A pop-art művészeti irányzat az 1950-es évek második felében született meg az Egyesült Királyságban, majd az USA-ban is megjelent.Pop Art: A Brief History, MoMA LearningLivingstone, M., Pop Art: A Continuing History, New York: Harry N. Abrams, Inc., 1990 Az új stílus, mely részben a dadaizmusban és a szürrealizmusban gyökerezik, néhány év leforgása alatt nemzetközivé szélesedett. Az elnevezés a popular rövidítéséből keletkezett, ami népszerűt jelent. A pop-art lényegét Robert Rauschenberg amerikai művész fejtette ki:„Nem akarom, hogy a kép olyan legyen, amilyen nincs. Szerintem a kép valódibb, ha a valós világ részeiből készül.”
Alkotás módszerei és célja
A pop-art anyagait a popkultúra termékeiből meríti. Ezek az anyagok, amelyek a mindennapi életben is nagy szerepet játszanak: az utca, a lakás tárgyai, plakátok, képregények, zászlók, hirdetések, jelszavak stb. A pop-artban gyakran jelennek meg reklámokban használt képek, még a termékek címkézése és logói is jól láthatók, mint például Andy Warhol Campbell's Soup Cans c. művén. Akár a kiskereskedelemben forgalmazott élelmiszerek szállítódobozain lévő címkéket is felhasználták pop-art témaként, ahogy azt Warhol 1964-ben készült Campbell's Tomato Juice Box c. alkotása mutatja. A pop-artban viszont a vizuális anyagot gyakran kiemelik ismert kontextusából, elszigetelik, vagy nem kapcsolódó anyagokkal kombinálják. A pop kultúra látványelemeinek felhasználásával kihangsúlyozza azok banális vagy giccses elemeit, gyakran az irónia segítségével.de la Croix, H.; Tansey, R., Gardner's Art Through the Ages, New York: Harcourt Brace Jovanovich, Inc., 1980.
A pop-art technikája széles: valóságos tárgyakat vesz át változtatás nélkül, újra előállítja a pontos másukat (pseudo-tárgyak), gyakran eredeti rendeletésüktől eltérő helyen, konstrukcióban alkalmazza őket (assemblage-ok), vagy festői, illetve szobrászi kompozícióba helyezi (combine-paiting). A művészek olykor különböző, egy síkra ragasztott anyagok, például plakátok letépéséből alakítják a kompozíciót, ezt décollage-nek nevezik.
Ha a pop-art művész tájképet fest, akkor például az üzemanyagtöltő állomás, közúti jelekkel teletűzdelt út, ha csendéletet, azon konzerv, és Coca-Cola található, az emberi alak pedig filmsztár, pop-énekes, vagy a modern világ valamelyik más eszményképe, képregényhős, a sajtóból vagy a televízióból ismert alak. A valós tárgyra helyezi a hangsúlyt. A pop-art olyan tárgyakat is igénybe vehet, mint például villamos tűzhely, kávéscsésze, vagy rúzs.
A tárgyat tiszta színekkel, világos viszonyrendszerben festi. Ez a művészet mind a tartalmát, mind kifejezésmódját tekintve érthető az emberek számára. Ebben a műfajban nincs különbség a festészet és a szobrászat között. Aki szobrásznak tartja magát, az fest is, és fordítva. Georges Segal például emberi alakokat öntött ki gipszből, és azután valós környezetbe, liftbe, pulthoz, autóbuszba helyezte őket. Segal művei a happeninghez hasonlóan a színművészethez közelednek.
A pop-art alapmagatartása hangos, sokszor brutális tiltakozás a modern társadalom elidegenedettsége, a közhelyek uralma, az elcsépelt művészi formák ellen. A felfogása és célzata viszont nem teljesen egységes, irányzatainak skálája a cinikustól a tragikusig terjed. Akár talált tárgyakból készült alkotásaik miatt a dadaizmushoz is hasonlítják, de tekintik azt az absztrakt expresszionizmus uralkodó eszméire adott válasznak is, ill. a minimalizmussal együtt a posztmodern előzményének.
A stílus leghíresebb képviselője Andy Warhol, aki a hatvanas-hetvenes évek popkulturális elemeit használta fel, beleértve politikai figurákat, filmsztárokat vagy híres márkákat.
Híres művészek
Christian Ludwig Attersee Peter Blake Derek Boshier Patrick Caulfield Dimitrios Jim Dine Marisol Escobar Red Grooms Philip Guston Keith Haring Julian Murphy Richard Hamilton Robert Indiana Jasper Johns Allen Jones Yayoi Kusama Roy Lichtenstein Peter Max Murakami Takasi Yoshitomo Nara Claes Oldenburg Eduardo Paolozzi Hariton Pushwagner Mel Ramos Robert Rauschenberg James Rosenquist Ed Ruscha Wayne Thiebaud Andy Warhol Tom Wesselmann
Magyar művészek Gyémánt László Lakner László Tót Endre Gyuricza Gergely Konkoly Gyula Jovánovics György Halász Károly Pinczehelyi Sándor Varga Enikő Bernhardt Veronika Túry Mária
Rokon jelenségek Combine painting – összerakott kép az ´50-es évek végétől. Robert Rauschenberg amerikai művész alakította ki. Festményei felszínére újságfotókat ragasztott és különböző tárgyakat ragasztott (kollázselv). A különféle tárgytöredékek, háromdimenziós elemek a valóságos térbe való kilépés felé billentik el a művet.
Assemblage – az ötvenes évek elejétől kialakuló plasztikai irány. Különböző tárgy- és anyaghalmaz, a valóságból átemelt tárgyak, tárgytöredékek, anyagok egymás mellé rendelésével alakított plasztikus kép. Joseph Cornell (1903-1972): Cím nélkül (1950 k.) Arman: A borotvapamacsok Venusa (1969)
Environment – téralakítás, berendezett tér a ´60-as évektől. Lényege, hogy a tárgyak lekerülnek a falról, és velük akár egy teremben vagy a szabadban már egy tér kialakítása lesz a feladat. Egyrészt egyéni mitológiák hátteréül szolgál, másrészt egyfajta mágikus-allegorikus tárgyértelmezéshez kapcsolódik. Georges Segal: Ebédlőasztal (1962); Buszozók (1964) Gulyás Gyula: Brigád (1979)
Nouveau realisme – új realizmus 1960-. Az új realisták kinyilvánítják a művészet és az élet, az esztétikum és a praktikum azonosításának a vágyát, a használati tárgy és a műtárgy azonos értékét. Jelszavuk: „Mindenki művész, minden művészet.” Legfőbb eszköze a tárgyak torzítása, rombolása, valamint az irónia. Duana Hanson: Nő bevásárlókocsival (1970); Mosónő (1976) Daniel Spoerri: Asztal (1980)
Jegyzetek
További információk Keserü Katalin: Variációk a pop artra. Fejezetek a magyar művészetből, 1950–1990; Új Művészet, Bp., 1993 (Új Művészet könyvek) Alison Cole: Perspektíva. A térábrázolás a reneszánsztól a pop-artig; ford. Bodnár Szilvia; Park, Bp., 1993 (Szemtanú Művészet) Klaus Honnef: Pop art; szerk. Uta Grosenick, ford. Molnár Magda; Taschen–Vince, Köln–Bp., 2005
Kapcsolódó szócikkek
Hiperrealizmus Minimal art Fotórealizmus Assemblage (Új realizmus) Happening Konceptualizmus Installáció Performansz New pop-art
Kategória:Kortárs művészet Kategória:Amerikai művészeti irányzatok Kategória:Művészeti stílusok *