A Duna-delta (románul: Delta Dunării; ukránul: Дельта Дунаю) 3446 km²-nyi területével Európa másodikA legnagyobb deltatorkolata a Volgának van európában) legnagyobb deltatorkolata, nagyrészt Románia, kisebb részben (kb. 20%) Ukrajna területén.
Földrajz A Duna-delta délnyugaton a Dobrudzsai-fennsíkkal határos, északon a román–ukrán határt képezi, keleten a Fekete-tengerbe torkollik.
A Duna Pătlăgeanca mellett két ágra szakad: északon Chilia és délen Tulcea. A déli ág Ceatal Sf. Gheorghe mellett megint ketté válik: Sulina és Sfântul Gheorghe (Szent-György).
2500 évvel ezelőtt (Hérodotosz szerint) a Dunának hét ága volt.
A Chilia-ág a vízhozam 60%-át szállítja. Az évi 67 millió tonnányi hordalék következtében a Duna-delta területe évente kb. 40 négyzetméternyit növekedik.
A Sulina-ág a Delta közepén helyezkedik el, és a Chiliától eltérően egyenes vonalú. A medrét állandóan kotorják a hajózhatóság érdekében. A hossza 71 km és a víz 18%-át szállítja.
A Szent-György ág délkeleti irányú és 112 km hosszú. A torkolatnál találhatók a Sacalin-szigetek.
Jelenleg két mesterséges csatorna is van a Duna-deltán keresztül, mindkettő a román részen. 2004-ben Ukrajna elindította a Bisztroje-csatorna munkálatait amely még egy hajózási útvonalat jelent majd a Duna-Delta ukrán szakasza és a Fekete-tenger között. Az Európai Unió azt tanácsolta Ukrajnának, hogy állítsa le az építést, mivel valószínűleg károsítani fogja a Delta vízivilágát, Románia pedig a Nemzetközi Bíróság elé készül vinni az ügyet. Leonyid Kucsma elnöksége alatt az ukrán fél folytatta az építkezést. Juscsenko elnök 2005-ös romániai látogatása alatt a két fél megegyezett, hogy a csatorna további sorsát szakmai szempontok szerint döntik el. Hosszú távon Ukrajna mindenképpen csatornát tervez, ha nem a Bisztrojét, akkor egy másikat.
1991-ben a Duna-delta a Világörökség része lett.
219px 400px
Természet és állatvilág Több mint 1200 növényfaj, 300 madárfaj és 45 édesvízi hal honos itt. A Duna-delta területéből 2733 km² szigorúan védett. Több millió madár jár vissza évente költeni a Föld különböző vidékeiről. Védett állatfajok: Nagy kócsag (Egretta alba) Kis kócsag (Egretta garzetta) Rózsás gödény (Pelecanus oncrotalus) Borzas gödény (Pelecanus crispus) Bütykös ásólúd (Tadorna tadorna) Vörös ásólúd (Tadorna ferruginea) Kanalasgém (Platalea leucorodia) Gólyatöcs (Himantopus himantopus)
Lakosság A Deltában körülbelül 15 000 ember él, a legtöbben a hagyományokat követve halásznak, csónakokkal. A lakosok egy része lipován nemzetiségű, akik vallási okokból menekült óhitű oroszok leszármazottai.
Története A 15. századtól, pontosabban 1417-től kezdve a Duna-delta a Török Birodalom része, az előtt főleg bolgár fennhatóság alatt állt Dobrudzsával együtt. A Drinápolyi békével (1829) átmenetileg orosz fennhatóság alá kerül a delta vidék, de a krími háborút lezáró 1856. évi párizsi béke a Duna-deltát átmenetileg (1878-ig) ismét a Török Birodalomnak juttatta. Egyúttal alakítottak egy nemzetközi bizottságot, amely a hajózást segítette elő. 1878-ban, a végleg függetlenné vált Románia része lett Dobrudzsával egyetemben, a berlini kongresszus alapján. Az 1950-es években Periprava mellett munkatábort alakítottak ki, ahova 1959 és 1964 között politikai foglyok ezrei kerültek. A munkatábort 1977-ben zárták be. Ma természetvédelmi terület, a világörökség része.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kiss J. Botond: A Delta könyve, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1982 Szilassi P.: A Duna-delta természeti földrajza és környezeti problémái, Földrajzi Értesítő, 2004, LIII. évf., 3-4. sz., 183–201. o. A Duna-delta a világörökség honlapján A Duna-delta madarai (angol) www.deltadunarii.ro (román) http://www.nyf.hu/others/html/allattan/nemzetipark/page5.html https://web.archive.org/web/20080228054847/http://www.dunadelta.ro/public_html/index.htm Linkgyűjtemény a Duna Deltáról Képek Képek dunaterkep.eu
Kategória:Természeti világörökségi helyszínek Kategória:Duna Kategória:Románia világörökségi helyszínei Kategória:Idegen nyelvű térképet tartalmazó szócikkek Kategória:Dobrudzsa