Virág Benedek

Virág Benedek (1775-ig Virág Ádám Ignác, Dióskál,Születési helyeként különböző források Dióskált és a Somogy vármegyei Nagybajomot jelölik meg, azonban utóbbi település anyakönyveiben nincs feljegyzés Virág Benedek nevű fiúgyermek születéséről. Valószínűsíthetően Dióskálon született, azonban abból az időszakból nincsenek anyakönyvek a településen, így a pontos dátum nem kideríthető. A forrásokban 1752 és 1754 egyaránt megtalálható. A tabáni római katolikus halotti anyakönyv 1830. január 25-ei temetési bejegyzésében a feltüntetett életkor 80 év. 1752Hasznos Mulatságok, 1831. 1. félév, 16. szám, 126. old. vagy 1754. augusztus 31.Népszava, 1994. augusztus 31. (122. évfolyam, 203. szám) 16. old. – Buda, Tabán, 1830. január 23.Halálesete bejegyezve a tabáni rk. egyházközség halotti anyakönyv 15/1830. fsz. alatt.) tanár, költő, műfordító, történetíró, a magyar ódaköltészet első mestere.

Élete Dióskálon jobbágycsaládban született, gyermekéveit Nagybajomban töltötte. (Születési évét és helyét Szalay Gyula irodalomtörténész a nagykanizsai gimnázium anyakönyvéből állapította meg.)Ujság, 1938. október 9. (14. évfolyam, 228. szám), 8. old. 13 éves korában Nagykanizsán a piaristáknál kezdette a gimnáziumot. 1772-ben a retorikai osztályba Pestre ment.

bélyegkép|200px|Emléktábla Pécsen bélyegkép|200px|Emléktáblája Székesfehérvárott thumb|200px|Emlék a Tabánban, az Apród utcában bélyegkép|jobbra|200px|Virág Benedek sírja Budapesten. Kerepesi temető: 34/2-2-13. Kőfalvi Gyula szobrász alkotása. 250px|bélyegkép|jobbra|Virág Benedek arcképe, amely a rá emlékező cikk illusztrációjaként jelent meg 1880-ban 250px|bélyegkép|jobbra|Virág Benedek emlékei az Ország Világ című folyóiratban (1880)

1775-ben Pesten a pálos rendbe lépett. Az újoncévet a márianosztrai kolostorban töltötte. Bölcseleti és teológiai tanulmányait Pécsett fejezte be. 1781-ben Esterházy Pál pécsi püspök, aki maga is pálos szerzetes volt, pappá szentelte. Fölszenteltetése után Székesfehérváron kezdett tanítani a pálos (mai ciszterci) gimnáziumban.

Egyik szervezője volt az 1779-ben megalakult Hazafiúi Magyar Társaságnak, amely a honi szellemi élet irányítójaként működött.

Amikor II. József 1786-ban feloszlatta a pálos rendet, Virágot a székesfehérvári egyházmegye világi papságába vették fel, s megmaradhatott tanári állásában. Itt nehéz időket élt meg, ugyanis legjobb barátja, Ányos Pál elhunyt, több íróbarátja is belekeveredett a Martinovits-féle összeesküvésbe, Kazinczy Ferenc, akivel állandó levelezésben állott, fogságba került, Virágot pedig tüdőbaj támadta meg, ezért pihenésre vágyott. 17 évi tanári működését követően megkérte a gimnázium igazgatóját, hogy jelölje ki utódját, ugyanis ő Székesfehérvárról elköltözik, mivel a város párás levegője, mocsaras területeinek kigőzölgése egészségét megrontotta. Virágot felmentették a szolgálat alól, háromszáz forint nyugdíjat ítéltek meg neki, amelyet a vallásalapból kapott nyugdíjként.

1794-ben Pestre költözött, és a Batthyány családnál nevelősködött; azonban betegsége miatt lemondott nevelői állásáról, és Budán húzódott meg. 300 váltóforint jövedelmét leapasztotta később a forint elértéktelenedése, és csak a 20-as években javította meg József nádor néhány száz forinttal. Segítséget csak igen jó barátaitól és írótársaitól fogadott el, azt is csak úgy lopták hozzája (például tűzifát).

De a magyar ódaköltészet első mestere még ilyen körülmények között is példaadóan alkotott. Virág Benedek – magát a szelíd tudományok volt királyi tanítójának nevezve – „Nagy reménységű ifjainknak” Pesten 1805. március 7-én kelt ajánlással megjelentette a II. András magyar király 1222. esztendőben kelt és Székesfehérvárott latin nyelven kiadott aranypecséttel ellátott királyi dekrétuma, az Aranybulla első magyar nyelvű kiadását.Második András* Aranybullája mely 1222. esztendőben költ Kiadta magyarul Virág Benedek a szelíd tudományok volt királyi tanítója Pesten, MDCCCV.

Az 1810-es tabáni tűzvészben elégett minden holmija, s a katasztrófa attól a csekélységtől is megfosztotta, amije volt; elégtek a Magyar Századok példányai is. Egy szál ruhában kényszerült menekülni, amikor a tűzvész kitört. Előbb egy pesti barátjánál lakott, ezután Fejér vármegyei paptársainál húzta meg magát. Amikor visszatért Budára, anyagilag is talpra állt egy pályadíj megnyerése révén. „Egy éltes hazafi", aki magát nem nevezte meg, az ország tudósaihoz, íróihoz, költőihez fordult, hogy feleljenek az újságokban azon kérdésére, hogy mire fordítsa százezer forintot kitevő vagyonát. Virág Benedek azt felelte: „Fordítsa az irodalom pártolására". Az éltes hazafi megfogadta Virág tanácsát, és a feleletre kitűzött pályadíjat eljuttatta a szent öreghez, akit íróbarátai „magyar Horatius”-nak neveztek.

Rendszeresen fölkeresték a Pestre jövő írók: Kazinczy Ferenc, Berzsenyi Dániel és a pesti írók: Vitkovics Mihály, Szemere Pál, Kisfaludy Károly, Bajza József, Toldy Ferenc, Vörösmarty Mihály és mások.

Bármennyire is szerény körülmények között élt Virág Benedek, a nyugdíj és a pályadíj hamar elfogyott, a szerzetes ugyanis reggelenként és esténként rengeteg pénzt osztott ki a szegények között.

Életének utolsó két évét állandó betegeskedésben töltötte. 1830. január 23-án halt meg, január 25-én temették el. A temetés költségeit Ürményi József országbíró özvegye, Komjáthy Anna fedezte. Óriási tömeg kísérte koporsóját a Ráctemetőbe. Sírja fölé egyik tanítványa, Reseta János egyetemi tanár állíttatott kegyelete jeleként vörös márványfeszületet,Sírjának első képét és későbbi áthelyezéseit lásd: „Viszontagságos áthelyezések után remélhetőleg végleg megpihent a Kerepesi úti temetőben Virág Benedek” címmel a „Tabán anno...” blog oldalán.Tabán anno, 2013. január 22. ezt 1938-ban, amikor a szerzetes-költő földi maradványait átvitték a gellérthegyi sziklakápolna mellé, sírja fölé állították.

Sírfelirata: SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ.

Emléke Szülőfalujában, Dióskálon 1930 óta a helyi római katolikus templom keleti falán emléktáblája, 2005 óta pedig Dióskál főterén (Béke téri emlékpark) köztéri szobra van.Római katolikus templom, Dióskál. muemlékem.huVirág Benedek: „Ott születtem, ahol a nagy bajt osztogatják.” Az utódok fejet hajtottak a magyar irodalom szent embere előtt. Zalai Hírlap, 2005. június 10.Virág Benedek szobra, Dióskál. Tóth Kata műlapja. Köztérkép.hu Nevét viseli a márianosztrai Virág Benedek Általános Iskola.A Virág Benedek Általános Tagiskola honlapja Budai lakóhelye, mai nevén a Virág Benedek Ház jelenleg kiállítótér és kulturális-közösségi központként működik.Virág Benedek Ház. A Budavári Önkormányzat kiállítótere és kulturális-közösségi központja Facebook-oldala Egy korábbi lakhelyén, az ercsi plébánia falán emléktábla őrzi emlékét. Emlékére szobrot állítottak a budapesti I. kerületben. (Szoborlap.hu) Több magyar településen (Virág Benedek utca például Dióskálon, Székesfehérváron, Veszprémben, Budapesten) közterületeket neveztek el róla. Nevét viseli a nagykanizsai Batthyány Lajos Gimnázium kórusa, a Virág Benedek ifjúsági vegyes kar.

Művei

Mint pécsi teológus levelezett a szintén pálos Ányos Pállal, és miután latin verseket már előbb is írt, írt magyar ódákat és hexameteres verseket a Magyar Múzeumba (1788–92) és az Orpheusba (1790); Kazinczyhoz írt 27 levele van a Kazinczy Ferenc Levelezése c. gyűjtemény IV–XI. köteteiben.

A székes fejér-vármegyebéli nemességhez, mikor a magyar korona őrizésére Budára menne Apr. 14 Napj. 1790. Buda (költemény, névtelenül) Online Tekéntetes nemes Székes Fejér Vármegye öröm-ünnepére írt versek. Aprilis13., 14. napj. 1790. Pest (névtelenül) Carmen Seren. reg. principi Josepho Hungariae locumtenenti sacrum 1795. Buda (végén: Sándor Leopold Királyi herczeg palatinus emlékezete versekben) Ének a hazafiakhoz. Pest, 1797 Ad nobiles e castris reduces. Hely és év n. Virág Benedek munkái. Pest, 1799 (Magyar Minerva III. k.) Az eredeti kiadás a Digitális Klasszika honlapján. Öröm ének. Hely n. (1800. József nádor és nejének Alexandrának Budára érkezése.) Békesség óhajtás. Hely n. 1801 (költemény) Horátzius Poétikája. Pest, 1801 Online Lélius, vagy M. T. Cicerónak beszélgetése a barátságról. Magyarázta. Uo. 1802 Ft. Dományi Márknak, midőn a kegyesiskolákbéli szerzet őket provinciálisának választotta 1802. szept. 26. Hely n. (költemény) Carmen Ill. ac Rev. Dno Francisco Miklósi Magno Varadinensium episcopo sacrum. Pestini, 1803 Az üdősb Kátó vagy M. T. Cicerónak beszélgetése az öregségről. Magyarázta. Uo. 1803 Négy predikátzio az anyaszentegyház négy evangelistáinak ünnepeire és: A Salve Regina magyarázattya. Uo. 1803. Telegdi Miklós munkáiból Magyar poeták kik római mértékre írtak 1540–1780. Uo. 1804 Különös letzke a Szüz Mária képéről a magyar aranyon. Miller Jakab Ferdinand után írta. Uo. 1804 II. András arany bullája 1222. Kiadta magyarul. Uo. 1805 Négy prédikáczió. Uo. 1805 Két elmélkedés Fleury Klaudius apátúr egyházi historiájából. Buda, 1806 A hetedik elmélkedés Fleury K. úrnak egyházi historiájából, az egyházi törvényhatóságokról. Pest, 1808 Magyar századok IX–XIII. Buda, 1808, rézmetszettel (2. kiadás. Uo. 1811) Jegyzetek a Magyar Beszédnek részeire. Buda, 1810 Poemák. Uo. 1811 (ism. Annalen der Literatur. Wien, 1811. III. 322. 1.) Memoria Exc. III. ac Rev. Dni Nicolai Milassin secundi apud Alba-Regalenses episcopi anni 1811. die 2. Juli mortui. Budae, 1811 Baróti Szabó Dávidnak 1812. decz. 30. Hely n. (költemény) Antionio Dréta abbati de Pilis et Szántó creato 1812. Weszprimii (költemény) Thalia. Pest, 1813 (költemények) Euridice. Uo. 1814 (költemények) Online Döme Károlynak Metastasioból tett fordításaira 1815. okt. 25. Buda (költemények) Q. Horatius Flaccus levelei. Ford. Buda, 1815 Költemények. Uo. 1816 Magyar századok MCCCI-MCDXXXVII. Buda, 1816 Hunyadi László. Tragédia három játékban. Uo. 1817, rézmetszettel (Bessenyei György tragédiájának versbe szedése) Poesia. Uo. 1817 Költemények hatos jambusokban Phaedrusként. Uo. 1817 Epodusok Horatiusból. Ford. Uo. 1817 Költemények Phaedrusként két szerzelékkel. Uo. 1819 Carmen alcaicum (az utolsó lapon: Illustr. ac. Rev. Dno Joanni Ladislao Pyrker de Felső-Eőr-Scepusiensium episcopo etc. 1819.) Uo. Magyar prosodia és magyar irás, vagy inkább ezen két tárgyról rövid észrevételek. Uo. 1820 Szatirák Horatiusból. Uo. 1820 Poetai munkák. Pest, 1822, két könyv (2. bőv. kiadás) Online Q. Horatius ódái. Ford. Buda, 1824. Az eredeti kiadás a Digitális Klasszika honlapján (Bpest, 1873., 1876. és 1903. Római Remekírók 14., 15.) Magyar lant. Buda, 1825, három füzet Online Horácz ódái; ford. Virág Benedek; Lampel, Pest, 1862 (Római remekírók) Virág Benedek poétai munkái. 3. teljesb kiadás; sajtó alá rend. Toldy Ferenc; Heckenast, Pest, 1863 Magyarország története. A legrégibb időktől korunkig, 1-2.; Virág Benedek, Horváth Mihály, Kerékgyártó Árpád, Jókai Mór sat. után a magyar nép számára egybeállítá Kuliffay Ede; Heckenast, Pest, 1870 Virág Benedek válogatott költeményei; bev., jegyz. Zlinszky Aladár; Lampel, Bp., 1899 (Magyar könyvtár)

Modern kiadások Virág Benedek válogatott művei. Vál., a szöveget gond., a bev. tanulmányt és a jegyzeteket írta Lőkös István. Bp., 1980 Magyar századok; vál., sajtó alá rend., utószó Mezei Márta, jegyz., latin szövegford. Wimmer Éva; Magvető, Bp., 1983 (Magyar hírmondó) Elektronikus változat a MEK-ben Aranybulla; előszó, jegyz., szerk. Szigethy Gábor; 2. jav. kiad.; Holnap, Bp., 1999 Virág Benedek 1805-ben, Nagy Gyula 1899-ben és Érszegi Géza 1972-ben készült fordítása II. Endre Aranybullája; előszó, jegyz. Szigethy Gábor; Magvető, Bp., 1987 (Gondolkodó magyarok) Virág Benedek 1805-ben, Nagy Gyula 1899-ben és Érszegi Géza 1972-ben készült fordítása Magyar lant. Virág Benedek zsoltárfordításai; szerk. Kremnitzky Gábor; Fejér Megyei Pedagógiai Szakmai és Szolgáltató Intézet, Székesfehérvár, 2006 (Bibliotheca Alba)