mely a magyar közjogban korábban ismeretlen jogintézmény, az alkotmánybíráskodás alapvető szabályait rögzítette. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1989. október 30-án lépett hatályba. Az Országgyűlés 1989. november 23-án megválasztotta az Alkotmánybíróság első öt tagját, a testület 1990. január 1-jén kezdte meg működését.""1949. évi XX. törvény Hatályos: 2011.12.02 - 2012.01.01 IV. fejezet AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG7132/A. §72 (1) Az Alkotmánybíróság az Alkotmányban meghatározott esetek kivételével felülvizsgálja a jogszabályok alkotmányosságát, illetőleg ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt feladatokat. (2) A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag az élethez és emberi méltósághoz való jog, a személyes adatok védelméhez való jog, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadsága, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. (3) Az Alkotmánybíróság alkotmányellenesség megállapítása esetén megsemmisíti a törvényeket és más jogszabályokat. A költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket az Alkotmánybíróság akkor semmisíti meg, ha azok tartalma az élethez és emberi méltósághoz való jogot, a személyes adatok védelméhez való jogot, a gondolat, lelkiismeret és vallás szabadságát, vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó 69. § szerinti jogokat sérti. (4) Az Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki kezdeményezheti. (5)73 Az Alkotmánybíróság tizenöt tagját az Országgyűlés választja. Az Alkotmánybíróság tagjaira – a képviselőcsoportok közötti létszámarányokat is figyelembe véve – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak tagjaiból álló jelölő bizottság tesz javaslatot. Az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (6) Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és az Alkotmánybíróság hatásköréből adódó feladatokon kívül politikai tevékenységet nem folytathatnak. (7) Az Alkotmánybíróság szervezetéről és működéséről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

Az Alkotmánynak ezek az új szabályai már a rendszerváltás igényeit fejezték ki. Az új intézmény létrehozásának célja a jogállam megteremtésének, az alkotmányos rend és az alapjogok védelmének elősegítése volt. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvényt1989. évi XXXII. törvény az Alkotmánybíróságról 1989. október 19-én fogadta el, és október 30-án léptette hatályba az Országgyűlés. Az Alkotmánybíróság 1990. január 1-jén kezdte meg működését.

Az Alkotmánybíróság tevékenységét 2011. január 1-jétől az AlaptörvényMagyarország Alaptörvénye 24. cikke és számos más rendelkezése, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény2011. évi CLI. törvény az Alkotmánybíróságról szabályozza. A működést a testület teljes ülése által elfogadott ügyrend1001/2013. (II. 27.) AB Tü. határozat az Alkotmánybíróság ügyrendjéről határozza meg.

Jogállása, szervezete és eljárása Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Feladata a jogszabályok alkotmányosságának felülvizsgálata, az alkotmányos rend és az Alaptörvényben biztosított alapjogok védelme. Az Alkotmánybíróság nem része az igazságszolgáltatási szervezetnek, költségvetése a központi költségvetés szerkezeti rendjében önálló fejezet, melyet úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél. Az Alkotmánybíróságnak tizenöt tagja van, akiket az Országgyűlés választ meg a jelenlévő képviselők kétharmados többségével tizenkét évre. A tagok mandátuma – a korábbi szabályozással szemben – nem megújítható. Az alkotmánybírák közül az Országgyűlés választja meg a testület elnökét, aki a testületben betöltött mandátuma végéig viseli e tisztséget. Az Alkotmánybíróság elnökhelyettesét a tagok önmaguk közül titkosan választják.

Az Alkotmánybíróság székhelye Budapest. Korábban a testület székhelyéül Esztergomot jelölte meg a törvény, de ott a működési feltételek kezdettől fogva hiányoztak. Ezért az Alkotmánybíróság megalakulása óta Budapesten működik. Az Alkotmánybíróság határozatai mindenkire kötelezőek és megfellebbezhetetlenek. Az Alkotmánybíróság döntéseit teljes ülésben, tanácsban vagy egyesbíróként eljárva hozza meg. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. Az Alkotmánybíróság igazgatási munkaszervezete az Alkotmánybíróság Hivatala, ami ellátja a testület szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Alkotmánybíróság Hivatalát a főtitkár vezeti. A főtitkárt az elnök javaslatára a teljes ülés választja meg.

Az Alkotmánybíróság határozatai közül a Magyar Közlönyben jelennek meg azok a határozatok, amelyek jogszabály megsemmisítését mondják ki vagy az Alaptörvény valamely rendelkezését értelmezik. Valamennyi határozatot és ügyet befejező végzést közzé tesz “Az Alkotmánybíróság Határozatai” című hivatalos, a testület honlapján megjelenő online közlöny. A többségi szavazattal elfogadott határozat szövege mellett közzétételre kerül a határozathozatalnál kisebbségben maradt alkotmánybírók álláspontja (különvélemény, párhuzamos indokolás) is. A törvény szerint az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg, amit az Alkotmánybíróság teljes ülésén hozott határozatával maga alkot meg. Az Alkotmánybíróság 1990–2009 között öt és félezer határozatot és végzést tett közzé, az utóbbi években átlagosan évi félezret.

Feladata A magyar Alkotmánybíróság intézményét 2011 végéig a Magyar Köztársaság Alkotmánya határozta meg (IV. fejezet). 2012. január 1-jétől Magyarország Alaptörvényének 24. cikke értelmében az Alkotmánybíróság feladatai a következők: vizsgálja az Országgyűlés által elfogadott, de ki nem hirdetett törvények Alaptörvénnyel való összhangját; bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyekben alkalmazandó jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját; alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyekben alkalmazott jogszabály vagy a bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangját; a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját; vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését; az Alaptörvényben és más sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.

Feladat- és hatáskörei Az Alaptörvénnyel való összhang előzetes vizsgálata (előzetes normakontroll) annak megelőzésére, hogy a parlament alkotmányellenes törvényt hozzon létre. A már elfogadott, de a még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje, nemzetközi szerződés esetében jelenik meg. Köztársasági elnök alkotmányossági vétója törvény esetén. Az Alaptörvénnyel való összhang utólagos vizsgálata (utólagos normakontroll): meghatározott kör kezdeményezheti valamely jogszabály, vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányosságának megállapítására. Végeredmény a jogi norma teljes vagy részleges megsemmisítése. Bírói kezdeményezés egyedi normakontroll eljárás iránt: ha a bírónak az előtte folyamatban lévő egyedi ügy elbírálása során olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, melynek alaptörvény-ellenességét észleli, úgy kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályi rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását a bírósági eljárás felfüggesztése mellett. Alkotmányjogi panasz: az Alaptörvényben biztosított jogok védelmének az eszköze. Az fordulhat ilyen esetben az AB-hez, akit sérelem ért alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása miatt, és minden más jogorvoslati lehetőséget kimerített, vagy nincs biztosítva számára jogorvoslati lehetőség. Végeredmény: a jogszabály alkalmazásának tilalma. Nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: jogszabály vagy állami irat. Kérelemre és hivatalból is eljárhat az AB ekkor. Kezdeményezheti az eljárást, például országgyűlési képviselők egynegyede, a Kormány, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint az alapvető jogok biztosa. Az Országgyűlés népszavazás elrendelésével összefüggő határozatának vizsgálata: az Országgyűlés népszavazást elrendelő, vagy elutasító határozatának Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálhatja meg az AB. A vizsgálatot bárki kezdeményezheti az országgyűlési határozat közzétételét követő tizenöt napon belül. Az Alkotmánybíróság az indítványt harminc napon belül elbírálja. Az Országgyűlés vallási tevékenységet végző szervezet elismerésében összefüggő döntésének vizsgálatát az érintett szervezete kezdeményezheti az AB-nál a határozat közzétételét követő 15 napon belül. Alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testület feloszlatásával kapcsolatban az AB a Kormány indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít. Vallási közösség alaptörvény-ellenes működésével összefüggésben az AB a Kormány vagy bíróság indítványa alapján elvi véleményt nyilvánít. A köztársasági elnök tisztségtől való megfosztása során az AB lefolytatja az eljárást. Hatásköri összeütközés (hatásköri vita) feloldása az állami szervek egymás közötti vagy önkormányzati szervekkel kapcsolatban felmerülő, illetve az önkormányzati szervek egymás közötti hatásköri vitáinak megoldásáról szól. Az önkormányzati rendelet, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és jogegységi határozatok vizsgálata. Az Alaptörvény értelmezése. Meghatározott személyi kör indítványozhatja, például az Országgyűlés vagy annak bizottsága, köztársasági elnök, alapvető jogok biztosa.

Az Alkotmánybíróság tagjai Az Alaptörvény kimondja, hogy az Alkotmánybíróság tagjait az Országgyűlés választja és meghatározza a választás szabályait. A pártatlanságot biztosítja az a szabály, amely szerint az Alkotmánybíróság tagjára az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselő csoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot, és a megválasztáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.