bélyegkép|jobbra|200px|Maszkos katonák vonulnak be Perevalne település mellett található katonai bázisra. bélyegkép|jobbra|200px|Szimpátiatüntetés a Krím csatlakozásáért Oroszországhoz. bélyegkép|jobbra|200px|Vlagyimir Putyin a krími vezetőkkel aláírja a megállapodást a Krím egyesüléséről Oroszországgal 2014. március 18-án.
A Krími Köztársaság (oroszul: Республика Крым (átírása Reszpublika Krim), ukránul: Республіка Крим (átírása Reszpublika Krim), krími tatárul: Къырым Джумхуриети / Qırım Cumhuriyeti) Oroszország egyik közigazgatási szubjektuma (köztársaság). A Krími Köztársaság jogállása vitatott, nemzetközileg Ukrajna területeként ismerik el. Függetlenségét 2014. március 11-én deklarálta a Krími Autonóm Köztársaság parlamentje Szimferopolban, a tartomány székhelyén. Vezetői: Volodimir Konsztantinov a Legfelső Tanács elnöke és Szergej Akszjonov miniszterelnök. Csak Oroszország ismerte el az új de facto államot.Oroszország elismerte a Krím önállóságát (origo.hu) A Krími Köztársaság március 18-án Szevasztopol városával együtt közigazgatási szubjektumként csatlakozott az Oroszországi Föderációhoz, amely aktust azonban a nemzetközi közösség nem ismer el. A félsziget területe mintegy 27 000 km², lakossága 2021-es adatok szerint körülbelül 2,4 millió fő, népsűrűsége 88 fő/km².
Földrajzilag a Krím-félsziget stratégiai jelentőségű térség, amely földhíddal (Perekopi földszoros) kapcsolódik Ukrajnához. A félsziget változatos tájképpel rendelkezik: északon sík sztyeppék, délen a Krími-hegység, míg a tengerpartokon mediterrán jellegű klíma és dombvidékek jellemzőek. A legmagasabb pontja a Roman-Koszhe hegycsúcs (1545 m). Éghajlata meleg, száraz nyarakkal és enyhe telekkel bír, különösen a déli partokon, ahol szubmediterrán mikroklíma is előfordul. Jelentős folyói közé tartozik a Szalma és a Belbek, de a vízellátás sokáig az Ukrajnából érkező északi Krím-csatornán alapult. A gazdaságban fontos szerepet játszik a mezőgazdaság (szőlő- és gyümölcstermesztés, zöldségtermesztés), az idegenforgalom, valamint a kikötői és hadiipar. A régió a Fekete-tenger egyik turisztikai központja, híres üdülőhelyei közé tartozik Jalta, Szevasztopol és Feodoszija. Szevasztopol – bár külön közigazgatási egység – szintén a félszigeten található, és az orosz Fekete-tengeri flotta fő bázisa.
Krím történelme rendkívül összetett és több kultúra hatását viseli magán. Már az ókorban is lakott volt, görög, szkíta, majd római és bizánci települések létesültek itt. A középkorban a térség a Krími Tatár Kánság fennhatósága alatt állt, amely az Oszmán Birodalom vazallusa volt. A 18. század végén, 1783-ban Oroszország annektálta Krímet, amely ezután fokozatosan oroszosodott. A Szovjetunió idején, 1954-ben Hruscsov pártfőtitkár döntése alapján közigazgatásilag Ukrajnához csatolták, amely ekkor még szintén szovjet tagállam volt. A Szovjetunió összeomlása után Krím Ukrajna része maradt, autonóm köztársaságként, különleges jogállással. 2014-ben az orosz hadsereg jelenlétében megtartott népszavazás nyomán Oroszország bekebelezte a félszigetet. Azóta Krím státusza nemzetközi jogi viták tárgyát képezi. A félszigeten élő lakosság soknemzetiségű: oroszok, ukránok, krími tatárok és más kisebbségek élnek itt, és az utóbbi években jelentős társadalmi és kulturális változások mentek végbe.
Nevének etimológiája A Krím elnevezés a mai Sztari Krim történelmi emlékhely kipcsak nevére vezethető vissza, ahol az Arany Horda idején még város állt. A félsziget akkor a nagy horda birodalmának egyik tartománya volt, és innen kormányozták a területet. A neve ekkor Qırım volt. Majd létrejött az önálló Krími Tatár Kánság, de a fővárosa végül Bahcsiszerájba került. Hérodotosz is említi a területet Kremni néven, de a Kremni-Qırım alak hasonlósága ellenére nincs kapcsolat a kipcsak és görög elnevezés között. A Qırım ’sztyeppe, domb’ jelentésű, míg a Kremni a sziklákat takarja.
Története Előzmények A Krímet az ókor óta folyamatosan lakták különböző népek. Az ókori görögök gyarmatot létesítettek itt, majd germán eredetű gótok uralkodtak a területen. Azután hosszú évszázadokig különböző nomád, ázsiai eredetű csoportok, mint hunok, kazárok, magyarok, besenyők, úzok, kipcsakok és kunok éltek a mai Dél-Ukrajna füves sztyeppéin és a Krím félszigeten is. A 13. században a Mongol Világbirodalom hódította meg, majd az Arany Horda uralta, ennek utódállama lett a Krími Tatár Kánság. A krími tatárok mongol hatás alá került kun-kipcsak népcsoportokból és hozzájuk csapódó más népelemek keveredéséből születtek. Az ő államuk a 18. századig fennállt, igaz 1475-től elismerte hűbérurának az Oszmán Birodalmat. Az oszmán-törököknek az oroszoktól elszenvedett súlyos vereségeik hatására a Krím feletti befolyásuk is csökkent. Az oroszok a 18. században annektálták a krími tatárok területeit, ahová elsősorban orosz telepesek tömegeit hozták, de települtek ukránok is a déli régiókba. Mindazonáltal a Krím vitathatatlanul eloroszosodott, és a tatárok kisebbségbe kerültek. A Krím sokáig nem Ukrajna része volt, hanem Oroszországhoz tartozott. A Szovjet-Oroszországban autonóm köztársaságot szerveztek a területén.
1954-ben Nyikita Hruscsov önkényesen1954-ben Nyikita Hruscsov „ajándékaként”, nol.hu 2010. április„kommunista főtitkár Ukrajnához csatoltatta a félszigetet” odaajándékozta az ukrán tagköztársaságnak a perejaszlavi szerződés 300. évfordulóján (mivel 1654. január 18-án a lengyel király ellen lázadó kozákok és ukránok ebben a szerződésben mondták ki, hogy az orosz cárt ismerik el uruknak, Ukrajnát pedig Oroszországhoz kötik). Így ezt Hruscsov az ukrán nép iránti hálából tette, amiért Oroszországnak fogadtak hűséget.
1992-ben, Ukrajna függetlenné válása után az orosz többségű félszigeten autonóm köztársaságot alapítottak, amely 2014-ig fennállt az ukrán állam keretein belül, annak ellenére, hogy az oroszok mindvégig orosz területnek tartották.http://www.hirado.hu/2014/03/18/a-krimi-tatarok-es-ukranok-aggodnak-a-jovojuk-miatt/ Putyin: A Krím mindig is orosz volt
A Krími Köztársaság létrejötte A Krím orosz többségű terület Ukrajnában, kis részt lakják csak ukránok és őslakos tatárok. Ukrajnában 2013 végétől a Viktor Janukovics vezette oroszbarát kormányzati irány ellen széles körű tiltakozás bontakozott ki, ami februárban valóságos felkelés keretében elsöpörte a kormányt és új vezetők kerültek hatalomra, illetve a bebörtönzött egykori kormányfő, Julija Timosenko is kiszabadult. Erre válaszul az orosz hadsereg mozgósítást rendelt el, és azonosítójel nélküli katonai egységek szállták meg a Krím félszigetet az ottani orosz fekete-tengeri bázisokon keresztül. Az akcióban a helyi orosz lakosság részt vett. Velük szemben az ukrán katonai egységek szinte semmilyen ellenállást nem tanúsítottak, így március közepére a Krím gyakorlatilag teljesen orosz ellenőrzés alá került.
A szimferopoli parlament döntését megelőzően Szevasztopol már február 24-én de facto kinyilvánította elszakadását Ukrajnától, illetve csatlakozási igényét az Oroszországi Föderációhoz.Szevasztopol de facto kilépett Ukrajnából (mandiner.hu) A krími köztársaság vezetőinek is távolabbi tervei között szerepel a függetlenség kinyilvánítása után az egyesülés Oroszországgal. Erről március 16-án népszavazást tartottak, amelyen a külföldi megfigyelők több szabálytalanságot is észleltek, így azt, hogy orosz állampolgárságú személyek is szavaztak.Zajlik a szavazás a Krímben, szabálytalanságokkal (hirado.hu) A népszavazást az ukránok és a krími tatárok bojkottálták, ennek ellenére megszületett az eredmény: a szavazók 96,77%-a az elszakadás és az Oroszországi Föderációhoz való csatlakozás mellett döntött.Az ukránok nem engednek
Vlagyimir Putyin a Krím és Oroszország összeköttetését biztosítandó hidat épített a Kercsi-szoroson át.Putyin kamionosként avatta fel a Krímre vezető hidat (24.hu) Többször kijelentette továbbá, hogy kész fellépni az ukrajnai nacionalizmus ellen, ami ott élő orosz ajkú embereket fenyeget.
A függetlenségi nyilatkozatot követő néhány órán belül Moszkva már el is ismerte a Krími Köztársaságot, azzal érvelve, hogy a nemzetközi joggal is összeegyeztethető a szimferopoli parlament lépése.Jogszerű a krími függetlenségi nyilatkozat Moszkva szerint (mandiner.hu) A népszavazást követően már másnap csatlakozási kérelmet nyújthat be a szimferopoli parlament az Oroszországi Föderációnál.
Március 12-én Olekszandr Turcsinov ideiglenes ukrán kormányfő visszavonulást rendelt el és feladta a Krím félszigetet. Állítása szerint a leginkább veszélyeztetett keleti orosz-ukrán határra kíván összpontosítani. Még a népszavazás alatt mozgósításra adott parancsot az ukrán hadsereg a keleti országrészben, ahol újbóli zavargások robbantak ki. Kijev új haderőként nemzeti gárda toborzásába fogott bele.Kezdődik a nemzeti gárda toborzása (index.hu)
Az ukrán és tatár kisebbség heves nem tetszésének adott már korábban is hangot az egyoldalú orosz lépéseknek, s míg Ukrajna más területein megszűntek a korábbi zavargások, addig a krízis a Krím területén folytatódik tovább. A zavargások és tüntetések ideje alatt, míg Janukovics hatalmon volt, felmerült, hogy a nyugati ukrán területek nyilvánítanák ki egyoldalú elszakadásukat, hogy így csatlakozhassanak az Európai Unióhoz. Ugyanakkor nemcsak a Krím az egyetlen terület, ahol elszakadási törekvésekkel kell számolni. Kelet-Ukrajnában is nagyszámú orosz lakosság él, illetve számos ottani ukrán oroszbarát érzelmű. Donyeckben és Harkivban is vannak olyan csoportok, amely a térség elszakadását óhajtják Ukrajnától és csatlakozni akarnak Oroszországhoz. Felmerült továbbá újabban Kárpátalja, vagy a déli területek autonómiája, illetve elszakadása is, előbbi esetében már a 90-es évek elején szerettek volna ott is egy Krímhez hasonló autonóm területet kialakítani, sikertelenül.
A népszavazást követően ismét felizzani látszanak az ellentétek, amelyet jól tükröz az is, hogy Donyeckban orosz-barát elemek elfoglalták az ottani ügyészség épületét, követelve, hogy a krími példát itt is kövessék és csatlakozzanak Oroszországhoz. Ukrajnában szintén fenyegetőznek egyes szélsőséges elemek, hogy saját maguk készek harcot kezdeményezni az oroszok és az orosz-barát csoportok ellen, így a Jobboldali Szektor elnevezésű radikális szervezet kijelentette, hogy kész robbantásos merényletet végrehajtani az Ukrajnán áthaladó orosz gáz- és olajvezetékek ellen.Ukrán válság - A Jobboldali Szektor vezetője gáz- és olajvezetékek felrobbantását helyezte kilátásba (karpatinfo.net)
Az új ukrán vezetést a nyugati országok és az Amerikai Egyesült Államok támogatják, amelyek Ukrajna területi egysége mellett teszik le voksukat és az orosz fellépést agressziónak minősítik. A Krími Köztársaság egyoldalú megalakulására egyes források szerint Koszovó teremtett precedenst,Citing Kosovo precedent, Crimea's parliament declares independence from Ukraine ahead of referendum (sott.net) sőt az orosz külügyminisztérium nyilatkozatában hivatkozott is a Hágai Nemzetközi Bíróságnak Koszovó ügyében ismertetett ajánlására, amely szerint az egyoldalú deklaráció nem sérti a nemzetközi jogot. Oroszország máig nem ismeri el Koszovó függetlenségét, s többen úgy vélték, hogy ellenlépésként ismerte el Abháziát illetve Dél-Oszétiát is. Felmerült még a kárpátaljai ruszinok támogatása is a narancsos forradalom idején.Az Orosz Állami Duma a kárpátaljai ruszinok ügyével foglalkozik (karpatinfo.net) Miután exit poll adatokat közölt a krími népszavazás eredményéről, az Európai Unió és Washington kijelentette, a népszavazás eredményét nem tekinti legálisnak. Ezzel egy időben a magyar külügyminisztérium is kijelentette, hogy a népszavazás illegitim és szabálytalan.A külügy is szól: illegitim a krími népszavazás (hvg.hu)
Március 17-én Oroszország elnöki rendeletben elismerte az új állam függetlenségét.
A krími népszavazás és a válság elmélyülése