A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum (rövidítve: NFI Filmarchívum) Magyarország egyetlen filmes közgyűjteménye. Működésének célja, hogy a magyar és egyetemes filmkultúra tárgyi, írásos és egyéb dokumentumainak gyűjtésével, megőrzésével, felújításával és archiválásával, valamint kutatási tevékenységgel hozzájáruljon a magyar filmkultúra fejlődéséhez.

Történet és tevékenység Előzmények

Az intézet létrejöttétől

1945-ben Szőts István, 1946-ban Balázs Béla tett javaslatot egy „nemzeti filmtéka” létrehozására, ám ez a törekvés az irodalomközpontú magyar kulturális életben csak lassan és viszonylag későn valósult meg. Amikor – elsősorban a filmtörténész Lajta Andor által összegyűjtött anyagra támaszkodva, a színházi szakember Hont Ferenc szervezőmunkájának köszönhetően – 1957. január 1-én létrejött a Színház- és Filmtudományi Intézet, 56 évvel az első magyar film (A táncz, 1901) elkészülte után. A közben eltelt évtizedek alatt a némafilmek 90 százaléka, a háború előtti hangosfilmek 40 százaléka megsemmisült. 1957-től utólag kellett összegyűjteni, ami az elmúlt fél évszázad filmterméséből megmaradt. 1959-ben különvált a színházi és filmes ág, megalakult az önálló Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (FITU), amely a következő évtizedekben különböző néven látta el sokrétű feladatait.

Összegyűjtötte az addig több helyen, sokszor szakszerűtlenül tárolt magyar filmanyagot és a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) elvi és technikai iránymutatása alapján megkezdte a gyúlékony nitrofilmek átmentését biztonsági kópiára. Állományát köteles kópiákkal, archívumközi cserével és vásárlás útján bővítette, amit elősegített, hogy megalakulásától tagja a Filmarchívumok Nemzetközi Szövetségének (FIAF) és rendszeres kapcsolatot tart fenn a világ vezető archívumaival. Gyűjtőkörébe a magyar játék-, dokumentum-, animációs és híradófilm tartozik, de külföldi filmeket is őriz: a Magyarországon forgalmazott alkotások feliratos vagy szinkronizált kópiáit. A filmekhez tartozó dokumentációt, fotó-, plakát- és könyvanyagot is gyűjti, az ország egyetlen filmes szakkönyvtára mellett jelentős plakát- és fotógyűjteménnyel rendelkezik.

Az 1960-as, 1970-es években minden téren lerakták e szerteágazó tevékenység alapjait. Az archiválás mellett fontos szerepet játszott a tudományos kutatás és a könyvkiadás is. A filmterjesztés a Tanács körút (1991 óta Károly körút) és a Dohány utca sarkán 1957-1989 között üzemelő Filmmúzeumban és az akkoriban virágzó filmklub-hálózaton keresztül valósult meg (az 1970-es években közel 350 filmklub működött országszerte.) Az Archívum működése ezekben az évtizedekben önfinanszírozáson – a Filmmúzeum jegybevételén és a filmklubokban vetített kópiák kölcsönzési díjain – alapult. E téren csak a rendszerváltás hozott fordulatot.

A Magyar Filmintézet (MFI) 1992-ben kapta meg a nemzeti közgyűjteményi státuszt. A fenntartó és felügyeleti szerv a kulturális minisztérium (Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma) lett, amely fedezte a költségvetés egy részét (a bérköltséget és az épületek fenntartását), a költségek további részét pályázatokból és szolgáltatásokból kellett kigazdálkodni. Összességében az archívum fenntartása biztonságosabbá, tevékenysége tervezhetőbbé vált. Ugyanebben az évben nyílt meg az Erzsébet körúton 1992-2012 között működő Örökmozgó Filmmúzeum speciális, európai színvonalú archívumi programmal. Az ezredforduló környékén megkezdődött a nemzeti filmkincs tervszerű és szisztematikus felújítása, először hagyományos, majd digitális módszerekkel. 2010 óta a felújított filmek DVD-n is megjelennek, a filmtörténeti DVD-sorozat első darabja az első magyar színes film, az 1949-es Lúdas Matyi volt.

2011-től 2016-ig az Archívum a magyar kulturális örökség egészének digitalizálását célul kitűző Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) részeként működött.

2017-től az Archívum a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. igazgatóságaként, közgyűjteményi formában folytatta működését, ismét a filmszakmai tevékenységre koncentrálva. Az új működési keretben – a forrásokat is biztosítva – hosszútávú filmfelújítási program indult el. Folytatódik a restaurált anyagok DVD-kiadása. Korszerűsítik a régi magyar filmek külföldi és belföldi fesztiváloztatását és értékesítését. A tervek között szerepel az archív filmek kutatási, oktatási és értékesítési célokat szolgáló online elérhetővé tétele, valamint egy új budapesti cinémathèque létrehozása is.

2020. januártól a Filmarchívum a Filmalap jogutódjaként létrejött Nemzeti Filmintézet részeként működik tovább, azóta viseli a jelenlegi nevét.

Fontos évszámok

1946 Balázs Béla javaslatot tesz a nemzeti filmarchívum megalapítására 1957 Létrejön a Színház- és Filmtudományi Intézet 1959 A színházi és filmes ág különválik: az önálló Magyar Filmtudományi Intézet és Filmarchívum (FITU) megalakulása 1992 Az Archívum elnyeri a nemzeti közgyűjteményi státuszt 2011 A Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet (MaNDA) részeként működik 2017 Az Archívum a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. felügyelete alatt, annak igazgatóságaként, közgyűjteményként folytatja működését 2020 A Filmarchívum a Filmalap jogutódjaként létrejött Nemzeti Filmintézet részeként működik tovább

Igazgatók # Időszak Név 1 1957–1959 Hont Ferenc 2 1959–1963 Berkesi András 3 1963–1969 Újhelyi Szilárd 4 1969–1984 Papp Sándor 5 1984–1987 Nemeskürty István 6 1987–1990 Marx József 7 1990–2011 Gyürey Vera 8 2011–2016 Lovas Lajos 9 2017– Ráduly György

Épület

Az intézet első székhelye 1957-től a Stefánia út 97. (korábban a Színház- és Filmművészeti Főiskola kollégiuma). A mai budai főépületet (Budakeszi út 51/E) 1976 végén adták át, tervezője az a Siklós Mária volt, aki a Nemzeti Színházat is tervezte. Az épület dísze egy színes üvegablak, Z. Gács György iparművész munkája. A raktározási gondok enyhítésére 1994-ben a Stefánia úti épületet elcserélték egy, a Magyar Filmlaboratórium területén található épületre, amelyet felújítottak és átépítettek: újabb raktárak létesültek, a Stefánia útról pedig ide költözött a könyvtár. Az Archívum 2017-ben 1725 négyzetméter klimatizált raktárral rendelkezett, a mintegy 810 tonna összsúlyú tekercsek 14 km-nyi polcrendszert töltöttek meg.

A Filmarchívum főépülete 2018 és 2020 között átfogó rekonstrukción esett át. Az első szakaszban (2018-2019 között) 1035 négyzetméternyi terület újult meg. 2019 áprilisában adták át az első szakaszban felújított területeket: a portát, az aulát, a munkaállomásokat, a rehabilitált vizesblokkokat, az új tárgyalót, a kutatószobákat és a kötelespéldány-irodát. Megtörtént a korszerű kötelespéldány-raktárak kialakítása is. 2019 májusában indult a második ütem: a kutatói épületszárny felújítása, a raktári klímarendszer cseréje, a filmraktár szigetelése és 1247 négyzetméternyi raktár megújulása is.

Gyűjtemények Filmgyűjtemény 70 000 filmtétel 260 000 tekercs 65 000 35mm-es film 3900 nitrofilm

Országos Szakkönyvtár 20 000 kötet könyv 3200 kézirat 572 folyóirat 3000 kötetben 4400 forgatókönyv 5700 alkotói dosszié 15 000 játékfilmes dosszié 18 000 nem játékfilmes dosszié 1200 dosszié a magyar és nemzetközi fesztiválokról és filmhetekről

Különgyűjtemények 500 000 fotó 26 ezer filmplakát 300 film díszlet- és jelmeztervei

Filmfelújítás

Az Archívum kiemelt feladata a magyar filmkultúra fennmaradt értékeinek megőrzése és hozzáférhetővé tétele. Ennek előfeltétele a filmek rendszeres felújítása és restaurálása. Az 1955 előtt készült filmek felújítását, mentését sürgeti, hogy bomlékony, tűz- és robbanásveszélyes nitro-nyersanyagra készültek. A filmfelújítási program 1989 óta tervszerűen folyik: ekkor hozta létre az Archívum a Magyar Film Múltja és Jövője Alapítványt, amelynek keretében állami támogatással kezdte meg a magyar filmállomány szisztematikus felújítását. Az ezredfordulót követően az analóg technikákat a digitális eszközök váltották fel. A közelmúltban számos jelentős filmtörténeti alkotás teljeskörű restaurálására és újra bemutatására került sor. Köztük volt Kertész Mihály (Michael Curtiz), a Casablanca rendezőjének legkorábbi fennmaradt filmje, A tolonc (1914), valamint Jancsó Miklós Szegénylegények és Makk Károly Szerelem című alkotása is. Utóbbi két film digitálisan restaurált változatának premierje a cannes-i filmfesztivál klasszikus szekciójában volt.

2017-ben elindult a Nemzeti Filmdigitalizálási és Filmrestaurálási Program, a nemzeti filmörökség digitális felújításának hosszútávú programja. Magyarország Kormánya a Filmarchívum részére éves,  működési költségeibe beépített támogatást nyújt erre a célra. A program keretében a Filmarchívum és a Filmlabor összehangolt munkájával évi 25-30 magyar játékfilm kerül felújításra a Filmarchívum szakmai irányításával, együttműködésben a Magyar Operatőrök Társaságával (HSC), az alkotók bevonásával. 2017 óta a Magyar Művészeti Akadémia támogatása is hozzájárul több film digitális restaurálásához. A program keretében 2019 végéig 88 játékfilm restaurálása valósult meg, ami európai szinten is élvonalbeli teljesítmény. A restaurált filmeket bemutatták a világ legnagyobb fesztiváljain, a Budapesti Klasszikus Film Maratonon és Kárpát-medence-szerte.

A Közgyűjteményi Digitalizálási Stratégia (KDS) program keretében lehetőség nyílik az Archívum filmdigitalizáló és megőrző kapacitásának fejlesztésére, ennek köszönhetően a Filmarchívum állományának digitalizáltságát – ami 2017-ben mindössze 10 százalékos volt – 2025-re radikálisan növelni lehet, így a magyar filmkincs a filmraktárakból a közönség elé kerülhet.

Belföldi filmterjesztés

A felújított filmeket az Archívum kül- és belföldön egyaránt terjeszti. 2017-től a klasszikus magyar filmeket évente több mint 600 nyilvános vetítésen mutatták be, mintegy 60 ezres nézőszámmal. Emellett több mint 200 magyar játékfilmet szolgáltattak a hazai és határon túli magyar televíziók felé, évi 25 milliós nézettséggel. 2017-óta minden évben jelen vannak a kapolcsi Művészetek Völgyében, ahol 10 napon át filmekkel, gyerekprogramokkal és szabadtéri vetítésekkel várták a fesztiválozókat.

Nemzetközi filmterjesztés A Filmarchívum teljeskörűen restaurált filmjeivel folyamatosan jelen van a legjelentősebb filmfesztiválok archív programjában. Kiemelkedő siker, hogy 2019-ben a restaurált magyar filmek jelen voltak az összes klasszikus szekcióval rendelkező A kategóriás filmfesztivál programjában. A klasszikus magyar filmek a külképviseletek által szervezett kulturális rendezvényeken, retrospektív programokon és mozik műsorán is jelen voltak és VoD-n is bemutatásra kerülnek, valamint DVD-n és Blu-ray-en is megjelennek. Emellett a Filmarchívum rendszeresen részt vesz a szakmai filmvásárokon is (berlini European Film Market, cannes-i Film Market, a lyoni MIFC)

Kiemelt fesztiválszereplések:

2017

Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Körhinta

Lumiére Grand Lyon Filmfesztivál: Körhinta

2018

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: Az én XX. századom

Lumiére Grand Lyon Filmfesztivál: Hannibál tanár úr

2019

Berlini Nemzetközi Filmfesztivál: Örökbefogadás

Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: A tanú

Annecy-i Nemzetközi Animációs Filmfesztivál: Macskafogó, János vitéz

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Sodrásban

Lumiére Grand Lyon Filmfesztivál: Ők ketten, Az ötödik pecsét

2020

Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál: Feldobott kő

Velencei Nemzetközi Filmfesztivál: Utószezon

Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM)