A Demokrata Párt () napjaink két legjelentősebb amerikai politikai pártjának egyike a Republikánus Párt mellett. A leghosszabb ideje folyamatosan működő párt az Egyesült Államokban, világviszonylatban pedig a legrégebben alapított politikai csoportosulás.

Egykor a klasszikus liberalizmus, valamint bizonyos mértékig a libertarianizmus amerikai bölcsőjeként tekintettek rá, azonban az 1930-as évektől kezdve balközép, szociálliberális platformra helyezkedett, támogatva a társadalmi igazságosság eszményét és a vegyes gazdaságot. A demokraták modern liberális filozófiája a jóléti állam mellettLarry E. Sullivan. The SAGE glossary of the social and behavioral sciences (2009) p 291, "This liberalism favors a generous welfare state and a greater measure of social and economic equality. Liberty thus exists when all citizens have access to basic necessities such as education, health care, and economic opportunities." kiáll a társadalmi és gazdasági egyenlőségért, a vegyes gazdaságot pedig kormányzati beavatkozásokkal és piaci szabályozással kívánja létrehozni. Ezen állami beavatkozások, úgymint a szociális programok, szakszervezetek támogatása, lépések az általános egészségbiztosítás és az esélyegyenlőség megteremtése felé, valamint a fogyasztó-, illetve környezetvédelem együtt alkotják a párt gazdaságpolitikai elképzeléseinek magját.A Mixed Economy Hozzáférés ideje:: December 2014

A 20. század első harmadáig létezett egy konzervatív, szabadkereskedelmet pártoló (Bourbon-demokraták, később konzervatív demokraták) és a 60-as évekig egy konzervatív-populista (elsősorban az afroamerikaiak szegregációját fenntartani kívánó) szárnya (déli demokraták, Southern Democrats), előbbi az európai etnikumok, döntően a katolikusok, utóbbi a fehér, vidéki és déli evangélista protestánsok között volt népszerű. Roosevelt 1932-es megválasztásával, és a szociálliberális irányvonal előtérbe kerülésével az üzletpárti szárny visszaszorult; a déli fehérek pedig a 60-as–90-es évek között átpártoltak a republikánusokhoz. Ma a két kongresszusi választmány főképp progresszívekből és centristákból áll, egy elhanyagolható konzervatív kisebbség mellett.

Napjainkban a párt támogatja a kampánytámogatási reformokat, LMBT-jogokat, bűnügyi igazságszolgáltatást, bevándorlási reformokat, a fegyvertartás korlátozását, abortuszjogokat és a marihuána legalizálását. A párt gazdasági politikája főleg az esélyegyenlőségre, egészségügyi támogatásokra és fogyasztóvédelemre koncentrál. A 2010-es évek óta a párt társadalmi, kulturális és vallási politikája balra tolódott, bár a 2024-es választáson sok szempontból középre mozdultak a demokraták.

A párt támogatottságának nagy százalékát az egyetemi végzettséggel rendelkezők, nők, fiatalok, nagyvárosban élő amerikaiak, gazdag fehér emberek, illetve a legtöbb etnikai, vallási és szexuális kisebbségek teszik ki. Az 1980-as évek óta a párt támogatottsága növekedett a tehetős, illetve művelt amerikaiak között, de vesztettek népszerűségükből a fehér munkásosztály tagjai között. A legnagyobb támogatottságú párt az Egyesült Államokban és a harmadik legnagyobb a világon, az ország népességének több, mint 15%-a regisztrált demokrata.

A 2025-ös kongresszusi választások után a párt kisebbségben van a Képviselőházban és a Szenátusban is, az 50 államból pedig 24 élén áll demokrata kormányzó. Tizenhét államban irányítják a demokraták a teljes törvényhozást, míg 15-ben ezek közül a kormányzó is demokrata. A Legfelsőbb Bíróság kilenc bírájából hármat jelölt ki demokrata elnök. A demokraták ezidáig 16 elnököt adtak: az első Andrew Jackson volt 1829 és 1837 között, a legutóbbi pedig Joe Biden, az eddigi legidősebb elnök (2021–2025).

Ideológiája

bélyegkép|bal|200px|A Demokrata Párt jelképe a szamár. „Az élő szamár elrúgja a döglött oroszlánt” (Thomas Nast rajza, Harper's Weekly, 1870)

Az 1890-es évektől kezdve a Demokrata Párt egyre inkább progresszív és liberális álláspontot kezdett elfoglalni (a liberális kifejezés ez esetben modern liberalizmust jelent, a klasszikus/gazdasági liberalizmussal szemben). Alapításakor az agrárizmust és a jacksoni demokráciát támogatta.John Ashworth, "Agrarians" & "aristocrats": Party political ideology in the United States, 1837–1846(1983) A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint a párt minden szocio- és etnoökonómiai csoportban jelentős vonzerővel bír.

Történelmileg elsősorban a farmereket, munkásokat, szakszervezeteket, vallási kisebbségeket képviselte; ellenezte a szabályozatlan gazdaságot és pénzügyeket, emellett a progresszív jövedelemadót is támogatta. Külpolitikájára az internacionalizmus volt jellemző (beleértve az intervencionizmust is) 1913-tól egészen a 60-as évek közepéig. A 30-as évektől kezdve mindinkább a szegénység csökkentése érdekében indított jóléti programok híve lett. Létezett egy konzervatív, üzletpárti belső csoportja (melynek Grover Cleveland és Al Smith voltak a jelképei), illetve egy déli populista frakció, mely a Lyndon Johnson által 1964-ben aláírt polgárjogi törvény hatályba lépése után lassan széthullott. A párt liberalizmusát jelentősen befolyásolta a szakszervezeti mozgalom (mely 1936–1952 között élte fénykorát), és az afroamerikaiak mind nagyobb arányú részvétele a polgárjogok kiterjesztését követően. Az 1970-es évek óta a környezetvédelem is kiemelten fontos a demokraták számára. Theodore Caplow és társai úgy érvelnek „a Demokrata Párt politikája a balközép irányból elmozdult a centrum felé, majd tovább haladt a jobbközép felé a 70-es, 80-as években.” Hozzáteszik: „A Republikánus Párt jobbközépről a centrum felé mozdult a 40-es, 50-es években, majd újra a jobboldalra pozícionálta magát.”

Egykor az Amerikai Dél domináns politikai ereje volt, ma főképp északkeleten (a közép-atlanti államokban és Új-Angliában), a Nagy-tavak partján fekvő közép-nyugati államokban (Michiganben, Minnesotában, Illinois-ban) és a nyugati parton erős a támogatottsága. A párt politikai platformja a delegáltak többségének véleményét tükrözi, és rendszerint nagy hatással van rá az év elnökjelöltjének személye.

Liberálisok

thumb|left|Eleanor Roosevelt az Országos Demokrata Konvención, 1956-ban

A szociálliberális (modern liberális) és progresszív választók adják a Demokrata Párt szavazóbázisának többségét – ez a legnagyobb egységes demográfiai csoport a táboron belül. A 2012-es exit poll eredmények szerint a liberálisok alkotják az amerikai választóközönség 25%-át, az amerikai liberálisok 86%-a pedig a demokraták jelöltjét támogatta. A fehérgalléros, egyetemi végzettséggel rendelkező középosztálybeliek az 50-es évekig a republikánusokra voksoltak; ma ők alkotják a párt gerincét.

A liberálisok jelentős része az általános egészségbiztosítás mellett van, sokan pedig az egészségügy egypilléres finanszírozását tartják fontosnak. A katonai akciók helyett inkább a higgadt diplomáciát részesítik előnyben; támogatják az őssejtkutatást, az azonos neműek házasságát (melyet a Legfelsőbb Bíróság döntése 2015-ben legalizált az Egyesült Államok teljes területén) és az LMBT-jogokat (örökbefogadás, diszkriminációellenes törvények stb.); a környezetvédelem törvényi biztosítását és az abortuszjogok megőrzését. A bevándorlást, a kulturális sokszínűséget alapvetően pozitívnak tartják ― legtöbben a kulturális pluralizmus pártján állnak (ahol a bevándorlók ugyan megtartják saját kulturális identitásukat, azonban felveszik az amerikait is.) A párt liberális politikusai és szavazói megosztottak a szabadkereskedelmi egyezmények szükségességét illetően. Ellenzik a védelmi kiadások növelését, valamint az állam és egyház összefonódását.

A Pew Kutatóközpont adatai szerint, ezen ideológiai csoport tagjainak 41%-a él jómódú háztartásban és 49%-uk rendelkezik felsőbb végzettséggel.

Progresszívek

bélyegkép|300x300px|A demokraták progresszív frakciójának fontos vezéralakjai, Alexandria Ocasio-Cortez (balra) és Bernie Sanders (jobbra) A progresszív demokraták balra hajló, szakszervezet-párti tömb, mely régóta az üzleti világ erősebb szabályozásért, szociális-jóléti programokért, és a munkások jogaiért harcol. Jó részük az új baloldali demokrata jelölt, George McGovern dél-dakotai szenátor szellemi örököse; mások részt vettek Howard Dean volt vermonti kormányzó, Dennis Kucinich ohiói képviselő, vagy Bernie Sanders vermonti szenátor előválasztási kampányaiban. 2014-ben Elizabeth Warren massachusettsi szenátor meghatározta a „progresszivizmus 11 parancsolatát”, melyek között szerepel a nagyvállalati érdekek visszaszorítása, elérhető oktatás, kutatásfejlesztés, környezetvédelem, hálózatsemlegesség, béremelés (a kiskeresetűeknek), a kollektív szerződéshez való jog, a szociális háló védelme, házassági egyenlőség, bevándorlási reform, valamint korlátlan hozzáférés reproduktív egészségügyi szolgáltatásokhoz.

Hevesen ellenzik a politikai korrupciót, így választójogi reformot sürgetnek – többek között a kampányfinanszírozás átalakítását. Sokuk a jövedelemi egyenlőtlenség ellen folytatott harcot nevezte meg fő prioritásnak. A progresszív gyakran a liberális szinonimájaként használatos Amerikában, jóllehet a két csoport krédója több ponton különbözik egymástól.

A Progresszív Kongresszusi Választmány (Congressinal Progressive Caucus, CPC) a legnagyobb ilyen a képviselőházban, elnökei Greg Casar (TX) és Ilhan Omar (MN). Tagjai között van Ro Khanna (CA), Alexandria Ocasio-Cortez (NY), Lateefah Simon (CA), Jan Schakowsky (IL), Rashida Tlaib (MI), Barbara Lee (CA), Summer Lee (PA) és az egyetlen szenátusi tag, a független Bernie Sanders (VT).

A Demokrata Párt állásfoglalása thumb|A demokrata (kék szín) és republikánus (piros) támogatók megoszlása az Egyesült Államok szövetségi államaiban, a 2016-os és 2020-os elnökválasztások átlagolt eredményei alapján|300x300px Költségvetés A demokraták úgy gondolják, a nagy költségvetési hiány akadályozza a gazdasági fejlődést, a piac instabilitását okozza, és oda vezethet, hogy meg kell szüntetni egyes szolgáltatásokat vagy újabb jövedelemre kell szert tenni, rendszerint adóemeléssel. A „Patriot Act” A demokraták megszavazták a törvényt, azóta azonban a párttagok nagy része kifejezte aggodalmát a személyiségi jogok megsértése miatt. A Párt sikeresen megváltoztatta a Patriot Act egyes részeit, amelyek az egyéni jogokat veszélyeztették.

Azonos neműek házassága és LMBT-jogok A Demokrata Pártot korábban megosztotta az azonos neműek házasságának kérdése. (2015-ben az Egyesült Államok egész területén legalizálódott az azonos neműek házasságkötése.) Napjainkban sokkal inkább támogatják az azonos neműek házasságát és általánosan az LMBT közösségek jogait. A demokrata Barack Obama volt az első elnök, aki támogatta az azonos neműek házasságát. Hozzá hasonlóan a jelenlegi elnök Joe Biden is kifejezte támogatását az ügyben és az ő elnöksége alatt lett elfogadva a Respect for Marriage Act törvényjavaslat, ami szerint az amerikai szövetségi kormány kötelessége elismerni az azonos neműek között az államokban kötött házasságokat, amiket addig a DOMA tiltott.

Abortusz és a magánélethez való jog A Demokrata Párt állásfoglalását az abortusz ügyében összefoglalja a „biztonságos, törvényes és ritka” kifejezés. A legtöbb demokrata a Roe kontra Wade ítélet alapján (melyet a Legfelsőbb Bíróság 1973-ban hozott és 2022-ben visszavont) támogatja a nők abortuszhoz való jogát, és úgy vélik, a nőknek joguk van a kormány beavatkozása nélkül dönteni. Több demokrata úgy véli, a szegényebb nőknek joguk van hozzá, hogy a társadalombiztosítás állja az abortusz költségét.