A büntetőjogban a terhelt az a személy, akivel szemben büntetőeljárást folytatnak.Eljárási büntetőjog - Statikus rész, 123. o.1998. évi XIX. tv. 43. § (1) bekezdés A terhelt a nyomozás során gyanúsított, a bírósági eljárásban vádlott, a büntetés jogerős kiszabása, illetve a megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka végzésének előírása vagy javítóintézeti nevelés jogerős alkalmazása után elítélt.

Hatályos magyar szabályozása a 2017. évi XC. törvény 38. §-ban található.

A bizonyítási teher

A vád bizonyítása a vádlót terheli.1998. évi XIX. törvény 4. § (1) bek. A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.1998. évi XIX. törvény 4. § (2) bek.

A terhelt jogai A terheltet megilleti a védelem joga.1998. évi XIX. törvény 5. § (1) bek. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy szabadlábon védekezzék. E jogot korlátozni, illetőleg bárkinek a szabadságát elvonni csak az e törvényben meghatározott okból és a törvényben meghatározott eljárás alapján lehet.1998. évi XIX. törvény 5. § (2) bek.

A terhelt személyesen védekezhet, és a védelmét az eljárás bármely szakaszában védő is elláthatja. A bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság biztosítja, hogy az, akivel szemben a büntetőeljárást folytatják, az e törvényben meghatározott módon védekezhessék.1998. évi XIX. törvény 5. § (3) bek.

A védő eljárása az e törvényben meghatározott esetekben kötelező.1998. évi XIX. törvény 5. § (4) bek.

A terhelt jogosult arra, hogy: a gyanúsítást, a vád tárgyát, illetőleg ezek változását közöljék vele, az eljárási cselekményeknél – ha a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény nem rendelkezik – jelen legyen, az eljárás során az őt érintő iratokba betekintsen, megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre, a védelmére szolgáló tényeket az eljárás bármely szakaszában előadja, indítványokat és észrevételeket tegyen, jogorvoslattal éljen, a büntetőeljárási jogairól és kötelességeiről a bíróságtól, az ügyésztől és a nyomozó hatóságtól felvilágosítást kapjon.

A fogva lévő terhelt jogosult arra, hogy: a védőjével, és ha külföldi állampolgár, az államának konzuli képviselőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék, a hozzátartozójával vagy – az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig az ügyész, azt követően a bíróság rendelkezése alapján – más személlyel szóban, személyesen felügyelet mellett, írásban ellenőrzés mellett érintkezzék.

Források A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény, valamint a 2017. évi XC. törvény (hatályos: 2018. július 1-től) Jegyzetek

Kapcsolódó szócikkek Gyanúsított Vádlott Elítélt

További információk Nemzeti Jogszabálytár Fantoly Zsanett, Gácsi Anett Erzsébet: Eljárási büntetőjog - Statikus rész, Iurisperitus Bt, Szeged, 2013,

Kategória:Büntetőjog Kategória:Jogi szerepkörök