Paul Johann Ludwig von Heyse (Berlin, 1830. március 15.– München, 1914. április 2.) német költő és elbeszélő, a müncheni költőkör tagja. 1910-ben ő volt az első német szépirodalmi író, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. A politikamentes szórakoztató irodalom jeles képviselője.
Élete, munkássága bélyegkép|balra|Adolph Menzel festménye (1853) Berlinben született, a berlini egyetemen tanult filológiát, tanulmányai befejeztével magántudósként élt. 1852-ben beutazta Olaszországot. 1854-ben II. Miksa bajor király meghívta müncheni udvarába, s ott az elbeszélő műfajok koronázatlan királyaként élte le életét.
A maga korában tekintélyes képviselője volt a müncheni költőkörnek, melynek tagjaiEmmanuel Geibel (1815-1884) költőfejedelem; lírikus társai: Friedrich Bodenstedtre (1819-1892); Friedrich von Schackra (1815-99); Hermann Lingre (1820-1905); Wilhelm Hertzre (1835-1902); Heinrich Leuthold (1827-1879). Neoromantikus regényírók: Felix Dahn (1834-1912); Victor von Scheffel (1826-1886), Scheffel verses elbeszéléseket is írt. Ebben a korszakban lett híres bestseller-író a thüringiai Eugenie Marlitt (1825-1887), őt követte a XX. században Hedwig Courths-Mahler (1867-1950). Lásd Halász Előd: A német irodalom története. 2. köt. Budapest : Gondolat, 1971. 250-252. p. a német Parnasszust, az idealista esztétikát és az elvont szépség kultuszát képviselték, mely végül az egyesített német birodalom dicsőítését és az előkelő emberek szórakoztatását célozta, a szórakoztató irodalom mind a mai napig divatban van természetesen nemcsak Németországban.
Heyse tudatosan Giovanni Boccaccio reneszánsz novelláinak mintájára írta saját elbeszéléseit,Halász Előd i. m. 251. p. melyekben a téma szinte kizárólag mindig a szerelem, kissé rafinált lelki problémaként felvetve. Remek stiliszta volt, neoreneszánsz, neoklasszicista stílusban írt, artisztikus elbeszélő művészetét nemcsak az udvari emberek, hanem a polgárság körei is kedvelték, nem zavarta őket, hogy Heyse jellemformálása és helyzetrajza gyenge. Igény volt a szórakoztató irodalomra. Legsikeresebb novelláját L’Arrabiata címen írta 1855-ben.
Igen termékeny alkotó volt, számos vers mellett Heyse mintegy 180 novellát, nyolc regényt és 1912-ig 68 drámát írt. Az összes műve 15 kötetből áll, mindegyik kb. 700 oldalas, de nem is tartalmazza minden írását. Heyse műveit a legnagyobb európai nyelvekre és eszperantóra is lefordították. Magyar nyelven számos műve olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.
Magyarul
Heyse Pál: Barbarossa. Beszély; Kocsi Ny., Pest, 1871 A grófi kastélyban. Beszély; ford. Halasi Aladár; Franklin, Bp., 1879 Két rab. Beszély; ford. R. M.; Franklin, Bp., 1888 (Olcsó könyvtár) Felejthetetlen szavak / Megosztott szív; ford. Fái J. Béla; ford. Fái J. Béla; Singer-Wolfner, Bp., 1890 (Egyetemes regénytár. V.) A grófi kastélyban. Beszély; ford. Halasi Aladár; Franklin, Bp., 1879 (Olcsó könyvtár. Új olcsóbb kiadás) A sellő. Elbeszélés; ford. Szikrai Odo; Franklin, Bp., 1898 (Olcsó könyvtár) Német elbeszélők tára. 1. sorozat; Paul Heyse, Hans Hoffmann, Johan Henry Mackay; ford. Alexander Erzsi; Lampel, Bp., 1900 (Magyar könyvtár) Laurella megcsókolt; ford. Bilevicz Franciska; Globus Ny., Bp., 1944 (Szórakoztató regények)
Jegyzetek
Források
Werner Martin (szerk.): Paul Heyse: eine Bibliographie seiner Werke. Rainer Hillenbrand: Heyses Novellen: ein literarischer Führer. Frankfurt am Main: Lang 1998. Roland Berbig, Walter Hettche (szerk.): Paul Heyse. Ein Schriftsteller zwischen Deutschland und Italien. Frankfurt am Main: Lang 2001. Gabriele Kroes-Tillmann: Paul Heyse Italianissimo. Über seine Dichtungen und Nachdichtungen. Würzburg: Königshausen & Neumann 1993. Sigrid von Moisy: Paul Heyse. Münchner Dichterfürst im bürgerlichen Zeitalter. München: Beck 1981. Walter Hettche: Literaturpolitik. Die „Münchner literarische Gesellschaft“ im Spiegel des Briefwechsels zwischen Paul Heyse und Ludwig Ganghofer., megjelent: Zeitschrift für Bayerische Landesgeschichte. 55 (1992), 575.-609. oldal Nicole Nelhiebel: Epik im Realismus. Studien zu den Versnovellen von Paul Heyse. Igel-Verlag Wissenschaft, Oldenburg 2000. Uni Bremen Diss. 1999.
További információk
Paul Heyse: Barbarossa (MEK) Paul Heyse: A sellő (MEK) Paul Heyse: Felejthetetlen szavak ; Megosztott sziv (MEK) A Freie Universität Berlin egyetemi könyvtár kommentált linkgyűjteménye Eugen Isolani: Paul Heyse. (Zu des Dichters 70jährigem Geburtstage, 15. März) – A költő 70. születésnapja alkalmából. Innsbrucker Nachrichten, Feuilleton, 13. März 1900.
Kategória:Német írók Kategória:Német költők Kategória:Német Nobel-díjasok Kategória:Irodalmi Nobel-díjasok Kategória:Berliniek Kategória:1830-ban született személyek Kategória:1914-ben elhunyt személyek Kategória:Müncheniek Kategória:Német drámaírók Kategória:Német műfordítók