A Nemzetközi Matematikai Diákolimpia (angolul International Mathematical Olympiad, IMO) egy 1959 óta évente megrendezett diákverseny, a Nemzetközi Tudományos Diákolimpiák legrégebbike. A hetvenes évekig a szocialista országok versenye volt, ma az egész világra kiterjed, kb. 80 állam vesz rendszeresen részt. Minden részt vevő ország régebben nyolc, ma hat versenyzőt küldhet. A díjakat (arany-, ezüst- és bronzérem) egyének, nem pedig országok kapják, de mindig készül nem hivatalos országlista is, amit a versenyzők egyéni pontszámainak egyszerű összeadásával állítanak össze. A versenyzők életkora nem érheti el a 20 évet és nem vehetnek részt középfokúnál magasabb szintű tanulmányokban.

Magyarország eddig három alkalommal adott otthont Nemzetközi Matematikai Diákolimpiának: 1961-ben Veszprémben, 1970-ben Keszthelyen, 1982-ben pedig Budapesten került megrendezésre. A negyedik alkalom 2027-ben lesz Budapesten.

Maga a verseny két napig tart, a versenyzőknek összesen 6 matematikai problémát kell megoldaniuk, naponta 4 és fél órát kapnak a három-három feladat kidolgozására. A problémák a matematika különböző területeiről valók, megoldásuk nem igényel középiskolainál magasabb szintű szaktudást. Minden feladat megoldása 7 pontot ér, így összesen 42 pontot lehet gyűjteni.

A díjakat a szerzett pontszám alapján osztják ki a következő módon: aranyérmet kap a versenyzők legtöbb pontot kapott 1/12-e, ezüstérmet a következő 2/12-ük, bronzérmet pedig a résztvevők soron következő 3/12 része. Aki nem nyer érmet, az dicséretet (honorable mention) kap, ha legalább egy problémát teljes egészében sikerült megoldania. Alkalmanként különdíjakat is kiosztanak.

A jelölés folyamata Magyarországon

A korábbi versenyeredmények, tagozatos tanulmányi eredmények alapján összegyűjtött diákok egész éves feladatmegoldó, „olimpiai” szakkörön vesznek részt. Ezt 1961–2002 között Reiman István vezette, 2003 óta pedig Dobos Sándor tartja a foglalkozásokat.

A csapat kiválasztásához figyelembe veszik a Kürschák József Matematikai Tanulóverseny, a KöMaL pontversenye és a négy olimpiai válogatóverseny eredményét is.

Érdekességek

Magyarországon legtöbben a Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnáziumból jutottak ki az olimpiára. 1962 óta nem volt olyan év, hogy fazekasos diák ne lett volna a csapat tagja, sőt az is előfordult, hogy az összes magyar versenyző ebből az iskolából került ki. 2026-ig a 432 versenyzőből 231-en voltak a Fazekasból. Mivel egy versenyző gyakran többször is versenyzett, ezért alakulhatott ki, hogy eddig csak 277 különböző versenyző versenyzett, akikből 145 különböző versenyző volt a Fazekasból. Az eddig megszerzett 91 aranyérem közül 51 aranyérmet fazekasos diák szerzett meg. A román Ciprian Manolescu háromszor is maximális pontszámot ért el, vagyis 42-ből 42-t, ebből egy alkalommal ráadásul egyedül neki sikerült teljes pontszámot elérnie. A legsikeresebb női versenyzők közül is kiemelhető Eugenia Malinnikova, aki kétszer 42, egyszer 41 ponttal nyert aranyérmet a Szovjetunió csapatában, így egyetlen ponttal marad el Manolescu teljesítményétől, illetve a német Lisa Sauermann, aki 2007-es ezüstérmét követően 4 aranyérmet (2008–2011) nyert, 2011-ben egyedüli maximális teljesítményt nyújtó versenyzőként. A kanadai Zhuo Qun (Alex) Song az eddigi első és egyetlen diák, aki 5 aranyérmet is szerzett (2011–2015), emellett szerzett egy bronzérmet is 2010-ben. Az amerikai Reid Barton volt az első, akinek sikerült 4 aranyérmet szereznie (1998–2001), ráadásul 4 indulásból. Azóta ez eddig csak a német Christian Reihernek (2000–2003), a német Lisa Sauermann-nak (2008–2011), a thaiföldi Nimun Pitimanaaree-nek (2010–2013), a szerb Teodor von Burg-nak (2009–2012) valamint Zhuo Qun (Alex) Song-nak sikerült. 1994-ben az Egyesült Államok csapatának mind a 6 tagja 42 pontos eredményt ért el. Erről a Time magazin is megemlékezett. Az ausztrál Terence Tao a legfiatalabb aranyérmes, 1988-ban 13 évesen érte el ezt az eredményt. Tao a megelőző két évben már nyert egy ezüst- és egy bronzérmet, ám ezt követően – egyetemi tanulmányainak megkezdése miatt – nem indult. A legtöbb részvétellel Kunszenti-Kovács Dávid büszkélkedhet, aki 7 alkalommal szerepelt Norvégia csapatában,A legtöbbször szerepelt diákolimpikonok listája többek közt megszerezve az ország első aranyérmét. Dávid első olimpiai szereplésekor csak 11 éves volt. Sherry Gong két országnak is versenyzett, 2002–2004 Puerto Rico, 2005-ben és 2007-ben pedig az Egyesült Államoknak. Legeredményesebb magyar versenyzők: Lovász László és Pelikán József négy éven át (1963–1966) vettek részt a versenyen; 3-3 arany- és 1-1 ezüstérmet szereztek. (Mellesleg osztálytársak voltak.) Szintén három aranyérmet szerzett Terpai Tamás (1997–1999), Rácz Béla András (2002–2004) és Szakács Ábel (2024-2026). A magyar csapat vezetője 28 éven át Hódi Endre volt. (Vezető és zsűritag az 1–28. olimpiákon, kivéve a 20.-at, amelyen nem indult Magyarország.) Az olimpia szervezését irányító nemzetközi testület, az Advisory Board elnöke 2003 és 2010 között Pelikán József volt, aki egyben a magyar csapat vezetője is volt 1988-2019 között, (kivéve 1989). A magyar csapat 2026-ig 66 olimpián vett részt, ahol összesen: 91 arany-, 178 ezüst-, 121 bronzérmet és 14 dicséretet szerzett a 432 versenyző. Ezzel a teljesítménnyel Magyarország az 5. helyen áll a nemzetek összesített rangsorában.Éremtáblázat az IMO hivatalos honlapján

Lásd még

Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák listája A Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák magyar versenyzői

Jegyzetek

Források Az IMO hivatalos honlapja

További információk

Különböző nemzetek matematikai diákolimpiái

Irodalom Reiman István – Dobos Sándor: Nemzetközi Matematikai Diákolimpiák 1959-2003 Typotex 2003, Budapest