A Calvary Chapel (Magyarországon: Golgota Keresztény Gyülekezet) olyan protestáns, evangelikál és többnyire karizmatikus gyülekezetek közössége, amelynek gyökerei 1965-re, Dél-Kaliforniába nyúlnak vissza. A "gyülekezetek közössége" kifejezést a felekezetiséggel szemben használják. Azokat a gyülekezeteket nevezik Calvary Chapelnek, amelyek a felvételüket kérik, és megfelelnek a feltételeknek. Világszerte több mint ezer ilyen gyülekezet működik. Az első Calvary Chapel gyülekezet Cosa Mesában jött létre, lelkipásztora Chuck Smith. Tanításukat illetően a Calvary Chapel gyülekezetek evangéliumi, pretribulácionista, és erőteljesen sola scriptura jellegűek.
Egyházvezetés szempontjából a Calvary Chapel gyülekezeteket leginkább az episzkopális szervezeti forma jellemzi. A nyelveken szólás és a prófétálás nem jellegzetes része a vasárnapi istentiszteleteknek, de tanításukban ezeket a karizmákat érvényesnek tekintik, és a hívőket bátorítják használatukra. A Calvary Chapel gyülekezetek ragaszkodnak a Biblia versről versre, fejezetről fejezetre való tanításához (többnyire az Mózes 1. könyvétől a Jelenésekig). Ez alapvetően azt jelenti, hogy a prédikációk közvetlenül kapcsolódnak a Biblia egy-egy fejezetéhez, s a következő alkalommal elhangzó prédikációban ott folytatják, ahol korábban abbahagyták. A témakörök szerinti bibliatanulmányozás álláspontjuk szerint nem "Isten teljes akaratát" (Apostolok cselekedetei 20:27.) képviseli. Véleményük szerint azok a tanítók, akik ezt a megközelítést alkalmazzák, saját tetszésüknek megfelelő témaköröket választanak, esetleg figyelmen kívül hagyva más, ugyancsak fontos bibliai kérdéseket. A Calvary Chapel gyülekezetek célja nem elsősorban a prédikálás, hanem a Biblia gyakorlati tanítása, amely által a laikus hívőket a mindennapi életben való szolgálatra készítik fel, emellett a Krisztussal való személyes közösség kialakítására és ápolására buzdítják. A Calvary Chapel gyülekezetek számos rádióállomást tartanak fenn, illetve Bibliaiskolát működtetnek szerte a világban. Chuck Smith "Calvary Chapel Distinctives" (A Calvary Chapel sajátosságai) című kiadványa segítséget nyújt a gyülekezetek tanításainak átfogó megértésben.
Gyökerek
Gyökerei az amerikai karizmatikus, Új apostoli mozgalomig nyúlik vissza melyet C Peter Wagner alapított. Majd Aimee Semple McPherson (1890-1944), egy vitatott női evangelista, megalapította a "Négy szegletkő egyházat" 1927-ben, mely szervezetben pásztorként alkalmazták Chuck Smithet.
Eredet
1965 decemberében Chuck Smith egy 25 fős önálló gyülekezetnek lett a vezetője (pásztora), a kaliforniai Santa Anaban működő Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyházban International Church of the Foursquare Gospel majd 1968-ban kilépett a Négyszegletkő felekezetből. Mielőtt Chuck pásztor lett, a 25 főből tizenketten imatalálkozóra jöttek össze, hogy a gyülekezet továbbműködéséről döntsenek. Ekkor a Szentlélek próféciában szólt hozzájuk és azt az üzentet kapták, hogy Chuck lesz a pásztor, ki fogja bővíteni az emelvényt, Isten meg fogja áldani a gyülekezetet, rádióadásba kerülnek, kinövik a gyülekezeti épületeket és az egész világon ismertté válnak. Ezt követően a Calvary Chapel nevet adoptálták a csoport számára. Majd az 1960-as évek végén illetve a 70 es évek elején a Calvary Chapel az ún. Jézus Mozgalommá fejlődött (Jesus Movement). A történet szerint Chuck lánya bemutatta Johnt, a barátját, egy megtért hippit, az édesapjának. John bemutatta Chuckot az ugyancsak hippi keresztény Lonnie Frisbee-nek, aki végül a Jézus Mozgalom és a Calvary Chapel kulcsfigurája lett. Lonnie idővel beköltözött Chuck-ék otthonába, majd néhány nappal később más hippik is Chuck és felesége állandó szállóvendégei lettek.
Tanítások Chuck Smith 1978-81 között azt tanította hogy Krisztus még 1981 vége előtt elragadja a földről gyülekezetét, legkésőbb 1988-ra pedig megtörténik az armageddoni csata. Különös katasztrófát hirdetett a Halley üstökös 1986-os érkezése kapcsán.
Általánosságban
A Calvary Chapel az evangéliumi kereszténység alapvető tanításaiban hisznek, amelyek magukban foglalják a Biblia tévedhetetlenségét és a Szentháromságot. Az evangéliumi keresztény vonalon saját bevallásuk szerint "a középúton járnak a modern protestáns teológiai irányzatokon belül a fundamentalizmus és a pünkösdi kereszténység között." Bár a fundamentalizmusban becsülik azt, hogy szilárdan támogatják a Biblia tévedhetetlenségének tanát, úgy tartják, hogy a fundamentalisták a karizmákkal kapcsolatban "merevek, elzárkózók és törvényeskedők". Másrészről úgy tartják, hogy a pünkösdiek "túlzottan lelkesek és érzelmiek, Isten Igéje tanításának a rovására".
Kálvinizmus és Arminianizmus
Az üdvösség sokat vitatott kérdésében két főbb irányzat jött létre a protestáns kereszténységen belül: a kálvinizmus és az arminianizmus.
A Calvary Chapel "arra törekszik, hogy egyensúlyt találjon a szélsőségek között" az ilyen teológiai vitatémák esetében. Megpróbálják "elkerülni az olyan következtetéseket, szakkifejezéseket és érveket, amelyek nincsenek egyértelműen jelen a Bibliában."
A kálvinizmusnak öt fő tétele van. Ezek közül az első szerint az ember "teljesen megromlott", de a Szentlélek beavatkozása és a kegyelem által választhatja a megigazulás útját. A Calvary Chapel ezzel teljes mértékben egyetért.
A kálvinizmus második tétele szerint az üdvösségre Isten választja ki az embereket, míg az arminiánusok meggyőződése az, hogy ez az ember személyes döntése. A Calvary Chapel gyülekezetek hitvallása a két tétel között helyezhető el: "Isten kiválasztja az embereket, de mindenkinek magának kell elfogadnia Isten üdvösségre szóló hívását."
A harmadik tétel esetében a Calvary Chapel gyülekezetek az arminianizmus álláspontját vallják, mely azt állítja, hogy Jézus az egész világért halt meg. Ezzel szemben áll a kálvinista nézőpont, amely szerint Jézus halála elegendő volt ahhoz, hogy minden bűnt eltöröljön, de csak a hivőkért történt meg, és csak az ő esetükben hatékony. A Szentírás alapján a Calvary Chapel megállapítja, hogy "Jézus Krisztus engesztelő áldozata nyilvánvalóan az egész emberiségért volt elégtétel."
A negyedik tétel azzal kapcsolatos, hogy az ember mennyiben képes ellenállni Istennek. A Calvary ebben a kérdésben az arminianizmus oldalán áll, és azt hiszi, hogy "Isten kegyelmének az ember ellenállhat, vagy elfogadhatja a szabad akarat gyakorlásával", bár Isten arra vágyik, hogy minden ember üdvözüljön (a kálvinisták Isten ellenállhatatlan kegyelmében hisznek).
Az utolsó, ötödik tétel esetében a Calvary Chapel is vallja a szentek (az igazi hívők) megtartatását, de komolyan aggódik a magukat "keresztény"-nek vallók között előforduló bűnös életstílus és lázadó gondolkodásmód miatt. (Máté evangéliuma 7:21-23). Feltűnő ugyanis, hogy milyen sokan tartják magukat hivőnek, pedig valójában nem azok.
A Calvary Chapel filozófiáját a hívők meglátásait és értelmezéseit illetően a következőképpen lehetne összefoglalni: "Nem könnyű ezekben a kérdésekben a Lélek egységét fenntartani. Úgy tűnik, hogy Isten szuverenitása és az ember felelőssége olyan, mint két párhuzamosan futó vonal, amely úgy tűnik, hogy a mi véges értelmünk határain belül sosem fog összeérni. Isten útjai 'kikutathatatlanok' (Róma 11:33) és a Biblia int minket, hogy 'ne hagyatkozzunk a saját értelmünkre' (Példabeszédek 3:5). Azt mondani, amit Isten mond a Bibliában – sem többet, sem kevesebbet – nem mindig könnyű, nem kényelmes, vagy teljesen érthető. A Szentírás azonban azt tanítja nekünk, hogy a felülről való bölcsesség mindenkihez szeretettel teljes és szelíd, a hívők egységét keresi, és nem annak az útját keresi, hogyan lehet megosztani vagy szétválasztani az egyiket a másiktól. A bonyolultabb tanbeli kérdésekben legyen kegyelmes a hozzáállásunk, és alázatos a szívünk, mindenekelőtt arra törekedve, hogy Neki kedvesek legyünk, aki arra hívott minket, hogy Krisztus testében szolgáljuk Őt."
A Szentlélek
Bár a Calvary Chapel hisz abban, hogy a nyelvek ajándéka az Egyházban ma is hatékonyan működik, nem ismeri el az egész gyülekezet előtt magyarázat nélkül elhangzó nyelveken szólás Szentlélektől való ihletettségét, vagy legalábbis a Szentlélek által való indítottságát és irányítottságát. Meggyőződésének alapja az 1Korinthus 14-ben található. A magyarázattal együtt működő nyelveken szólás, illetve a prófétálás a Calvary Chapel tanítása szerint ma is elfogadható. A nyelveken szólás egyéni gyakorlása gyakoribb.
Bemerítkezés és úrvacsora
A bemerítés általi keresztséget gyakorolják. A Calvary Chapel ugyanakkor nem hisz abban, hogy ez az üdvösséghez feltétlenül szükséges. A bemerítkezést a belső változások külső jelének tekintik. Ezért nem keresztelik meg a csecsemőket, de Istennek odaszentelik őket. Az úrvacsorázásról hasonló a felfogásuk.
Egyházvezetés
A Calvary Chapelre leginkább az episzkopális egyházvezetési gyakorlat a jellemző. Hitük szerint a Szentírásban háromféle egyházvezetési formáról olvashatunk: a kongregacionalista, a presbiteriánus és az episzkopális. Mivel az Ószövetségben világosan látható, hogy a gyülekezetek minden alkalommal rossz döntéseket hoztak, a kongregacionalista vezetést egyértelműen elvetik a Mózes II. Könyve 16:2 alapján: "És Izrael fiainak egész gyülekezete zúgolódni kezdett Mózes és Áron ellen a pusztában." A Calvary Chapel meggyőződése, hogy az Újszövetség egyértelműen a két másik – a presbiteriánus és az episzkopális – egyházvezetési formát támogatja (Apostolok cselekedetei 14:23, 1Timótheus 3:1). A Calvary Chapel ezt a két vezetési formát javítandó az Ószövetségben Isten által létrehozott teokrácia mintájára saját egyházvezetési modellt alkotott. Az Ószövetségi rendszerben Isten volt a gyülekezet feje, alatta helyezkedett el Mózes, aki az izraelitákat Isten útmutatása alapján vezette. Mózes alatt papság és 70 vén állt, akik támogatták szolgálatát. A Calvary Chapel ezt a mintát vette át olyan formán, hogy a pásztor Mózeshez hasonló szereppel rendelkezik és a vének/elöljárók tanácsa a papságnak, illetve a 70 vénnek felel meg.
Eszkatológia
A Calvary Chapel gyülekezetekre a pretribulacionista és premillenalista teológia jellemző. Eszkatológiájuk – a végidőkről szóló tanítások – szerint az Egyház elragadtatása történik meg először, ezt a hétéves nagy nyomorúság időszaka követi, ezután következik Jézus Krisztus második eljövetele, végül pedig Jézus Krisztus 1000 éves földi uralkodása veszi kezdetét, amelyet Ezeréves Királyságnak neveznek. A Calvary Chapel elutasítja az ún. helyettesítő teológiát, és azt tanítja, hogy Izrael a végidőkben különösen fontos szerepet tölt majd be.
Taggyülekezetek
right|thumb|500px| Vezetési struktúra
A Calvary Chapel Outreach Fellowship (CCOF) feladata az, hogy segítse a leendő taggyülekezeteket a már meglévő közösségekhez kapcsolódni. A legtöbb csatlakozó gyülekezet felveszi a Calvary Chapel nevet, de nem mindegyik. A csatlakozásnak három feltétele van. Az első, hogy a pásztor magáévá tegye a Calvary Chapel mozgalom jellegzetességeit, amelyeket a Calvary Chapel Distinctives (A Calvary Chapel sajátosságai) című kiadvány tartalmaz. A második feltétel az, hogy a közösségnek olyan tipikusan gyülekezeti sajátosságokkal kell bírnia, ami az egyszerű házi imaközösségnél fejlettebb gyülekezési formát jelent. A harmadik feltétel, hogy a tagjelölt gyülekezetnek készséget kell mutatni arra, hogy más Calvary Chapel gyülekezetekkel közösséget gyakoroljon. Megjegyzendő, hogy ezeknek a gyülekezeteknek az esetében a pásztori kinevezéshez nem feltétlenül szükséges teológiai végzettség.
A vezető regionális pásztorok biztosítják az elszámoltathatóságot. Mivel sem jogi, sem pénzügyi kötelék nincs a Calvary Chapel gyülekezetek között, az egyetlen korrekciós célú lépés a gyülekezetnek a taggyülekezetek köréből való kizárása.
A Calvary Chapel bibliaértelmezése alapján sem nők, sem homoszexuálisok nem helyezhetők gyülekezetvezetői pozícióba.
Hitélet