Az ógörög eredetű polyptotonA Retorikai-stilisztikai lexikon latin átírása (Polyptoton szócikk). [< πολύπτωτον, vö. πολύπτωτος (poliptótosz) ’sokesetű’ < πολύ (poli) + πτῶσις (ptószisz) ’eset’], amely magyar átírásban poliptóton alakban jelenik meg,Például Szathmári 2008-ban (Poliptóton szócikk). eredetileg a retorika szakszava, amelyet a stilisztika, majd a nyelvtan is átvett. Olyan alakzatot nevez meg, amelyben szótő ismétlődik meg.
A polyptoton terminus viszonyban van a figura etymologica terminussal, de nincs egység a szakirodalomban azt illetően, hogy melyik milyen természetű összetevőkből álló szerkezeteket nevez meg. Egyes szerzők csak a polyptoton elnevezést használják úgy olyan szerkezetekre, amelyekben azonos tövű, különböző szótári szavak társulnak, mint olyanokra, amelyekben egyazon szó különböző grammatikai toldalékokkal ellátott alakjai vannak együtt.Például Farnsworth 2011 (63–73. o.). Mások csak az utóbbi kategóriára korlátozzák a polyptoton szakszót.Például Morier 1961 (927. o.). Egyes szerzők csak a figura etymologica terminust használják mindkét típusú szerkezetre.Például Gáspári 2002 (293. o.). Olyan nézet is van, amely szerint a figura etymologica a polyptoton egyik különös esete.Például Bussmann 1998 szerint (409. o.). Olyan szerzők is vannak, akik használják mind a „figura etymologica”, mind a „polyptoton” terminusokat, de egyes mások szerint polyptotonnak tekintett szerkezeteket a figura etymologicához sorolnak. Például Szathmári 2008 szerint meghallgatni meghallgatjuk figura etymologica, bár egyazon szó két grammatikai alakjából áll.Szathmári 2008, Figura etymologica szócikk. Megint mások a „figura etymologica” elnevezést közösnek tekintik a két típusra: „parigmenon”-nak nevezik az elsőt, és polyptotonnak a másodikat.Például Bidu-Vrănceanu 1997 (201. o.).
Abban a nézetben, amely szerint a polyptoton egyazon szótári szó különböző grammatikai alakjaiból tevődik össze, ezeket toldalékok fejezik ki attól függően, hogy milyen grammatikai kategóriákkal rendelkezik egyik vagy másik nyelv. Szó lehet esetről, számról, igeidőről, igemódról, igenévről, fokozásról stb.
A grammatika azért foglalkozik a polyptotonnal, mert többféle szerkezetként a hétköznapi nyelvhasználatban is megvan. Ebben a szószerkezet és az egyszerű mondat szintjére korlátozódik, és van vagy nincs erősítő szerepe, miközben irodalmi eszközként jelen lehet kiterjedtebb szintaktikai entitásban is, és mindig erősítő funkciójú.
Polyptotonszerű szerkezetek a köznyelvben
Az egyik erősítő szerkezetben az összetevők birtokviszonyban állnak egymással, mint a שיר השירים (Shir ha-Shirim) ’Énekek éneke’ példában, amely tükörfordításként megvan a héber Biblia számos nyelvre való fordításaiban.Szathmári 2008, Epitheton szócikk. Egyes grammatikákban „népies felsőfok”-nak nevezik. Példák: szépek szépe, poklok pokla; frumoasa frumoaselor (nőnem) ’szépek szépe’, prostul proștilor (hímnem) ’hülyék hülyéje’.Bidu-Vrănceanu 1997, 368. o.
A magyar nyelvben egyéb erősítő polyptotonszerű szerkezetek is vannak.
Van egy, a középfokon alapuló határozós szerkezet, pl. szebbnél szebb.Szathmári 2008, Poliptóton szócikk.
Az ún. „kettős határozó” szerkezet cselekvés, történés vagy állapot fokozatosságát fejezi ki, pl. házról házra, óráról órára.
Egyes igéket megerősíthet a határozói igenév megfelelőjük, pl. kérve kér, várva vár.Cs. Nagy 2007, 238. o.
Nem erősítést, hanem megengedést fejez ki egy olyan szerkezet, amelyet egyes grammatikák a tekintethatározók közé sorolnak: igenévvel kifejezett határozó: főnévi igenévvel: Hallani hallom, de érteni nem értem;Kálmánné Bors – A. Jászó 2007, 408. o. szupinum-nak nevezett igenévvel: De citit, am citit ’Olvasni olvastam’;Avram 1997, 390–391. o. melléknévvel kifejezett határozó: Szépnek szép.Laczkó 2006, 302. o.
Irodalmi példák
Magyarul: Szerelmes szép társát társul néki adá (Gyöngyösi István: Dédalus temploma); Visel szive érted halálos rabságot, / Rabságból származott kinos forróságot, / Forrósága miatt nagy nyomorúságot (Gyöngyösi István: Florentina); Ő e honért, e honnal s honnak él (Arany János: A költő hazája); Legyen most otthonabb az otthon, / Legyen most testvéribb a testvér (Turmezei Erzsébet: Közelebb, közelebb!). Ha az ember sok ilyen emléket visz magával az életbe, akkor meg van mentve egész életére (Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: A Karamazov testvérek. Makai Imre fordítása).
Más nyelvekben: Judge not, that ye be not judged ’Ne ítélj, hogy ne ítéltess’ (Máté evangéliuma);Farnswarth 2011, 63. o. Et l’on sait tout chez moi, hors ce qu’il faut savoir szó szerint ’És mindent tudnak nálam, kivéve, amit tudni kell’ (Molière);Robrieux 1993, 57. o. Și ne-am iubit / Și-azi toată lumea știe / Că ne iubim... / Dar cât ne vom iubi / Nici noi nu știm, / Nici lumea nu va ști szó szerint ’És szerettük egymást / És ma mindenki tudja, / Hogy szeretjük egymást… / De meddig fogjuk szeretni egymást, / Mi sem tudjuk, / Az emberek se fogják tudni’ (Ion Minulescu).
Jegyzetek
Források
Avram, Mioara. Gramatica pentru toți (Grammatika mindenkinek). 2. kiadás. Bukarest: Humanitas. 1997. Bidu-Vrănceanu, Angela et al. Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Bussmann, Hadumod (szerk.). Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Cs. Nagy Lajos. Mondattan. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 321–344. o. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Farnsworth, Ward. Farnsworth's Classical English Rhetoric (Klasszikus angol retorika). Jaffrey (New Hampshire). David R. Godine. 2011. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Gáspári László. A gondolatalakzatok kérdésköréről (az ismétlés). Magyar Nyelvőr. 126. évf. 3. sz. 2002 (Hozzáférés: 2020. július 18.) Kálmánné Bors Irén – A. Jászó Anna. Az egyszerű mondat. In A. Jászó Anna (szerk.). A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. . 345–436. o. (Hozzáférés: 2020. július 18.) Laczkó Krisztina. 15. fejezet – Az újmagyar és az újabb magyar kor. In Kiefer Ferenc (főszerk.). Magyar nyelv . Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. . 283–305. o. (Hozzáférés: 2023. június 14.) Morier, Henri. Dictionnaire de poétique et de rhétorique (Verstani és retorikai szótár). Párizs. Presses Universitaires de France. 1961 Osztovits Szabolcs (projektvezető). Retorikai-stilisztikai lexikon. Fazekas Project – Kulturális enciklopédia. Polyptoton szócikk (Hozzáférés: 2020. július 18.) Robrieux, Jean-Jacques. Éléments de rhétorique et d’argumentation (Retorikai és érvelési elemek). Párizs. Dunod. 1993. Szathmári István (főszerk.). Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve . Budapest: Tinta. 2008 (Hozzáférés: 2023. június 14.)
Kapcsolódó szócikkek
Alakzat (retorika) Figura etymologica Flexió (nyelvészet)
Kategória:Nyelvészet Kategória:Retorika Kategória:Stilisztika