Latin-Amerika azon amerikai országok és területek gyűjtőneve, ahol azonos nyelvvel, kultúrával és tradícióval rendelkeznek. Latin-Amerika négy régióval rendelkezik; Észak-Amerika, Közép-Amerika, Karibi- és Dél-Amerika.

Földrajzilag magában foglalja (északról dél felé haladva): Mexikót (Észak-Amerika), Közép-Amerikát a Karib-térséggel, valamint Dél-Amerikát,

vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kivételével jóformán az amerikai országok zömét.

Definíció Hétköznapi értelemben véve a Latin-Amerika kifejezés csupán az amerikai kontinens azon területeire utal, ahol legtöbben spanyolul, illetve kisebb részben franciául és portugálul beszélnek. Más értelmezés szerint viszont az összes olyan országot magában foglalja, ahol a lakosság nagy része a latinból származó újlatin nyelvet beszéli. Így tehát Latin-Amerika fogalmába gyakran beleértjük a francia és az újlatin alapú kreol nyelvű amerikai országokat is. Ezt a nézetet erősíti a tény, hogy magát a fogalmat is III. Napóleon alkotta meg Franciaország területi érdekei miatt. Gazdasági értelemben beletartozik az Egyesült Államok is (főként a déli rész), hiszen a nagy latin-amerikai gazdasági társaságok (pl. a spanyol nyelvű szórakoztatóipar) székhelyei is többnyire már az USA-ban vannak.

A név eredete A kifejezést először 1856-ban egy konferencián Francisco Bilbao chilei filozófus használta először, majd III. Napóleon francia császár kormánya népszerűsítette tovább az 1860-as években.

III. Napóleon kormánya az Amérique Latine kifejezést mintegy célzásként szánva az angolszász világnak, remélvén, hogy a többi újlatin nyelvű országban társra talál az amerikai angolszász terjeszkedés megfékezésére. Majd az elnevezés hamar népszerűvé vált a francia, portugál, illetve spanyol ajkú telepesek között.

A spanyol Amerika kifejezést az Egyesült Államokban általánosan a 19. század végéig használták, és az Egyesült Államoktól délre fekvő országokat és területeket jelölte, ahol a domináns nyelv a spanyol volt. Ezt a kifejezést később felváltotta a pontosabb Latin-Amerika kifejezés.

Tagállamok és etnikumok Latin-Amerika nemzeti feloszlásai2022Fő%Dél-Amerika490 725 02359,3%brazil221 000 00034,7%argentin69 204 0007,2%kolumbiai57 600 9236,3%venezuelai45 720 0004,7%perui34 102 0004,1%chilei27 829 0003,4%ecuadori19 300 0003,1%paraguayi13 621 0002,9%bolíviai12 391 0002,6%uruguayi7 103 0002,4%Észak-Amerika148 832 61224%mexikói131 194 97621,6%guatemalai17 141 4632,4%Közép-Amerika34 378 2677,1%nicaraguai12 904 6222,7%el salvadori9 630 2892,4%panamai7 762 7360,5%costa ricai7 200 6800,7%hondurasi4 763 9400,5%Karib-térség5 095 3573,5%dominikai12 706 6051,2%puerto ricói1 821 1841,2%kubai12 729 0001,1%Őslakosok11 860 3504,2%aymarai9 278 9053,6%mapucsei2 672 4990,5%Mások7 231 0863,4%Összesen:647 027 915100%

Latin-Amerika államformája Független államok Franciaország tengerentúli területei Egyesült Államoktársult állama

Guadeloupe Martinique

Kisebb karibi országok és függő területek és Francia Guyana kivételével az országok

OrszágNépesség (2018)TerületFővárosLegnagyobbvárosElnök(2020-21 táján) km²Buenos AiresBuenos AiresAlberto Fernández km²SucreSanta Cruz de la SierraJeanine Áñez (ideiglenes) km²BrasiliaSão PauloJair Bolsonaro km²SantiagoSantiagoSebastián Piñera km²BogotaBogotaIván Duque km²San JoséSan JoséCarlos Alvarado km²Santo DomingoSanto DomingoDanilo Medina km²La HavaneLa HavaneMiguel Díaz-Canel km²QuitoGuayaquilLenín Moreno km²GuatemalaGuatemalaAlejandro Giammattei 10,8 millió 27 750 km 2 Port au Prince Port au Prince Jovenel Moses km²TegucigalpaTegucigalpaJuan Orlando Hernández km²MexicoMexicoAndrés Manuel López Obrador km²ManaguaManaguaDaniel Ortega km²PanamaPanamaLaurentino Cortizo km²AsuncionAsuncionMario Abdo km²LimaLimaMartín Vizcarra km²San JuanSan JuanJoe Biden,kormányzó: Alejandro García Padilla km²San SalvadorSan SalvadorNayib Bukele km²MontevideoMontevideoLuis Lacalle Pou km²CaracasCaracasNicolás MaduroÖssz. km² thumb|San José egy utcaképe Costa Ricában

Demográfia Latin-Amerikában él a világ genetikailag egyik legsokszínűbb emberi populációja. A népesség összetétele országról országra változik, és a világ minden tájáról származó rasszok képviseltetik itt magukat. A populáció többsége európai és amerindián felmenőkkel rendelkezik, de nagy számban él afrikai, illetve kisebb számban ázsiai származású ősökkel rendelkező lakosság is.

Amerindiánok Amerika őslakos népei, akiknek száma az erőszakos európai kolonizáció következtében jelentősen lecsökkent, azonban mára újra növekedésnek indult és meghaladja 60 milliót. Ennek ellenére csak Bolíviában alkotnak többséget, ahol a teljes lakosság 55% százalékát teszik ki. Továbbá jelentős kisebbséget alkotnak Peruban (45%), Guatemalában és Ecuadorban (25%).

Ország Népesség Fehér Mesztic Mulatt Amerindián Fekete Fehér és mesztic Kevert Egyéb Argentína 40 301 927 97% 3% Aruba 100 018 80% 20% Belize 311 500 49% 25% 11% 6% 10% Bolívia 9 119 152 15% 30% 55% Brazília2 190 010 647 53,7% 38,5% 6,2% 1,6% Chile 16 800 000 52.7-90% 10%-44% 3,2% 0,1% Costa Rica 4 133 884 1% 3% 94% 2% Dominikai Köztársaság 9 365 818 16% 11% 73% Ecuador 13 755 680 65% 25% 3% 7% Francia Guyana 199 509 12% 88% Guadeloupe 452 776 5% 95% Guatemala 12 728 111 40,5% 59,4% 0,1% Haiti 8 706 497 95% 5% Holland Antillák 223 652 85% 15% Honduras 7 483 763 1% 90% 7% 2% Kolumbia 44 379 598 20% 58% 14% 1% 4% 3% Kuba3 11 394 043 65% 10% 25% Martinique 436 131 5% 95% Mexikó 108 700 891 12% 75% 12% 1% Nicaragua 5 675 356 17% 69% 5% 9% Panama 3 242 173 10% 70% 6% 14% Paraguay 6 669 086 95% 5% Peru 28 674 757 15% 37% 45% 3% Puerto Rico 3 944 259 80,5% 0,4% 8% 4,1% 7% Saint-Barthélemy 6 852 100% Saint-Martin 33 102 100% Saint-Pierre és Miquelon 7 036 100% Salvador 6 948 073 9% 90% 1% Uruguay 3 460 607 88% 8% 4% '''Venezuela 4 26 023 528 21% 2% 10% 67% Átlag 562 461 667 33,8% 27% 15,2% 10,9% 4,9% 4,8% 1,7% 1,8%

Jegyzetek

Kategória:Latin-Amerika