Ozsváth Attila (Békéscsaba, 1956. augusztus 17. – Karakorum hegység, 2002. július 24-e után) magyar hegymászó, Ozsváth András fia. A Karakorum hegység Hushe Skadru völgyében 2002. július 24-én nyoma veszett.
Élete Nyomdaipari szakközépiskolába járt, 1974-ben érettségit tett, majd beiratkozott a Könnyűipari Műszaki Főiskolára, ahol 1980-ban nyerte el papíripari üzemmérnöki oklevelét. Még ugyanebben az évben kezdett a Papíripari Vállalat Kereskedelmi Igazgatóságán dolgozni, mint üzletkötő. 1982-től 1987-ig az Excelsior Gmk ipari alpinistája volt. 1989-ig szabadfoglalkozású, majd az Ifjúsági Lapkiadó Vállalat műszaki szerkesztője, egészen 1991-ig.
1974 és 1977 között a VM Téri Ödön Hegymászó Szakosztály tagja, majd 1987-ig az OSC, 1987-től a Ferencvárosi TSK hegymászója volt. Egy időben a Magyar Hegy- és Sportmászó Szövetség elnökhelyettese volt.Meghalt egy magyar hegymászó a Himaláján
Kiemelkedő teljesítményei Ozsváth Attila Szendrő Szabolccsal együtt 1989-ben a világon elsőként mászta meg a Himalája indiai részén található Kedarnath Dome 6800 méter magas sziklafalát. Két évvel később Ozsváth szintén az indiai Himalájában lett világelső Dékány Péterrel együtt a 6904 méteres Thalay Sagar északi falának megmászásával.A magyar hegymászás aranyérmei
Halála Banai Tibor Péterrel együtt 2002 július havában indult el azért, hogy a Trasak Tsa nevet viselő gleccsernél több magasabb csúcsot megmásszon. Miután megmásztak egy közel 6000 méteres csúcsot, egy ötnapos túrára indultak a gleccseren. Lavina zúdult rájuk, s felszerelésük nagy részét elvesztették. Néhány tárgyat sikerült kiásniuk, majd visszamentek az alaptáborba. Innen indult el Ozsváth 2002. július 24-én, hogy megkeresse felszerelésüket és fényképezőgépét. Indulása előtt azt mondta társának, legkésőbb 2 nap múlva lesz ismét az alaptáborban. Ám a táborba sosem tért vissza. Társa 26-án indult el keresésére. Fényjeleket adott, hátha azzal tud segíteni Ozsváthnak, hogy visszataláljon. Másnap ismét keresésre indult, bejára a gleccsert, ám hiába. Július 28-án segítséget is hívott, de semmit nem sikerült találni. Banai az alaptáborban obeliszket emelt Ozsváth tiszteletére, s elindult, hogy bejelentse társa eltűnését. Iszlámábádba ment, ahol bejelentette az esetet mind a turisztikai minisztériumban, mind pedig a magyar konzulátuson.
Cikkei Hegymászással kapcsolatos cikkei a Népsportban, a Képes Sportban, a Turista Magazinban és a Hegymászó című lapokban jelentek meg.
Emlékezete A Pakisztáni Turisztikai Minisztérium beleegyezésével a Banai és Ozsváth által közösen megmászott csúcsot Attila-csúcsnak nevezték el.
Mászásai
1976 Petit Dru, Nyugati-Alpok Hemming-Robbins út, Mont Blanc, Grandes Jorasses északi fal (1. magyar átmászás), Nyugati-Alpok Dzsajlik Monarc út (Kaukázus), Szabad Spanyolország északi fal (Pireneusok).
1980 Pik Korzsenyevszkoj (7105 m), Pamír Kommunizmus–csúcs (7300 m, Pamír), Monte Civetta, Dolomitok Punta Civetta, Civetta-csoport.
1982 Kommunizmus-csúcs Pik Korzsenyevszkoj
1983 Satopanth (7075 m, kísérlet).
1985 Spitzbergák É-D irányú átsízés.
1986 Huandok (6490 m)
1987 Sisha Pangma, (Tibet, Himalája, 8013 m – 1. magyar 8000 méteren felüli mászással).
1989 Kedarnath Dome (6803 m), Bonatti-pillér (Alpok).
1991 Thalay Sagar (6904 m, Ganhwal Himalája), Monte Civetta (északkeleti fal, Civetta-csoport, Dolomitok).
Jegyzetek
Források
További információk
Kategória:1956-ban született személyek Kategória:2002-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar hegymászók Kategória:Magyar szakírók Kategória:Békéscsabaiak Kategória:Eltűnt személyek Kategória:Hegymászóbalesetben elhunyt személyek