A nyelvészetben a paragogé (< ógörög παραγωγή paragogé ’hosszabbítás’), más néven epitézis (< ógörög ἐπίθεσις epitheszisz) olyan hangváltozás, amelyet etimológiailag nem indokolt beszédhang vagy hangok csoportjának szó végéhez való hozzáadása eredményez. A retorikában az adjekció típusú metaplazmusok közé tartozó hangalakzat.Retorikai-stilisztikai lexikon, Paragogé szócikk.Tótfalusi 2008, paragógé szócikk.Bussmann 1998, 372. o.Dubois 2002, 184. o.Dragomirescu 1995, epiteză szócikk.Ladan 2005, epiteza szócikk.
A nyelvtörténetben
A paragogé nyelvtörténeti jelenségként a szavak fejlődését érinti. Szó lehet paragogéról átmeneti folyamatban egy alapnyelvből egy vagy több belőle származó nyelvbe. Például az olasz nyelvben a latin esse ’lenni’, sum ’vagyok’, cantant ’énekelnek’ igealakokból essere, sono, illetve cantano lett.
A román nyelvben a latin currere ’szaladni’ igéből származik az a curge ’folyni’ ige. A kijelentő mód jelen idő egyes szám első személyű alakja szabályosan cur lett volna, de hozzáadták a [g]-t analógia útján az a merge ’menni’ ige azonos személyű merg ’megyek’ alakjával.
Már kialakult nyelv történetében is fejlődnek szavak paragogé útján. Ez az esete például az angol sound ’hang’ szónak. Etimológiája latin sonus > ófrancia son > középangol soun > modern angol sound. A d analógia útján került a végére olyan más szavakkal, amelyekben az n-t d követi, pl. gender ’nem’.Etymonline, sound szócikk.
A magyar nyelv régebbi időszakában a majd határozószóhoz az -n határozószó-képzőKiefer 2006 szerint határozószó-képző az -n, nem rag (41. o.). o. hozzáadásával a majdan változat keletkezett. Ellentétben az előző esettel, nem ez, hanem az alapszava használatos a mai szokásos nyelvi regiszterben, a majdan pedig régies és választékos.Zaicz 2006, majd szócikk.</ref> Ugyancsak paragogéval keletkezett régebben a pedig szóból a pediglen, a nyomatékosító -len elemmel.<ref name="zaicz_pedig">Zaicz 2006, pedig szócikk. Ez is ma ritkább az alapszavánál, régies és körülményeskedő.ÉrtSz., pediglen szócikk.
Hasonló eset a francia nyelvben a régebbi nyelvben keletkezett jusques ’-ig’ elöljárószó esete. Alapszava, a jusque elöljáró van meg a mai nyelv szokásos regiszterében.TLFi, paragoge és jusque(s) szócikkek.
Jövevényszavakat is érintett a paragogé. Az olaszban gyakori volt a mássalhangzóra végződő idegen szavak beillesztése paragogé segítségével. Olyan történelmi személyiségek nevei, mint Dávid és Szemiramisz az olaszban Davidde, illetve Semiramisse lett.Dubois 2002, 352. o.
A románban is vannak paragogéval kezelt jövevényszavak, például curmal ’datolyapálma’ < török hurma, mivel a románban a fák nevei mind mássalhangzóra végződnek és hímneműek, az -a végződés pedig leggyakrabban a nőnemű határozott névelőnek megfelelő végartikulus.
A mai nyelvben
A paragogé jellemző más nyelvváltozatokra is, mint a sztenderd nyelvváltozat szokásos regisztere, a nyelv aktuális állapotában. Az előbbi nyelvváltozatokban léteznek olyan paragogés szóváltozatok, amelyeknek a szokásos regiszterben paragogé nélküli megfelelőik vannak.
Vannak például paragogés szavak magyar területi nyelvváltozatokban (itteneg ~ itt), valamint a népi regiszterben, pl. ottan ~ ott, eztet ~ ezt, aztat ~ azt.
Az olasz népi regiszterben például a Semiramisse név végződéséhez hasonló paragogé van olyan köznevekben, amelyek a sztenderdben s-re végződnek: filobusse ~ filobus ’trolibusz’, lapisse ~ lapis ’ceruza’. Toszkánai nyelvjárásokban olyan paragogékat lehet hallani, mint mene ~ me (az io ’én’ tárgyként és határozóként használt szuppletív alakja), perchene ~ perché ’miért, mert’.
A románban is van nyelvjárási paragogé, például az összetett múlt idő többes számú alakjaiban használt melléknévi igenév -ără végződéssel: ați plătitără ~ ați plătit ’fizettetek’.Avram 1997, 225. o.
Horvát nyelvjárási paragogés szóalakok példái ondar ~ onda ’akkor’ és ovdjena ~ ovdje ’itt’.
A paragogé egyéni is lehet. Például egyes francia beszélők [ə]-tKözepes, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó. ejtenek ki mássalhangzóra vagy magánhangzóra végződő szavak végén, főleg felkiáltásban, pl. Bonjour ! [bɔ̃ˈʒuː.ʁə] ~ [bɔ̃ˈʒuːʁ] ’jó napot’,Carton 1999, 35. o. Merci ! [mɛʁˈsiː.ə] ~ [mɛʁˈsi] ’köszönöm’.Carton 1999, 39. o. Analógiáról lehet szó az e betűre végződő szavakkal, amely etimologikus, az ófranciában mindig [ə]-nek ejtették. A mai sztenderd szerint általában nem ejtendő ki, bizonyos fonetikai kontextusok kivételével (pl. l’autre groupe [ˈloːtʁəˈgʁup] ’a másik csoport’), de Dél-Franciaországban csaknem mindig kiejtik (Elle m’a dit qu’elle viendrait [ɛ.lə.maˈdi.kɛ.lə.vjɛnˈdʁe] ’Azt mondta, hogy el fog jönni’)Kalmbach 2013, § 6.8.3. o.), és egyének felkiáltásban északon is kiejtik, pl. Arrête ! [aˈʁɛː.tə] ’Hagyd abba!’< [aˈʁɛt].Carton 1999, 36. o.
A paragogé retorikai használata is egyéni. Például a francia klasszicizmus irodalmában megengedett volt már létező paragogés szavak használata a szebb hangzás elérése céljából vagy azért, hogy a verssorban meglegyen a szótagok szükséges száma. Ilyen célokból használták a jusques változatot jusque helyett magánhangzóval kezdődő szavak előtt,TLFi, paragoge szócikk. például: Percé jusques au fond du cœur / D’une atteinte imprévue aussi bien que mortelle, […] ’A szívemig hasít belém / A váratlan csapás, és életem kioltja.’ (Pierre Corneille)Le Cid, 1. felvonás, 6. jelenet, Nemes Nagy Ágnes fordítása.
A magyar irodalomban ilyen példa népi paragogés szavak használata Karinthy Frigyes Az emberke tragédiájában, az irónia eszközeként: Egyik hiszi eztet, aztat, / Másik hiszi aztat, eztet...
Hozzáadott szószegmensek
A paragogé egyetlen beszédhang, magánhangzó vagy mássalhangzó, illetve hangcsoport hozzáadását jelenti. Az utóbbi lehet egy szótag vagy kettő is.
Hozzáadott magánhangzó példája az o az olasz sono ’vagyok’ (< latin sum) szó végén.
Hozzáadott mássalhangzó található az alábbi szavak végén: sound ’hang’ < középangol soun; curmal ’datolyapálma’ < török hurma; ondar (nyelvjárási) ~ onda (sztenderd) ’akkor’.
Hozzáadott szótagos példák: pediglen (régies) ~ pedig (szokásos); perchene (nyelvjárási) ~ perché (sztenderd) ’miért, mert’; ați plătitără (nyelvjárási) (két szótag) ~ ați plătit (sztenderd) ’fizettetek’; ovdjena (nyelvjárási) ~ ovdje (sztenderd) ’itt’.
Olykor a szóban forgó szegmens a nyelvben létező toldalék, de nem volt meg az alapszóban, vagy nincs nyelvtani létjogosultsága, például az alábbi szavakban: ottan – határozószóhoz hozzáadott határozószóképző; aztat – megkettőzött esetrag; sono ’vagyok’ – analógia útján hozzáadott személyrag; essere ’lenni’ – analógia útján hozzáadott főnévi igenévi végződés.
Jegyzetek
Források Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. Bárczi Géza – Országh László (szerk.). A magyar nyelv értelmező szótára (ÉrtSz). Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: A magyar nyelv értelmező szótára. Magyar Elektronikus Könyvtár. Országos Széchényi Könyvtár (ÉrtSz) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Carton, Fernand. L’épithèse vocalique en français contemporain : étude phonétique (Magánhangzó epitézise a mai francia nyelvben: fonetikai tanulmány). Faits de langues. 1999. 13. sz. 35–45. o. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Dragomirescu, Gheorghe. Dicționarul figurilor de stil. Terminologia fundamentală a analizei textului poetic (Retorikai alakzatok szótára. A versszöveg elemzésének alapvető terminológiája). Bukarest: Editura Științifică. 1995, ; az interneten: Dexonline (DFS) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 13.) Harper, Douglas. Online Etymology Dictionary (Online etimológiai szótár) (Etymonline) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Kalmbach, Jean-Michel. Phonétique et prononciation du français pour apprenants finnophones (Francia hangtan és kiejtés finn ajkú hallgatóknak). 1.1.9. változat. Jyväskylä-i Egyetem. 2013. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Kiefer Ferenc. 3. fejezet – Alaktan. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 34–49. o. (Hozzáférés: 2023. június 13.) Ladan, Tomislav (szerk.) Hrvatski obiteljski leksikon (Horvád családi lexikon). Zágráb : Leksikografski zavod Miroslav Krleža és EPH. 2005. ; az interneten: enciklopedija.lzmk.hr (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Tótfalusi István. Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: Idegenszó-tár . Digitális tankönyvtár. Letölthető PDF (Hozzáférés: 2023. június 13.) Trésor de la langue française informatisé (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.) Zaicz Gábor. Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete . Budapest: Tinta. 2006. (Hozzáférés: 2023. június 13.)
Kapcsolódó szócikkek
Adjekció Hangalakzat Hangváltozás Metaplazmus
Kategória:Hangtan Kategória:Retorika