A Pannónia Filmstúdió Magyarország legnagyobb, a világ egyik legnagyobb rajz-, animációs- és szinkronfilmstúdiója volt, mely 1951-ben alakult és 1957-től működött önálló vállalatként. Az itt készült filmek és sorozatok mennyisége mellett azok minősége és a készítésük során használt úttörő technológiák a filmtörténet legjelentősebb animációsfilm-stúdiói közé emelték, a termeiben készült filmszinkronok pedig szakmai körökben világhírűvé tették a magyar szinkront. Elsöprő sikerei ellenére azonban a vállalat a rendszerváltás utáni több mint két évtizednyi haláltusáját követően 2015-ben végleg bezárta kapuit.
Animációs filmek és sorozatok Animációs rövidfilmek A kiskakas gyémánt félkrajcárja – Macskássy Gyula, 1951 A ceruza és a radír – Macskássy Gyula-Várnai György, 1960 A három nyúl – Dargay Attila, 1972 Sisyphus – Jankovics Marcell, 1974[https://web.archive.org/web/20171031213948/http://www.bfi.org.uk/films-tv-people/4ce2b9490d238 Pannonia Film Studios-BFI][https://www.oscars.org/oscars/ceremonies/1976 1976|Oscars.org] A légy – Rofusz Ferenc, 1980[http://www.rembrandtfilms.com/animated-century.html The Animated Century-Rembrandt Films] Animációs sorozatok Gusztáv – Dargay Attila-Nepp József-Jankovics Marcell, 1964 Mézga család – Nepp József, Romhányi József (író), 1968 Frakk, a macskák réme – Macskássy Gyula, Cseh András, Imre István, 1971 A kockásfülű nyúl – Richly Zsolt (rendező), Marék Veronika (író), 1974 Kérem a következőt! – Nepp József (rendező, író), Ternovszky Béla (rendező), Romhányi József (író), 1974 Magyar népmesék – Jankovics Marcell, 1977 Vízipók-csodapók – Szabó Szabolcs, Szombati-Szabó Csaba, Haui József, 1978 Pom Pom meséi – Dargay Attila (rendező), Csukás István (író), 1980 Pumukli kalandjai – Ulrich König (rendező), 1982 Leó és Fred – Tóth Pál, 1984 Mecki und seine Freunde – Ternovszky Béla, 1995
Egész estés animációs filmek János vitéz – Jankovics Marcell, 1973 Hugo, a víziló – William Feigenbaum, 1975 Lúdas Matyi – Dargay Attila, 1977 Habfürdő – Kovásznai György, 1979[https://www.fiafnet.org/pages/News/ACE-film-classics-Bubble-Bath.html A Season of Classic Films: Worldwide Premiere of the 4K Restored Hungarian Animation Movie Bubble Bath - International Federation of Film Archives][https://www.theguardian.com/film/2022/aug/22/bubble-bath-review-hallucinogenic-animated-musical-is-a-work-of-70s-genius Bubble Bath review – hallucinogenic animated musical is a work of 70s genius|Movies|The Guardian][https://www.gyorgykovasznai.com/post/habf%C3%BCrd%C5%91-in-the-2020-2021-season-of-classic-films-catalogue Habfürdő in the 2020-2021 Season of Classic Films Catalogue|Gyorgy Kovasznai][https://www.cartoonbrew.com/feature-film/foam-bath-the-hungarian-film-that-pushed-character-animation-into-new-territory-85135.html “Foam Bath,” The Hungarian Film That Pushed Character Animation Into New Territory|Cartoon Brew][https://mubi.com/notebook/posts/notebook-primer-hungarian-animation-1915-1989 Primer: Hungarian Animation 1915-1989 on Notebook|MUBI] Fehérlófia – Jankovics Marcell, 1981 Vuk – Dargay Attila, 1981 Az idő urai – René Laloux, Hernádi Tibor (technikai rendező), 1982 (francia-magyar koprodukció) Suli-buli – Varsányi Ferenc, 1982 Vízipók-csodapók – Szabó Szabolcs, Haui József, Szombati-Szabó Csaba, 1982 Háry János – Richly Zsolt, 1983 Misi mókus kalandjai – Foky Ottó, 1983 Hófehér – Nepp József, 1983 Daliás idők – Gémes József, 1984 Szaffi – Dargay Attila, 1984 Mátyás, az igazságos – Ujváry László, 1985 Gréti…! (egy kutya feljegyzései) – Nepp József, 1986 Macskafogó – Ternovszky Béla, 1986 Éljen Szervác! – Foky Ottó, 1986 Nefelejcs – Lisziák Elek, 1988 Az erdő kapitánya – Dargay Attila, 1988 Félix, a macska – Hernádi Tibor, 1988 Vili, a veréb – Gémes József, 1989 Sárkány és papucs – Hernádi Tibor, 1990 A hetedik testvér – Koltai Jenő, Hernádi Tibor, 1991 A hercegnő és a kobold – Gémes József, 1991 Vacak, az erdő hőse – Koltai Jenő, Gémes József, 1997 Ének a csodaszarvasról – Jankovics Marcell, 2001 A hercegnő és a borsószem – Mark Swan, 2002 (amerikai-magyar koprodukció) Macskafogó 2 – A sátán macskája – Ternovszky Béla, 2007 Az ember tragédiája – Jankovics Marcell, 2011
A stúdió története Rajzfilmgyártás A második világháború után, amikor újraindult a hazai filmgyártás, alig volt ismert a neve az itthoni képzőművészek és grafikusművészek azon csapatának, akik rajzfilmkészítéssel kísérleteztek, vagy reklámkészítéssel foglalkoztak. 1948-ban, a Magyar filmgyártás államosításakor Macskássy Gyula és még négy ember dolgozott a Mafilm II-es telepén, ahol akkor a Mafirt Rt. volt, később a Magyar Híradó és Dokumentum Filmgyár. Ez a kis csoport államilag finanszírozott reklám- és propagandafilmeket készített. Macskássy kitűnő alkalmazott grafikus volt. Ezt tanúsítják reklámfilmjei, amelyek még a háború előtt a Coloriton Stúdióban (később: Macskássy és Társa) készültek. Itt a kezdeteknél Halász Jánossal (később John Halas), Kassowitz Félixszel és Szénásy Györggyel dolgozott együtt, a rövid reklámzenéket a zseniális muzsikus, dr. Ilosvay Gusztáv szerezte, aki haláláig Macskássy szerzőtársa maradt.
Az új korszak a magyar rajzfilmgyártásban 1957-ben a Pannónia Filmstúdió épületének felépítésekor következett be. A rajzfilmes részlegből Rajzosztály lett, azonban még mindig a reklámfilmen volt a hangsúly. 1956-ban Macskássy öt reklámfilmjét nevezték be a Cannes-i Nemzetközi Reklámfilm Fesztiválra. A reklámfilmből kinőve született meg hazánkban a rajzfilmágazat, és 1970-re eljutott az „animációs filmgyártás” rangig. A rajzfilmes részleg – Macskássy, Dargay és még négyen – a reklámkészítés felé fordultak, hogy a rajzfilmkészítés létjogosultságát valamint folytonosságát biztosítani tudják. Ekkor készült A két bors ökröcske (1954), Az okos lány (1955) meg az Egér és az oroszlán (1957). Dargay is nagy sikert aratott első filmjével, a Ne hagyd magad, emberke! (1959) cíművel. További sikertörténet Macskássy a Párbaj (1960), és A ceruza és a radír (1960) alkotásai, amelyeket Karlovy Varyban, Oberhausenben, Cannes-i fesztiválon díjaztak. Oberhausenben a Párbaj „a legjobb rajzfilm díját” kapta. Nepp József Szenvedély (1961) című filmjét tartja a magyar animáció története az első, igazi áttörésnek, amellyel a mese, az elbeszélő történet mellett megjelenik a tömör, geges karikatúrastílus és a „mai téma”.
1964-től a Rajz- és bábfilm osztályból Rajzfőosztály lett, amelynek 14 alkotócsoportja volt ekkor. Javultak a technikai feltételek is. A műfajban nemcsak minőségi változás, hanem mennyiségi is végbement. 1957 előtt évente egy-egy film készült, 1957–61 között évente 2-3-4, 1962-től tovább gyarapodva, évente 8-9, a hatvanas évek második felében 10 és 15 között volt az egyedi filmek száma a reklámfilmek mellett. 1963-ban elkezdődött a hazai sorozatfilmek gyártása, az első Macskássy Gyula Peti-sorozata volt. 1964-ben Nepp József és Jankovics Marcell ötletéből megszületett Gusztáv figurája, s elkezdődött a sorozat gyártása. 1965-ben a Marci-sorozat készítése indult be, és hamarosan megkezdődött a Mézga család sorozat elkészítése is.
A hatvanas évek volt a magyar animáció újhullámos korszaka, amelyet Macskássyék és a nyomukban felnövekvő nemzedék teremtett meg: Dargay, Nepp, Csermák Tibor után Kovásznai György, Gémes József, Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter, Richly Zsolt, Reisenbüchler Sándor, Vajda Béla, Várnai György, Szabó Sipos Tamás, Szabó Szabolcs, Mata János, Temesi Miklós valamint a bábfilmes Imre István mellett Foky Ottó. 1965-ben 14 db egyedi film, 14 db sorozatepizód, 36 reklám és főcím, és 38 rendelt film készült. Ennek jelentős része elsőfilmes fiatalok műve volt. Ez idő tájt már használatos az animációs film kifejezés. Kovásznai György A monológ (1963), vagy a Tükörképek (1964), Átváltozások (1964) című film. Bővült a különböző animációs technikák köre. 1968-tól a stúdió elnevezésében is jelentkezik a változás, neve a Pannónia Film, Rajz és Animációs Stúdió-ra változik. Macskássy Gyula 1971-ben bekövetkező haláláig a stúdió aktív, vezető munkatársa volt, legutolsó filmje Az öreg (1971).
1981-re a rajzfilmágazat Oscar-díjas műfajjá vált, majd a világ animációs filmgyártóinak élvonalába, az öt legnagyobb közé emelkedett az amerikai Walt Disney és Hanna-Barbera, a szovjet Szojuzmultfilm és a japán Toei mellett. Ekkor lett a „Pannónia” nemzetközileg ismert és elismert márkanév, amely nem mindig volt az animációs filmgyártás kizárólagos tulajdona.
1968 és 1986 közé esik a magyar animáció nagykorúsága. 1968-tól a hetvenes évek végéig az alig százfős stúdió létszáma megháromszorozódott. A nyolcvanas évekre három generáció dolgozott együtt a tartósnak ígérkező műtermi rendszerben. Az egyre szaporodó elismerések, megrendelések mellett elkezdődött a hosszú rajzfilm gyártása is. Az elsőt, a János vitézt Jankovics Marcell készítette 1973-ban.
A magyar származású John Halas, többször hozott felkéréseket a Pannóniának, mert nagyon elégedett volt a magyar alkotók munkájával. Az első lépés a Vuk volt. Matolcsy György igazgatása alatt többnyire ilyen természetű filmek készültek, s ezek jelentős jogdíjbevételeket is hoztak, de az Ének a csodaszarvasról például nem azért született meg, hogy üzleti nyereséget termeljen. Más volt vele a cél, hiszen ez millenniumi támogatásból jött létre azzal a céllal, hogy millenniumi üzenetet is hordozzon.
1974-ben Pécsett két amatőrfilmes csoportból megalakult az IXILON rajzfilmstúdió. Az Egyetemi Színpadon mutatták be műveiket, majd csatlakoztak a Pannóniához.
A Kádár-korszak évtizedeiben a Magyar Televízió komoly és stabil megrendelője volt a Pannóniának. A korabeli kultúrpolitika determinált keretein belül az alkotók viszonylag szabadon dolgozhattak, a televízió pedig az adott évre előre tervezett percdíjas elszámolásban fizetett a bemutatásra kerülő produktumok után. Időközben megváltozott a rajzfilmgyártás intézményének szervezeti felépítése. A budapesti központ vidéken is létrehozott stúdiókat. 1971-ben Kecskeméten Mikulás Ferenc, 1979-ben Pécsett Varga Csaba vezetésével. Ezt a szerteágazó intézményt a jogász-közgazdász végzettségű dr. Matolcsy György igazgató tartotta kézben az ötvenes évektől egészen nyugdíjba vonulásáig.
Rofusz Ferenc A légy című munkája Oscar-díjat nyert 1981-ben. 1986-ban a Pannónia Film Rajz és Animációs stúdiója különvált a Szinkrontól, a neve Pannónia Film Vállalat lett. Az 1986 és 1990 közötti korszakra jellemző az állami dotáció csökkenése, a filmszakmától megvont állami támogatás következtében megszűnt a Film főigazgatóság. Közben a Magyar Televízió is jelentősen csökkentette a megrendeléseit, majd a MOKÉP is felmondta az együttműködést. A kommercializálódó filmipar az alkotóktól új hozzáállást kívánt, és új lehetőségeket kínált. a Pannónia a hagyományos filmkészítésre állt be.
A Pannónia összeomlása 1990-ben következett be, több kisebb-nagyobb stúdióra esett szét. Elsőként Varga Csaba alapított önálló stúdiót 1988-ban. 1991-ben önállósodott a Kecskeméti Filmstúdió is. 1992-ben alakult Magyar Cartoon, amely azért jött létre, hogy az Európai Unió médiaprogramjához kapcsolja a magyar animációs filmgyártást, 1995-re 10 rajz és 2 bábfilmstúdiót tartott számon. A megmaradt Pannónia Film Vállalatból 1994-ben megalakult a Pannóniafilm Kft., amelynek ügyvezető igazgatója 1996-tól Jankovics Marcell lett. A Pannónia rajzfilmgyártása elköltözött a Hűvösvölgyi úti sárga épületből a harmadik kerületi Kerék utca 80. szám alá.
Szinkrongyártás