Peterdi Sándor, névváltozat: Peterdy, született Popper Simon (Pest, 1868. november 23. – Budapest, 1945. március 3.)Halálesete bejegyezve Budapest XII. ker. polgári halotti akv. 304/1945. folyószám alatt. író, újságíró, posta- és távírófőtiszt.
Élete
Popper Mór női szabómester, majd államvasúti főraktárnok és Pollák Zsófia fia. Középiskoláit Budapesten a kegyesrendieknél végezte, jogot is hallgatott, de miután 1888-ban államszolgálatba lépett mint postagyakornok, abbahagyta. 1889-ben postatisztté nevezték ki. 1900. január 1-től mint posta- és távírófőtiszt működött Budapesten. 1893-ban Popper családi nevét Peterdire változtatta. Felesége Besenyői Margit volt.
Regénye, költeményei és rajzai a Képes Családi Lapokban (1886-1888. Margit grófné leánya, regény Conscience H. után, ford. 1889., 1893. költemények, humoreszk) és az Ország-Világban (1898., 1900. rajzok, költem.) jelentek meg. Később dolgozott a Bolond Istókba és Urambátyámba (Cactus, Didor álnevek alatt) is. 1891-92-ben a Fenyvessy Ferenc által szerkesztett Magyar Ujságba írt tárcákat, s ugyanekkor Dolinay Gyulának Hasznos Mulattató és Leányok Lapja című lapokat készítette és vagy húsz ifjúsági színdarab és monológon kívül, 50-60 mesét, elbeszélést és gyermekverset írt. 1896-ban a Magyar Karikaturák című élclap társszerkesztője lett, ám a lap egyévi fennállás után megszűnt. 1896 és 1899 között a Fővárosi Lapok főmunkatársa és segédszerkesztője volt. 1900-tól a Pillangó című élclapot szerkesztette. 1901-től a Magyar Szó belső munkatársaként dolgozott. Neve alatt tárcákat, (p. s.) jegy alatt színházi bírálatokat, «Krónikás» álnévvel társadalmi elmefuttatásokat és (-ete-) jelzéssel humorisztikus karcolatokat (croquis) írt. Ezeken kívül írt még tárcákat, elbeszéléseket a Budapesti Naplóba és a Független Magyarországba.
Munkái
Az orr. Budapest, 1888. (Monológok 14.) A haragos feleség. Budapest, 1900. (Monológok 88.) A nők ellensége. Budapest, 1900. (Monológok 91.) Nehéz feladat. Budapest, 1904. (Monológok 110.) A jó rokonok. Budapest, év nélkül (Monolog 36.) A harmadik. Budapest, 1905 Megnősülök. Budapest, 1905. (Előbb a Magyar Szó 1892. 226. számában.)
Novelláskötetei
Hópelyhek. Uo. 1898. (Elbeszélések, rajzok. Ismert. Fővárosi Lapok 10., Magyar Szemle 19. sz., Magyar Ujság 18. szám) Jeffte leányai és egyéb elbeszélések. Budapest, 1899. (Ism. Művész-Világ 6. sz., Fővárosi Lapok 23. sz.) Tarkői lakodalom Regévai boszorkány. Budapest, 1918
Regényei
Feslett világ Vesztett csaták Mások pénze Kétlelkű Éva Aranyhajú Jutka. Budapest, 1922
Színművei A Corignanék válópöre, a Magyar Színházban került színre Relle Iván igazgatása alatt Éjfél után, Kecskeméten Kövessy Albert igazgatása alatt A Corbillon utazása, Serly Lajosnál a Kisfaludy Színházban, ezt újra átdolgozta Feld Zsigmond számára A gyorskocsitól a gyorsvonatig című darabját 160 színesen vetített képpel és 12 mozgófényképpel előadták Budapesten az Uránia-szinházban 1904. augusztus 18. (Irta Henyey Vilmossal együtt) Szinházi titkok c. darabja szintén az Uránia számára készült A száműzött c. bohózatát a budapesti Nemzeti Színházhoz adta be
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest, Zsidó Lexikon, 1929
További információk
Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937. Keresztény magyar közéleti almanach I-II. [3. köt. Erdély. 4. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940. Magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Benedek Marcell. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963-1965. Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Budapest, Magyar Könyvklub
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:1868-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Piarista diákok Kategória:Pestiek