A nemzetközi magánjog szabályozza - többek között - két vagy több állam polgárai, jogi személyei közötti polgári jogi ügyleteket, illetve az ezekre alkalmazandó jogot. (Ebben különbözik a nemzetközi jogtól, pontosabban a nemzetközi közjogtól, amelynek a tárgyát alapvetően az államok közötti kapcsolatok képzik.)
Tárgya
Szászy István írta 1938-ban, Nemzetközi magánjog című művében:
Az 1979. évi 13. tvr.
A törvényerejű rendelet célja és hatálya Az 1979. évi 13. tvr. célja a békés nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében annak meghatározása, hogy melyik állam jogát kell alkalmazni, ha polgári jogi, családi jogi vagy munkajogi jogviszonyban külföldi személy, vagyontárgy vagy jog (a továbbiakban: külföldi elem) szerepel és több állam joga lenne alkalmazható, milyen joghatósági és eljárási szabályok alapján kell eljárni külföldi elemet tartalmazó jogvitában.1979. évi 13. tvr. 1. §
Az 1979. évi 13. tvr. alkalmazása kizárt volt olyan kérdésben, amelyet nemzetközi szerződés szabályoz.1979. évi 13. tvr. 2. §
A szellemi alkotások jogáról
A tvr. III. fejezetének címe: "Szellemi alkotások joga". Ezen belül a 19. § a "Szerzői jog" alcímet, a 20. § az "Iparjogvédelmi jog" alcímet viseli.
A szerzői jogokat annak az államnak a joga szerint kell elbírálni, amelynek területén a védelmet igénylik.1979. évi 13. tvr. 19. §
A feltaláló és jogutódja annak az államnak a joga szerint és abban az államban részesül védelemben, amelyben a szabadalmat megadták, illetőleg ahol a bejelentést megtették.Ezt a szabályt kell értelemszerűen alkalmazni más iparjogvédelmi jogokra (ipari mintaoltalom, védjegy stb.) is.1979. évi 13. tvr. 20. § (1) és (2) bek.
A hatályos 2017. évi XXVIII. törvény
Általános rendelkezések
A törvény 1. és 2. §§-ai rendelkeznek a törvény hatályáról.
Vissza- és továbbutalás
Ha a nemzetközi magánjogról szóló törvénynek az alkalmazandó jogot meghatározó kollíziós szabályai külföldi jogra utalnak, a külföldi jognak a kérdést közvetlenül rendező anyagi jogi szabályait kell alkalmazni.2017. évi XXVIII. törvény 5. § (1) bek.
Ha az alkalmazandó külföldi jogot e törvény értelmében az állampolgárság határozza meg és a külföldi jog kollíziós szabálya a) a magyar jogra utal vissza, a magyar anyagi jogot kell alkalmazni; b) egy másik külföldi jogra utal tovább, ennek a jognak az anyagi jogi szabályait kell alkalmazni.2017. évi XXVIII. törvény 5. § (2) bek.
A szellemi tulajdonjogról
A törvény VI. Fejezete szól a szellemi tulajdonjogról. A pont címe: "25. Szerzői és iparjogvédelmi jogok".
A szerzői jogok létrejöttére, tartalmára, megszűnésére és érvényesítésére annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területére a védelmet igénylik.2017. évi XXVIII. törvény 48. §
Iparjogvédelmi jogok létrejöttére, tartalmára, megszűnésére és érvényesítésére annak az államnak a joga alkalmazandó, amelyben az oltalmat megadták, illetve ahol a bejelentést megtették.2017. évi XXVIII. törvény 49. §
Az új törvény koncepciója1673/2016. (XI. 29.) Korm. határozat az új nemzetközi magánjogi törvény koncepciójáról, 55. pont lényegében fenntartja a korábbi kollíziós szabályt, ezzel kapcsolatban a következőket rögzíti:
Jegyzetek
Források 1979. évi 13. tvr. a nemzetközi magánjogról (Hatályon kívül helyezte: 2017. évi XXVIII. törvény 134. § a). Hatálytalan: 2018. január 1-től.) 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról (rövidítése: Nmj. tv.; hatályba lépés: 2018. január 1.)2017. évi XXVIII. törvény 125. §
További információk Mádl Ferenc - Vékás Lajos: Nemzetközi magánjog és nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga. ELTE Eötvös Kiadó (2014) igazsagugyiinformaciok.kormany.hu Vadász Vanda írása (2020) Vékás Lajos: A nemzetközi magánjogi törvény módosításáról. Magyar Jog, 2009/6. 321-322. old. Somssich Réka: Az új nemzetközi magánjogi törvény és a nemzetközi magánjogi tárgyú európai uniós rendeletek viszonya, kapcsolódási pontjai. Közjegyzők Közlönye, 2018/3. 30-31. old.
Kapcsolódó szócikkek Apostille Mádl Ferenc Vékás Lajos Tobias Michael Carel Asser Az egyenlő elbánás elve Joghatóság Szászy István Világhy Miklós
Kategória:Jogágak és jogterületek