A baji Assisi Szent Ferenc Egyházközség három, az Esztergom-Budapesti, a Székesfehérvári és a Győri egyházmegyék találkozásában fekszik. 2016 nyarától ismét a tatai kapucinus plébánia közösségéhez csatlakozott. Ettől az időponttól a kapucinus templomban szolgálatot tevő plébános és káplán atyák látják el a hívek lelki gondozását.

A településen a katolikus vallás és a sváb hagyományok egymást éltető kapcsolatban léteznek évszázadok óta. Egymást kiegészítve és támogatva teszik lehetővé, hogy a mai időkben is vasárnapi szentmiséken mindig megtelik a templom, és a sváb gyökereink is velünk élnek. E kohéziónak köszönhetően a vasárnapi szentmiséken a szentély megtelik a ministráló gyermekekkel, és nem csak a vasárnapi szentmisére korlátozódik a hitélet, hanem a hétköznapokban is tapasztalható a hívek összetartása.

A hit és a hagyományok összekapcsolódása folytán a mai napig fennmaradtak a községben olyan szakrális tradíciók, melyekre minden évben hagyományosan sor kerül. Az Assisi Szent Ferenc templom rövid leírása

A templom a francia rokokó sajátos német változatában, copf stílusban épült.

Főhomlokzata gazdagon tagolt, bejárata vörös márvány félkör kerületű kapu, amely felett boltozatos ablak nyílik.

Díszes főpárkányán öt oszlopos timpanon emelkedik, alatta két oldalt fugázott, íves lesarkítással, felette középen kör alakú ablakkal. A torony vaskos négyszögletű, négy zsalugáteres ablakkal, körbefutó órapárkánnyal díszített, működő órával, ívelten hegyesedő zsindelyes sisakkal, melynek tetején szép cirádás kovácsoltvas kettős kereszt áll. Az oldalhomlokzaton két – két íves nagy ablak nyílik, baloldalon még egy kisebb található, jobboldalon pedig a sekrestye helyezkedik el. A templom bejárata hornyolt korárívű vörös márvány keretű faajtó.

A templomba belépve, a bal oldalon található a kórusfeljáró, vele szemben pedig a gyóntatószék található. Mind két oldalon vörös márvány szenteltvíztartó, melyek készítője ismeretlen. Az 1890-es években kerülhetek elhelyezésre. A bal oldali szenteltvíztartó felett Szent Antal szobra, bal kezében liliommal, jobb kezében a kis Jézussal a Ferencesek öltözetében a szentírást tanulmányozza. A jobb oldalon Lisieux-i Szent Teréz szobra látható. Szent Teréz a Karmelita apácák között élt, és igen fiatalon, 24 éves korában szólította magához az Úr. Rövid élete során mégis példát mutatott nekünk. Hősiesen, de rejtetten szenvedők szentje.

A templom egyhajós. A copf stílusjegyet a templom belső főpillérein végigfutó, párkány alatti copf-kontyszerű díszítés adja. A belső tér gazdagon díszített, több szobor és kép található benne. Csodálatos a dél tiroli Sangtulrich (Ortisei) községben készített szép dombormű keresztút, melyet táblaképszerűen fából faragtak ki és finoman festettek. A barokk stílusban készített stációk képek, a templom hajót körbefogva lettek elhelyezve. A bal oldali hátsó ívben Szent Sebestyén festménye, melyen a szentet ágyékkötőben, fához kötözve,testéből kiállónyilakkal ábrázolja az ismeretlen festő. A lemeztelenített, vérző test a fájdalmas Krisztusra emlékeztet. A nagy pestis járvány idején imádkoztak hozzá. A jobb oldali hátsó ívben Szent Flórián képe látható, a háttérben egy lángokban álló házzal ábrázolja a festő. A 14 segítő szent egyike, akit vízbe öltek. Tűzvészben és szárazságban kérik a közbenjárását. A tűzoltók, és a kéményseprők patrónusa, aki római tisztviselő volt, mégis lovagi páncélban lóháton ábrázolja a művész. A kórus feletti boltíven a "Menjetek békével" felirat olvasható. A szöveg felett hangszerek láthatók, melyek az ókeresztény művészetben a Jó Pásztor Krisztust jelképezik. Az egyház alapítása A templomhajó, két cseh boltozatra osztott. Rajtuk négy freskó található, amelyek Závori Zoltán szilsárkányi festőművész munkái.

A karzat felőli boltozaton két mennyezetfestmény található.

A bal oldalon az Egyház alapítását örökítette meg a festő: Péter kezében ott a halászháló, ami a foglalkozására utal. Jobb oldalon a pünkösdi jelenet van ábrázolva. A freskón Szűz Mária, és a tanítványok láthatók, akikre leszáll a szent lélek. A festmény hátterében vannak akik már a tömeget tanítják: A fenti két festményt Mária monogram köti össze.

Az oltár felőli boltozaton egyik oldalán Jézus kereszt halálakor Szűz Mária , Szent János és Mária Magdolna siratja Jézust.

A boltozat másik oldalán a feltámadást ábrázolja a festő. A földbe vájt sír mellett két katona alszik. A megdicsőült Jézus a sír felett, zászlóval a kezében. A háttérben asszonyok látszódnak akik Jézust balzsamozni jönnek. Jézus feltámadása E két festményt liturgikus embléma köti össze, kosárban hal és kenyér, ami az utolsó vacsora szimbolikus megjelenítése.

A hajó oltár felőli boltívén "Uram, jó nekünk itt lennünk" felirat olvasható. Az írás felett bárány látható, amely Isten bárányára utal.

Az előszentély előtti bolthajlatban bal oldalon a fehérre festett, és arany keresztel díszített tabernákulumot tartalmazó mellék oltár helyezkedik el. Az oltárszekrény felett barokk stílusú díszes fakeretben Fekete Madonna műalkotás, a Fájdalmas Szűzanya (Piéta) (A Szeplőtelen Szűzanya a bécsi Péterskirdie kegykép másolata) Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk! A jobb oldali bolthajlatban található, a fából készített szószék Mózes kőtábláival.

Szentélye egyenes záródású. Az előszentély kupolában a Szentháromság freskója látható. Szentháromság fresko: a felhők felett az atyát ábrázolja fehér szakállú öregemberként kezében jogarral, ami az uralkodói hatalmat jelképezi. Utal arra, hogy az Isten irányít mindent. Az Atya mellett a Fiú jobb kezében keresztel. Az Atya és a Fiú között a világot jelentő Glóbusz. Éles fehér háttérben a Szentlélek galamb képében van ábrázolva.

A freskó alatti kupola pilléreken látható a négy evangélista ábrázolása. Máté az I evangélium szerzője, aki számolótáblával jelenik meg a képen. A számolótábla Máté vámos foglalkozására utal. Szimbóluma az angyal: A II. evangélium szerzőjét Márkot térdén Szentírással, háttérben oroszlánnal láthatjuk. A Szentírás jelenti Isten igéjét a Világ Világosságát. Márk szimbóluma az oroszlán, ami a feltámadást jelenti Lukács a III. evangélium és az Apostolik cselekedeteinek szerzője. Idősödő emberként történik az ábrázolása, amint Mária képet fest. Szimbóluma az ökör, ami a türelem megtestesítője ként szerepel János ifjú emberként, jelképével, a sassal van megjelenítve. A sas ősi nap és fény szimbóluma. János írta a IV. evangéliumot, és a jelenések könyvét.

Az előszentély külső oldalán bal oldali falon Fatimai Mária szobra kezében a rózsafüzérrel. Lába alatt a kígyó, feje felett csillag koszorú található. A szembe lévő falon Szent József "ember nagyságú" szobra látható, kezében a kis Jézussal. E szobor, minden évben a település famunkásainak ünnepén kerül a középpontba.

Az előszentély jobb oldalán nyílik a sekrestye, az ajtó felett Szent Orbán képe, akihez a jó szőlőtermésért, jó borért, és a fagy elhárításáért imádkoznak. A szemben lévő oldalon vörös-márvánnyal kirakott bolthajtás, ahol barna színű fakereszten aranyszínű Jézus szobor, a kereszt lábánál aranyszínű Szűz Mária szobor található. A kereszt előtt vörös márványból készült keresztelő kút, mely egyidős a bejárati szenteltvíztartókkal. A boltozat felett az Utolsó vacsora képe látható. amely a templom egyik legértékesebb festménye. E műalkotás az Oltáriszentség alapítását jeleníti meg.

A szentélyben Luigits Róbert által, fából faragott szembe oltár található, a nagy keresztel. A falpillérek alatt, az 1907-ben Pécs Teréz baji hívő által adományozott Jézus, és Mária szíve szobrok találhatók. A mennyezeten a hét szentséget ábrázoló falfestmény látható. A kör alakú alkotáson a hét szentség úgy került ábrázolásra, hogy Krisztus monogrammal lettek elválasztva a Szentségek. A szentély bal oldalán, oltárkép nagyságú Szent Vendel kép, mely 1780- 1790 között Majkról kerülhetett ide. A festményen a szent kezében a pásztorbottal, állatokkal körülvéve került ábrázolásra. A háttérben dombok, és épületek láthatók, amelyek utalnak remete életmódjára. Vele szemben a Nagy Missziós Kereszt függ. Három évszám olvasható rajta: 1908; 1932; 1948. Ezekben az években községünkben, a nagyböjti időszakban több napos missziókra került sor.

A főoltár mögött két-két fél pilléren nyugvó korinthusi oszlopfővel díszített íves timpanon alatt, Assisi (Seráfi) Szent Ferenc, (a templom védőszentjének) képe látható. Főoltárkép: az oltárképen a szent sovány alakban, keskeny arccal, fején tonzúrával, szürkésbarna csuhában, mezítláb van ábrázolva. A festményen megjelenő könyv, az Evangélium, küldetésének megtestesítője. A képen megjelenő kereszt utal a megfeszített Krisztussal való bensőséges kapcsolatára. Arra, hogy megkapta a stigmákat. A képen a koponya az aszkézis, a vezeklés, a meditáció jele.

Az oltárkép felett, díszkeretben olajágak között Isten szeme tekint ránk.

A főoltár alapszíne fehér. A tabernákulum ajtaja fából készült, aranyszínű, rajta kehely, amiben az oltáriszentség található. Az oltárban található az az ereklyetartó, amely a Szent kereszt egy szálkáját tartalmazza.

Az Egyházközség és a templom története

A templom háborús sérüléseihttp://bajitemplom.5mp.eu/web.php?a=bajitemplom&o=jQFe9WuWT2

Az Egyházközség az Árpád-kortól egészen a török hódoltság végéig a veszprémi püspökséghez, azon belül a budai főesperességhez tartozott.

1408-ban Zsigmond király Garai Miklós nádornak adományozta possessio Bayt, amelyet unokája, Garai Jób 1461 december havában a budai Nagyboldogasszony (Mátyás) templomban, a nádor által építtetett Mindenszentek kápolnájának /nádorkápolna/ adományozott.

A török kiűzetése után az egyházközséget a győri egyházmegyéhez csatolták, amely a tatai plébánia filiája lett.

Ekkor református családok éltek itt, akik a Tiszántúlról települtek ide, ahol a Báthoriak alattvalói lehettek.

1730-ban Bél Mátyás monográfiájában az akkori baji templomról a következőket írta: "A torony alatt, amely a templomnál a bejáratnál emelkedik, valamelyik Báthorinak az emlékére vésett márványtábla látható."

1745-ben Balogh Ferenc uradalmi régens levelében ezt írta: "...oly szép épületű tornya pusztán tartatik..." Tehát állt egy templom a mai helyén, amelynek tornya a templomhajótól külön épült. Erről a templomról – főleg a tornyáról – feltételezhető, hogy még a török idők előtt létesült.

Ezt 1674-ig a reformátusok használták, amikor is a földesúr elvette tőlük és bezáratta, de a tatai plébánost arra kötelezte, hogy évente legalább 2-3 misét tartson benne.

Ez a templom a Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére volt felszentelve, a Szent Kereszt ereklye máig megmaradt.

A tatai hívek minden évben – búcsújárásként – ünnepélyes körmenettel keresték fel. Szent Kereszt ereklye 1745-ben katolikus németek érkeztek Moson megyéből a községbe, az itt maradó reformátusok később áttértek katolikus hitre. A hívek lelki gondozását a tóvárosi kapucinus atyák végezték.

A régi templomot előbb restaurálták, majd 1763-ban lebontották és elkezdték Fellner Jakab tervei alapján mai templom építését, de csak két évig épült, mert 1765-ben már nem dolgoztak rajta. Az alapfalak készültek el, erre 586 Ft és 30 dénárt költöttek a templompénztárból.

A baji római katolikus iskola gróf Esterházi József országbíró idejére (1727-1748) vezethető vissza. Ez első iskola egytantermes, német iskola volt.

Az iskola mellé 1774-ben, nyers-téglából épült a "mester" háza mely "nagyon szűk".

Az elbontott templom miatt az istentiszteleteket egy nádfedeles, vályogból épült házban tartották. 1785-ben ebben kezdődött meg a rendszeres misézés.

Az első baji káplán P. Gabriel kapucinus atya volt. 1789-ben pedig Szerenka Pál tatai plébános már adminisztrátort rendszeresített, aki elkezdte a házassági és a halotti anyakönyvek vezetését. A kereszteléseket továbbra is Tatán végezték.

Az 1790-ben készült leltár gazdag templomfelszerelést és többek között két harangot is tartalmaz.