Lukáts Kató, asszonynevén Kaeszné Lukács Kató, néhol K. Lukács Kató (Jászkarajenő, 1900. április 15. – Budapest, 1990. január 12.) magyar grafikusművész, illusztrátor, érdemes művész.
Életútja Jászkarajenőn született, 1900. április 15-én. Grafikusként diplomázott 1925-ben a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Mesterei Helbing Ferenc és Haranghy Jenő voltak. Még abban az évben férjhez ment Kaesz Gyula építész-, belsőépítészhez. 1926-tól önállóan dolgozott az alkalmazott grafikai különböző területein: reklámgrafikai munkákat, plakátokat, üzleti kártyákat, levélpapírokat, folyóirat címlapokat tervezett. 1930-tól árucsomagolás tervezéssel foglalkozott. (Altmann & Kühne, a Palmers, a Zwieback és a Del-Ka, a Boots & Co., a Koestlin és a Stühmer). Rendszeresen dolgozott a gyomai Kner Nyomda számára (takarékbetétkönyvek, oklevelek, szignettek stb.), a békéscsabai Tevan Nyomda, valamint a budapesti Hungária Könyvkiadó és Nyomda számára.
Munkáit a népművészeti hagyományok tanulmányozásán túl erős dekoratív hajlam, stilizáló kedv, ornamentikateremtő készség jellemezte. Előadásmódja olykor puritán egyszerűséget, a tipográfia törvényeit tisztelő fegyelmet tükröz. Mindezek a képességek magas mesterségbeli tudással párosulva avatják őt a magyar art déco kiemelkedő jelentőségű alakjává. Az iparművészet más műfajával is kísérletezett. Iparművészként textilterveket rajzolt, tervezett intarziát, kisbútorokat, fatárgyakat.
Építész, belsőépítész férjével Kaesz Gyulával és jó barátjukkal, Kozma Lajossal együttműködve olykor munkáikba is bekapcsolódott (bútorfestés, kiegészítő darabok tervezése, papírtapéta és applikált falkárpit tervezése stb.) 1945 után tevékenysége kizárólag a tipográfia és a könyvtervezés, könyvillusztrálás területére korlátozódott, a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó állandó munkatársa volt. A gyermekkönyvek, tankönyvek illusztrálása mellett készített diafilmeket, és rajzai megjelentek gyermeklapokban is.
1990. január 12-én hunyt el. Hagyatékát a budapesti Iparművészeti Múzeum őrzi.
Munkái Grafikai munkáiból Alkalmazott grafikusként Csomagolás tervek a bécsi Altmann & Kühne csokoládéüzlet, a Stühmer stb. számára Kossuth-díj oklevelének terve, (1948) Kottacímlapok Körlevél divatáru cégek számára Grafikus intarzia és festett bútortervek plakátok Könyvek Fontosabb könyvillusztrációi Ablak-Zsiráf (1971) Anyukám képeskönyve - Rajzolta Lukács Kató Benedek Elek: Világszép Nádszál kisasszony Csoóri Sándor: Bárányhívogató Fazekas Anna: Fényes telehold van Fazekas Anna: Hercsula Forrai Katalin: Eszterlánc Forrai Katalin: Katalinka Gazdag Erzsi: Mesebolt Gazdag Erzsi: Száll a sárkány Jankovich Ferenc: Szalmapapucs Kis ködmön Kriza János: Az álomlátó fiú - Székely népmesék Móra Ferenc: Zengő ABC Móricz Zsigmond: Iciri-piciri Nadányi Zoltán: Az első pogácsa Nagyerejű János – Székely népmesék Nemes Nagy Ágnes: Az aranyecset Nóber Imre: Kirándulás növényországba Ortutay Gyula: Tündér Ilona Palotai Boris: Örök harag T. Aszódi Éva: Ali és a majmok Tafner Vidor: Bórembukk Tóth Eszter: Tapsi ajándéka Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon Válogatás Kaeszné Lukács Katónak a Móra Kiadó, a Helikon Kiadó és a Zeneműkiadó gondozásában megjelent műveiből (1983)
Publikációiból Dörmögő Dömötör
Diafilmek Gyöngyvirág Palkó (1955)(1961) Kecskegidák meg a farkas (1963)
Kiállítások Válogatott, csoportos Milánói Iparművészeti Triennálé (1933; 1936) Plakát és grafikai kiállítás (1948) Grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest (1953) IBA, Lipcse (Nemzetközi Könyvkiállítás) (1959) Egyéni kiállítás Iparművészeti Múzeum, Budapest (1979. november 7.-1980. május 31.)
Díjai, kitüntetései Bronz érem (IBA - Nemzetközi Könyvkiállítás, Lipcse) (1959) érdemes művész (1980)
Jegyzetek
Források Mesebolt-Kaeszné Lukáts Kató csomagolásai a bécsi Altmann & Kühne csokoládéüzlet számára Magyar Életrajzi Lexikon: Kaeszné Lukáts Kató
Kategória:Magyar grafikusok Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1990-ben elhunyt személyek Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek