Franciszek Tomasz Niżałowski (Lemberg, 1859. szeptember 18. – Lwów, 1937. augusztus 9.) lengyel katonai bíró, az Osztrák–Magyar Monarchia idején a császári és királyi hadsereg tábornoka, majd Lengyelország függetlenné válása után a Lengyel Hadsereg altábornagya és a Legfelsőbb Katonai Bíróság elnöke.
Élete
Középiskoláját Lembergben (korabeli lengyel nevénː Lwówban, mai ukrán nevénː Lvivben) végezte. 1879-ben egyéves önkéntes katonai szolgálatra vonult be, melyet követően tartalékos hadnagyi rangot kapott. Diplomáját 1881-ben a Lembergi Egyetem Jogi Karán szerezte. Katonai szolgálatát 1882-ben kezdte meg a K. u. k. hadseregben katonai bírói fogalmazóként. Először Temesváron szolgált, később Krakkóban a 13. gyalogezrednél (1887 és 1891 között), végül Pécsett.
1893-ban nevezték ki katonai bíróvá. 1902-ben Innsbruckba vezényelték a XIV. hadtesthez igazságügyi referensként. 1911-től Bécsben a Legfelsőbb Katonai Bíróság referense volt. 1914. szeptember 1-jén a Legfelsőbb Bíróság Országos Honvédelmi Bizottsága elnökévé nevezték ki. Tisztségében 1918. december 13-áig maradt, közben császári elismerést kapott. 1916 novemberében a legfőbb Landwehr-haditörvényszék tanácselnökeként ő vezette a Karel Kramarz képviselő és társai semmisségi (fellebbezési) perét. Kramarzt, aki később Csehszlovákia első miniszterelnöke lett, júniusban halálra ítélték hazaárulás miatt.
1918. december 16-án felvételt nyert a lengyel hadseregbe. 1919 januárjában a Katonai és Jogi Minisztériumba vezényelték szolgálatra, majd március elsejétől a Legfelsőbb Katonai Bíróság elnökévé nevezték ki. Tisztségét nyugdíjazásáig, 1921 áprilisáig töltötte be. Ezt követően Varsóban, majd Lembergben telepedett le. A Łyczakowski temetőben (ukránulː Licsakivi temető) nyugszik.
Egyik rokona, Jerzy Niżałowski varsói ügyvéd a palmiryi vérengzésben vesztette életét 1940-ben. További ismert rokonai Nizalowski Czeslaw Wladimir repülőgép-tervező és Nizalowski Ernő hadi pilóta voltak.
Galéria
Katonai előmenetele
Előmenetele a császári és királyi hadseregbenː
hadnagy (podporucznik, Leutnant) – 1880 igazságszolgáltatási főhadnagy (porucznik audytor, Oberleutnant-Auditor) – 1883 igazságszolgáltatási százados II. osztályA lengyel és német nyelvű jelölés az eredeti lengyel szövegben sem egyezik. (kapitan audytor II klasy, Hauptmann-Auditor 1 Klasse) – 1885 igazságszolgáltatási százados I. osztály (kapitan audytor I klasy, Hauptmann-Auditor 2 Klasse) – 1887 igazságszolgáltatási őrnagy (major audytor, Major-Auditor) – 1895 igazságszolgáltatási alezredes (podpułkownik audytor, Oberstleutnant-Auditor) – 1901. november 1. igazságszolgáltatási ezredes (pułkownik audytor, Oberst-Auditor) – 1907 igazságszolgáltatási tábornok (generał audytor, General-Auditor) – 1911. november 1.
Előmenetele a Lengyel Köztársaság hadseregébenːA rendfokozatok fordítása a mai magyar megnevezések szerinti.
dandártábornok (generał brygady) – 1918. december 16. vezérőrnagy (generał dywizji) – 1921. április 1. altábornagy (generał broni) – 1923. október 26.A köztársasági elnök, Józef Piłsudski a kinevezést 1919. szeptember 1-jei visszamenőleges hatállyal adta.
Kitüntetései
Ferenc József-rend (1916) Osztrák Császári Vaskorona-rend III. osztály A függetlenség 10. évfordulója emlékérem (1928)
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Lengyel katonák Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban Kategória:Lengyelország történelme Kategória:Lembergiek Kategória:Bécsiek Kategória:Varsóiak Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1937-ben elhunyt személyek Kategória:A Licsakivi temetőben eltemetett személyek