Leél Leó (szül. Lefkovics, Putnok, 1895. február 3. – Maglód, 1919. augusztus 7.) magántisztviselő, költő.
Élete Édesapja Lefkovics Ármin kántortanító volt, édesanyja Berger Róza. Leó már fiatalkorában írt verseket, majd felköltözött a magyar fővárosba, ahol a Munkásbiztosító Pénztár alkalmazottja lett. Verseit Ignotus, illetve Kassák is méltatta. 1916-ban a frontra küldték. Mivel szolgálati ideje alatt egy, a katonákkal durván bánó magas rangú tisztet arcon vágott, hatévnyi börtönre ítélték, ám ezt nem kellett letöltenie; ismét a frontra vitték. 1918-ban került vissza Budapestre, ahol bekapcsolódott az antimilitaristák munkájába. 1918 tavaszán letartóztatták, a Margit körúti börtönben raboskodott. Erről testvére, Lefkovics Ernő így emlékezett: "A pázsitos udvaron lévő vasketrecekbe vezették be a foglyokat, akiknek látogatójuk volt. Öcsém melletti ketrecben Balogh László volt, akivel együtt fogták el. Ekkor megbízott, hogy keressem a Nádor utcai FABANK-ban Korvin Ottót és mondjam el, hogy kapcsolatukról nem vallottak, mindent magukra vállaltak. Korvin Ottó búcsúzáskor csak annyit mondott: Nagyon fontos volt - köszönöm!" Az őszirózsás forradalom idején került szabadlábra. Részt vett a KMP létrehozásában. 1919. április 26-án Budapesten, a Terézvárosban házasságot kötött a nála másfél évvel idősebb Pál Erzsébettel, Pollák Jakab és Biel Szidónia lányával.A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1269/1919. folyószáma alatt. A kommün idején a VI. kerületi munkástanács- és katonatanács egyik tagja volt, s belépett a Vörös Hadseregbe, ahol zászlóaljának politikai biztosaként tevékenykedett, és részt vett a harcokban. A kommün bukása után az előretörő románok 1919. augusztus 7-én főbe lőtték.
További információk Szemelvények Angyalföld ifjúsági mozgalmából (szerk. Jelenics József, KISZ Budapest XIII. kerületi Bizottsága, Budapest, 1982., )Antikvarium.hu Leél Leó. 1897–1919. Budapesti KISZ Élet, 1969. 8. sz. 30. p. Cz. Nagyselyki Gabriella: Névtelen dicsőség – jeltelen sír. Ifjú Kommunista, 1969. 7. sz. 7. p. "Előre, harcra, ifjúmunkás!" 1919–1945. [Válogatott írások a magyar ifjúmunkás-mozgalom harcos múltjából. 2. kötet] Bp., 1954. 29–37. p. Jankovich Ferenc: Egy katonaköltő ébresztése. Élet és Irodalom 1968. nov. 30. 48. sz. 1.
Jegyzetek
Források
Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1919-ben elhunyt személyek Kategória:Meggyilkolt költők, írók Kategória:KMP-tagok Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Magyar költők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Putnokiak Kategória:A magyar kommunista hatalom által politikai okból bebörtönzött személyek Kategória:A magyar Vörös Hadsereg tagjai