A „négyigenes” népszavazás Magyarország köztársasággá válásának folyamán, négy párt kezdeményezésére kiírt népszavazás, 1.) a köztársasági elnök választásának idejéről, 2.) a Munkásőrség megszüntetéséről, 3.) a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) vagyonelszámolásáról és 4.) a munkahelyi pártszervezetek megszüntetéséről szólt. A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le.

A szavazás érvényes és eredményes lett. A köztársasági elnök megválasztásáról szóló kérdés eredménye a legszorosabb a magyar népszavazások történetében, csupán 6404 szavazat (0,15%) döntött.

Előzmények 1989. szeptember 18-án véget értek a magyarországi rendszerváltást előkészítő nemzeti kerekasztal-tárgyalások. A megállapodás szerint még a tavaszi első szabad választások előtt, 1990. január 7-én megtartották volna a közvetlen elnökválasztást. Ezt a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) és a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elfogadta, a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) és a Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) nem, mert a közvetlen elnökválasztáson nagy valószínűséggel az akkor rendkívül népszerű Pozsgay Imre államminiszter, a népi baloldalhoz tartozó kommunista politikus győzött volna.

Az MSZMP és az MDF terveit keresztülhúzó népszavazás ötlete az SZDSZ vezetőitől eredt, ehhez csatlakozott három másik párt. A kérdéseket úgy fogalmazták meg, hogy az azokra adott „igen” válasz a kezdeményezők álláspontját tükrözze.

A kezdeményezők Négy párt közösen kezdeményezte a népszavazást: Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ) Fiatal Demokraták Szövetsége (Fidesz) Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt (FKGP) Magyarországi Szociáldemokrata Párt (MSZDP)

A négy kérdés #TémaA hivatalos kérdés1.elnökválasztásCsak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?2.munkahelyekKivonuljanak-e a pártszervek a munkahelyekről?3.pártvagyonElszámoljon-e az MSZMP a tulajdonában, vagy a kezelésében levő vagyonról?4.munkásőrségFeloszlassák-e a Munkásőrséget?

Kampány

A kezdeményező SZDSZ-en kívül a „négy igen” oldalán állt a Fidesz, a Petrasovits Anna-féle Szociáldemokrata Párt és a Kisgazdapárt is. A négy szervezet november 8-án közös felhívást bocsátott ki, amelyben a referendumon történő részvételre és négy „igen”-szavazat leadására kérték a választópolgárokat. „Aki otthon marad, a múltra szavaz!” – lehetett olvasni plakátokon, szórólapokon.

Az MDF, mely az aláírásgyűjtés időszakában a háttérbe húzódott, nem kívánt hozzácsapódni a szemben álló oldalak egyikéhez sem, ezért a bojkottfelhívást választotta. „Nem megyünk el, nem szavazunk” – jelentette be Csengey Dénes a tévé híradójában. Az emberek többsége így is elment szavazni, viszont nem maradt tekintélyes ellenzéki szervezet, mely az első kérdésre a „nem”-et ajánlotta volna követőinek.

A szavazás menete A szavazást 1989. november 26-án bonyolították le. A választópolgárok reggel 6 órától kezdve adhatták le a szavazataikat, egészen a 18 órás urnazárásig.

Részvétel + A részvétel összesített adataiA jegyzőkönyvi adatok (D) mezője mutatja a választójogosultak számát, a (F) mező a szavazók számát.jogosultakarányábanVálasztójogosult Szavazó58,04%Távolmaradó41,96%szavazó 58,0%távolmaradó 42,0%

Részvételi adatok megyénként|354px|bélyegkép

Érvénytelen szavazatokjogosultakarányábanszavazókarányábanérvénytelen / hiányzó szavazólap1. kérdés(elnökválasztás)3,12%5,37%2. kérdés(munkahelyek)2,94%5,07%3. kérdés(pártvagyon)2,90%5,00%4. kérdés(munkásőrség)3,27%5,63%szavazó 58,0%távolmaradó 42,0%1.✓ érvényes 94,6%✗2.✓ érvényes 94,9%✗3.✓ érvényes 95,0%✗4.✓ érvényes 94,4%✗

Hét szavazópolgárra öt távolmaradó jutott

A 8 millió szavazásra jogosult polgárból 4½ millió vett részt a népszavazáson (58%). Az érvénytelen szavazatok száma az egyes kérdésekre 225 ezer és 255 ezer között mozgott (5,0%-5,6%).

A részvételi hajlandóság jelentősen eltért az ország különböző területein. A legmagasabb arányban az ország nyugati részén mentek el szavazni (Vas és Győr-Sopron megye, 69-70%), a legkevesebben pedig a keleti megyékben (Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár, 51-52%).

+Részvételi adatok országrészenkéntOrszágrészVálasztó-jogosultSzavazóRészvételDunántúl9 megye61,21%Közép-Magyarországa főváros és Pest megye58,80%Alföld és Észak9 megye55,20%Összesen58,04%

Részvételi adatok megyei bontásbanMegyefővárosVálasztó-jogosultSzavazóRészvételBaranya59,69%Bács-Kiskun54,25%Békés56,80%Borsod-Abaúj-Zemplén54,88%Csongrád55,57%Fejér58,01%Győr-Sopron68,79%Hajdú-Bihar51,06%Heves62,17%Komárom60,21%Nógrád61,83%Pest57,35%Somogy55,70%Szabolcs-Szatmár52,23%Szolnok54,97%Tolna58,02%Vas69,81%Veszprém61,91%Zala58,43%Budapest (főváros)59,47%Összesen58,04%

Eredmények A „négyigenes” népszavazás eredményei|bélyegkép|360px Az elnökválasztási kérdésre adott válaszok aránya megyénként|bélyegkép|360px

KérdésSzavazatArányEredmény✓ igen✗ nem+/–✓ igen✗ nem+/–1.elnökválasztás+50,07%49,93%+0,15%✓ igen2.munkahelyek+95,14%4,85%+90,29%✓ igen3.pártvagyon+95,37%4,63%+90,75%✓ igen4.munkásőrség+94,93%5,07%+89,86%✓ igen

1. kérdés: elnökválasztás + ↓50,07%49,93%

Az 1. kérdés (elnökválasztás) eredményeCsak az országgyűlési választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök megválasztására?jogosultakarányábanszavazókarányábanérvényesszavazatokarányábanEredmény✓Igen szavazat27,50%47,39%50,07%✓ igen✗Nem szavazat27,42%47,25%49,93%Összesen54,93%94,63%100%érvénytelen3,12%5,37% Szavazó58,04%100%Távolmaradó41,96% Választójogosult100%

2. kérdés: munkahelyek + ↓95,14% 4,85%

3. kérdés: pártvagyon + ↓95,37% 4,63%

4. kérdés: munkásőrség + ↓94,93% 5,07%

Politikai következmények Az első kérdésben csak csekély többséggel győzött a kezdeményezők szándéka, viszont a fennmaradó három kérdésben elsöprő módon nyilvánult meg a népakarat.

Ezzel meghiúsult a tervezett közvetlen köztársasági elnök-választás. Az SZDSZ és a Fidesz jelentősen növelte ismertségét és népszerűségét, ami hozzájárult sikeres tavaszi választási szereplésükhöz. Az első szabad parlamenti választások után, 1990-ben az MDF-SZDSZ paktum révén azután Göncz Árpád lett az államfő, akit az Országgyűlés választott meg. Pozsgay Imre ugyan MSZP-s képviselő lett, de később fokozatosan kiszorult a politikai színtérről.

Arról, hogy a köztársasági elnököt a parlament válassza vagy közvetlenül a nép, még 1990 nyarán kiírtak egy másik népszavazást, de az érvénytelen lett. (A résztvevők elsöprő, 86 százalékos többsége a közvetlen elnökválasztás mellett voksolt, de ennek nem volt semmilyen közjogi következménye.) A köztársasági elnök megválasztásának módja azóta is vitatott.

Jegyzetek

Külső hivatkozások A négyigenes népszavazás a valasztas.hu-n Kis János: 1989, a víg esztendő, Beszélő, 1999. október Korabeli SZDSZ-es kampányfilm a négyigenes népszavazás mellett (youtube) Húsz éve volt a négyigenes népszavazás – Múlt-kor.hu, 2009. november 26. Nagy tét volt a négyigenes szavazáson – Magyar Hírlap, 2009. november 26.

Kategória:Magyarországi népszavazások Kategória:Szabad Demokraták Szövetsége Kategória:Rendszerváltás Magyarországon