A Jasna Góra-i pálos kolostor (magyarul Fényes Hegy, latinul Clarus Mons) Lengyelország legnagyobb tisztelettől övezett zarándokhelye, Częstochowa városban, a Warta folyónál. Az épületegyüttes részben gótikus, részben barokk stílusú. A kolostor a lengyel vallási és nemzeti szabadság szimbóluma. Itt található Európa egyik legismertebb Szűz Mária ábrázolása, a częstochowai Fekete Madonna ikon, amely az 1382-es alapítás körül került a kolostorba.
Eredete bélyegkép|A Jasna Góra-i kolostor alaprajza|balra A kolostort Nagy Lajos király alapította, majd Opolei Ulászló herceg adományozta a pálos rendnek a 293 méter magas hegyet. Nevét is a magyar pálosoktól kapta, akik Szent Lőrincről nevezett anyaházuk nevéből kölcsönözték. Ennek helyét jelölték így: In Claro Monte Budensi (a budai Fényes Hegyen).
Csodák bélyegkép|Az 1655. évi svéd támadás idején a Jasna Góra-i pálos kolostor a lengyel nemzeti ellenállás szimbólumává vált. A 70 pálos szerzetes a szent hely védelme mellett döntött.|balra A kolostor évszázadok óta zarándokhely, Szűz Mária jelenlétének és a Mária-ikonnak számos csodát tulajdonítanak. Ezek közül a leghíresebb az 1655-ös svéd invázióhoz (az „özönvízhez”) kötődő Jasna Góra ostroma. balra|bélyegkép|Jasna Góra-i kolostor A Müller tábornok vezette 3000 fős serege, amely protestáns svédekből és finnekből, valamint szintén protestáns német zsoldosokból, sőt renegát lengyelekből állt, 1655. november 18-án érkezett a falak alá. Augustyn Kordecki perjel a szent hely védelme mellett döntött, 170 katonával, 20 nemessel és 70 szerzetestársával. A 40 napos ostrom, amelyet a lengyelek vallásos érzelmeik megsértésének tekintettek, sikertelenül végződött, és jelentősen hozzájárult a háború menetének megfordulásához. A lengyelek a győzelmet nem annyira a maroknyi védősereg vagy a falak erejének tulajdonították, hanem a Szűzanya oltalmának és közbenjárásának.
Hálából II. János Kázmér lengyel király (Jan Kazimierz) 1656. április 1-jén a lwówi (lembergi) Szent Szófia-székesegyházban ünnepélyes fogadalom keretében felajánlotta országát a Szent Szűznek, és egész birodalma Patrónájává és Királynőjévé választotta őt.
Jasna Góra megmenekülése a csúcspontja Henryk Sienkiewicz híres, Özönvíz című történelmi regényének (1886).
Jegyzetek
További információk http://www.jasnagora.pl http://palos.lap.hu/ Jámbor Dezső: A fekete Madonna városa. Czestochowa, Krakow, Warszawa, Wieliczka, Kalwarija. Útikalauz; szerzői, Bp., 1935 Udvarhelyi Nándor: A częstochowai pálos kolostor magyar emlékei; Kairosz, Bp., 2010 Jerzy Tomziński–Jan Golonka: Jasna Góra. Jasna Góra-i Szűzanya kegyhely. Ismertető; ford. CJO Logos, Mohácsi Gábor; Paulinianum–Margrafsen, Częstochowa–Bydgoszcz, 2011
Kategória:Lengyelország gótikus vallási építményei Kategória:Barokk vallási építmények Kategória:17. századi építmények Kategória:Pálos rendi templomok, kolostorok