Mark Alan Webber (Queanbeyan, Új-Dél-Wales, 1976. augusztus 27. –) ausztrál autóversenyző. 2002-től 2013-ig a Formula–1-ben versenyzett. Legjobb összetettbeli eredménye a 2010-ben, 2011-ben és 2013-ban elért harmadik helyezés, valamennyit a Red Bull Racing színeiben érte el. Pályafutása során 9-szer ünnepelhetett futamgyőzelmet, 13-szor indulhatott a pole pozícióból és 41-szer állhatott fel a dobogóra.

Pályafutása a Formula–1 előtt Mark Webber egy Queanbeyan-i (Ausztrália) motorkerékpár kereskedő fiaként jött világra. Gyermekkorában számos sportot űzött, az 1980-as évek végén pedig a Canberra Raiders rögbiklubban volt labdaszedő.

Leginkább azonban a technikai sportok kötötték le figyelmét – gyermekkori példaképeiként a négyszeres Formula–1-es világbajnokot, Alain Prostot és a motorkerékpáros legendát, Kevin Schwantzot nevezi meg. Webber eleinte maga is motorozott, csak 1990-ben – relatíve későn, 14 évesen – kezdett el gokartozni. (Sok Formula–1-es pilóta már 3-6 évesen megismerkedik a gokarttal.)

Webber 1991-ben futotta első gokart versenyeit az ausztrál nemzeti bajnokságban, 1992-ben megnyerte az Új Dél-Wales-i állami gokartbajnokságot, 1993-ban a "King of Karting" gokart versenyt és a Canberrai Kupát. Ugyanebben az évben elnyerte az I.M.B/WIN TV Ifjúsági Sport Díját, valamint az övé lett a "Top Gun"-díj az Ian Luff Haladó Versenyző Iskolában.

1994-ben kezdett el autókkal versenyezni az ausztrál Forma-Ford bajnokságban. Első szezonjában a 14. helyen végzett, az „év újonca” kategóriában pedig második lett. A szezon csúcspontja az volt számára, hogy a második helyen kvalifikálta magát az Adelaide-i Formula–1-es verseny betétfutamaként megtartott Forma-Ford versenyen. A versenyek között felügyelőként dolgozott a Sydney-i Oran Park versenypályán.

Webber 1995-ben ismét brillírozott a Formula–1 ausztrál nagydíj betétfutamaként megtartott Forma-Ford futamon: övé lett a pole-pozíció és a győzelem is. A bajnokságban a negyedik helyen végzett (futamgyőzelem Sandown-ban, Symmons Plains-ben és Phillip Island-on) és "Slick 50 Pole Position" díjat kapott a szezonban szerzett legtöbb pole-pozícióért. Ezen kívül második lett az 1995-ös Surfers Paradise-i IndyCar verseny betétfutamaként megtartott versenyen és két második helyet szerzett az ausztrál Forma-Brabham kategóriában vendégszereplései alkalmával.

Az év legfontosabb eseménye mégis az volt számára, hogy az ausztrál Forma-Ford versenysorozat egyik koordinátora, Ann Neal a menedzsere lett. Neal megnyerte az ausztrál Yellow Pages-t Webber szponzorának hét évre és szervezett neki egy Forma-Ford tesztet az angliai Snettertonban. Az ausztrál versenyző a Van Diemen Forddal futott teszten jól teljesített és jutalomként elindulhatott a híres Brands Hatch-i Forma-Ford Fesztiválon. Ez volt Webber első nemzetközi versenye és rögtön harmadik helyet szerzett rajta.

1996-ban Webber Európába költözött, ám előtte még megnyerte a Formula–1-es ausztrál nagydíj betétfutamaként megtartott Forma-Holden versenyt Melbourne-ben. Európában a brit Forma-Ford bajnokságban a Duckhams Van Diemen csapat gyári versenyzőjeként folytatta pályafutását. A szezon során négy futamot nyert, négy pole- pozíciót szerzett és összetettben a második helyen végzett. Megnyerte a Forma-Ford Fesztivált, valamint a Spa-Francorchamps-i versenyt a Forma-Ford Európa Kupában. Éves teljesítményéért hazájában neki ítélték az év fiatal versenyzőjének járó „Young Achiever” díjat és a legjobb nemzetközi versenyzőnek járó „International Achiever” díjat.

1997-ben Webber feljebb lépett a brit Formula–3-ba az Alan Docking Racing csapat színeiben. Az ausztrál versenyző ekkoriban anyagi gondokkal küzdött, ami miatt majdnem abba kellett hagynia a versenyzést a szezon felénél, ám a segítségére sietett David Campese egykori ausztrál rögbijátékos. Webber negyedik Formula–3-as versenyén, Brands Hatch-ben már diadalmaskodni tudott és egy új pályacsúcsot is felállított. Az 1997-es Formula–1-es brit nagydíj betétfutamaként megtartott Formula–3-as futamon második lett, a bajnokságban összetettben pedig negyedik.

Ugyanebben a szezonban harmadik lett a zandvoorti Marlboro Masters Formula–3-as versenyen legjobb újoncként, a híres Makaói Világkupán pedig – szintén újoncként – negyedik. Hazájában az év ausztrál autóversenyzőjének választották és ismét megnyerte a legjobb nemzetközi versenyzőnek járó díjat is. A brit Autosport magazin az "év újoncának" választotta a Formula–3-ban.

Az 1997-es szezon végén Webbert megkereste az AMG Mercedes CLK LM sportautó csapata és felajánlották neki, hogy – Bernd Schneider oldalán – legyen a gyári versenyzőjük a GT sorozatban 1998-ban. Webber először visszautasította az ajánlatot, ám később mégis részt vett egy teszten a csapattal az ausztriai A1-Ringen és úgy döntött, hogy csatlakozik. A Schneider-Webber páros az 1998-as szezon során öt futamot nyert a kategóriában (Silverstone, Hockenheimring, Hungaroring, Suzuka, Donington Park) és összetettben második lett az ugyanannál az istállónál versenyző Klaus Ludwig-Ricardo Zonta kettős mögött.

Szintén 1998-ban Webber megkapta a BRDC Bruce McLaren-díjat, amit a legjobb teljesítményt nyújtó Nemzetközösségbeli pilóta kap. Ausztráliában az "Év Autóversenyzőjévé" és az "Év Nemzetközi Autóversenyzőjévé" választották.

1999-ben az AMG Mercedes csapat tagja volt a Le Mans-i 24 órás versenyen, de a Mercedes műszaki probléma miatt visszavonta autóit a versenyzéstől. A Mercedes-Benz CLRs aerodinamikailag súlyosan elhibázott konstrukció volt, ami miatt Webber a szabadedzésen és a verseny előtti warm-upon (bemelegítés) egy hosszú egyenesben a levegőbe repült és a megpördülve tengelye körül a pálya mellett landolt. Ugyanígy járt Webber csapattársa Peter Dumbreck is a verseny ötödik órájában.

A versenyzőknek nem esett baja, de Webber sportautós karrierje ezzel véget ért és az ausztrál pilóta visszatért inkább az együléses versenyautókhoz. Ezután Webber felkereste Eddie Jordant, a Formula–1-es Jordan csapat főnökét, aki bemutatta Paul Stoddartnak. Stoddart Webber honfitársa volt, ráadásul akkoriban a Formula–3000-es Eurobet Arrows csapat főnöke. Webber ezen az ismeretségen keresztül 2000-ben tehát a Formula–3000-be került, ráadásul 1999 decemberében Barcelonában életében először egy Formula–1-es autót is tesztelhetett: mégpedig az Arrows istálló autóját két napon keresztül.

2000-ben már a Formula–1-es Arrows csapat hivatalos tesztpilótája volt – ám különböző szerződéses okok miatt végül nem tesztelt az istállóval, hanem ehelyett aláírt a Formula–1-es Benetton Formula csapathoz, mint tesztpilóta, menedzsere pedig a Benetton csapatfőnöke, Flavio Briatore lett.

A Formula–3000-ben 2000-ben Webber az European Formula Racing pilótája volt, megnyerte a Silverstone-i futamot és összetettben harmadik lett.

2001-ben csatlakozott a Formula–3000 előző évi bajnok csapatához, a Super Novához és három futamgyőzelemmel (Imola, Monaco, Magny-Cours) összetettben második lett a brit Justin Wilson mögött. A Formula–1-ben továbbra is a Benetton tesztpilótájaként dolgozott, a szezon végén pedig ismét elnyerte a BRDC Bruce McLaren-díját.

A Formula–1-ben Minardi thumb|200px|left|Webber 2002-ben a Minardival a francia nagydíjon 2002-ben Flavio Briatore bejuttatta Webbert a Formula–1-es Minardi csapathoz, aki hazai pályán, az ausztrál nagydíjon futotta pályafutása első versenyét és kisebb szenzációt okozott azzal, hogy az ötödik helyen végzett. A Minardival 1999 óta nem szerzett senki pontot (akkor Marc Genének sikerült), ráadásul ezt most egy újonc tette.

Több pontot nem szerzett a kis olasz csapat a szezon során, de Webber 2 pontja a konstruktőri világbajnokság 9. helyét hozta meg számukra – a Toyota és az Arrows előtt –, Webbernek pedig a 15. helyet a versenyzők pontversenyében. Webber minden egyes időmérő edzésen gyorsabbnak bizonyult, mint csapattársa, Alex Yoong (és Anthony Davidson, aki a Magyar és a belga nagydíjon helyettesítette Yoongot).

Jaguar 2003 thumb|300px|right|Webber a 2004-es amerikai nagydíjon

A remek teljesítmény meghozta gyümölcsét: 2003-ra Webbert leszerződtette a Jaguar csapat. Az új istállónál az ausztrál első megvillanása a brazil nagydíj első időmérő edzésén volt, amelyen – vizes pályán – megszerezte az előzetes pole pozíciót. A másnapi időmérő edzésen is megőrizte jó formáját és végül a harmadik helyen kvalifikálta magát – ez pedig a Jaguar csapat négyéves történetének legjobb időmérő eredménye volt. A futamon az ausztrál versenyző kicsúszott a vizes pályán. left|200px|thumb|Webber sisakja 2003-ban A szezon során Webber végül 17 pontot gyűjtött és ezzel a pontverseny tizedik helyén végzett. Csapattársa, Antônio Pizzonia nem szerzett pontot, a brazilt később váltó Justin Wilson pedig csak egyet. Az Autocar magazin Webbert választotta az év autóversenyzőjévé 2003-ban.

2004 Webber 2004-ben is a Jaguarnál folytatta pályafutását, új csapattársa egy osztrák újonc, Christian Klien lett. Webber ebben a szezonban is megcsillantotta remek képességeit az időmérő edzésen: Malajziában második lett a kvalifikáción. A versenyen azonban most sem tudta ezt kamatoztatni, mivel egy elrontott rajt alaposan hátravetette, ütközött Ralf Schumacherrel (BMW–Williams F1), végül egy megpördülés után kiesett. Hasonlóan járt a szezon utolsó előtti futamán, Japánban, ahol a harmadik helyen végzett az időmérő edzésen, ám a futamot műszaki hiba miatt nem tudta befejezni. Webber a szezon során összesen 7 pontot gyűjtött és 13. lett.

A Jaguarnak ez volt utolsó szezonja a Formula–1-ben, így Webber is új csapat után nézett: 2005-re a BMW-Williams szerződtette le.

Williams 2005 A Williamsnél a német Nick Heidfeld lett Webber új csapattársa. Az ausztrál versenyző rögtön új csapatával futott első versenyén megszerezte a harmadik rajtkockát, ám a versenyre most sem tudta átmenteni a jó formát: ötödik helyen végzett. Malajziában Webber a negyedik helyről indult és Giancarlo Fisichellával (Renault) küzdött a dobogóért, amikor Fisichella Webber egy előzési kísérleténél mindkettejüket kiütötte a versenyből. Utólag kiderült, hogy az ausztrál versenyző a szezon első két futamán törött bordával vett részt, ami felértékelte teljesítményét. thumb|300px|right|Webber a 2005-ös kanadai nagydíjon Webber következő figyelemre méltó teljesítménye a spanyol nagydíj időmérő edzésén elért második helye volt – ám a futamon megint csak hatodik lett. Monacóban aztán végre felállhatott a dobogóra: a harmadik helyen végzett. A szezon végén – az olasz nagydíjtól kezdve – Antonio Pizzonia váltotta fel a sérült Heidfeldet a másik Williamsben. Webber nem ápolt jó viszonyt a brazil versenyzővel, mivel Pizzonia korábban megvádolta azzal, hogy a Jaguarnál különb elbánásban részesítették nála. Webber ezt akkor határozottan cáfolta – meglehetősen kemény szavakkal illetve Pizzoniát. Webber összesen 36 pontot gyűjtött össze a 2005-ös szezon során, amely a pilóták pontversenyének 10. helyére rangsorolta. Heidfeld 28 ponttal 11. lett, de öttel kevesebb versenyt futott Webbernél.

2006 2006-ban Webber továbbra is a Williams versenyzője volt, ám a csapat autóit már Cosworth-motorok hajtották, miután a BMW önálló istállót alakított. Heidfeld, illetve Pizzonia helyére az újonc Nico Rosberg (az 1982-es világbajnok, Keke Rosberg fia) került az ausztrál csapattársaként. A Williams FW28 nem volt megbízható autó, Webber sokszor kiesett pontszerző helyről. Hazai nagydíján, Ausztráliában az élről esett ki műszaki hiba miatt. Monacóban a második helyről rajtolhatott, de itt is elfüstölt az autója. Összesen 7 pontot szerzett csak a szezonban, és ezzel 14. lett.

Red Bull 2007 250px|right|thumb|Webber a 2007-es amerikai nagydíjon