bélyegkép|300px|A körzetek térképe a 16. század elején, fehérrel a körzetbe nem sorolt területek. A körzet (latinul Circulus imperii, többes számban Circuli imperii, németül Reichskreis, többes számban Reichskreise) a Német-római Birodalom először 1500-ban létrehozott alapegysége volt, amelyben több államot vontak össze a közös védekezés és a birodalmi adószedés megszervezése céljából. a körzet egyben a Birodalmi Gyűlés (Reichstag) alapegysége is volt.
Minden körzetnek volt egy saját gyűlése, a Kreistag, amelynek nem minden tagja volt automatikusan a Reichstagnak is tagja.
Megalakulásuk lépcsői Az első körben a birodalmi reform hat körzetet hozott létre 1500-ban. Ezek: Bajor körzet Sváb körzet Felső-rajnai körzet Alsó-rajna–vesztfáliai körzet Frankóniai körzet Alsó-szászországi körzet
1512-ben négy további körzetet alapítottak: Burgundiai körzet Ausztriai körzet Felső-szászországi körzet Rajna-vidéki körzet
Ez a tíz körzet nagyjából változatlanul fennmaradt egészen az 1790-es évekig, amikor a francia forradalom háborúi jelentős átrendeződésekhez vezettek Európa térképén.
A körzeteken kívüli államok Sok államot nem soroltak be egyetlen körzetbe sem. Ezek: A cseh korona országai (a történelmi Cseh Királyság, Morva Őrgrófság, Szilézia, Alsó-Lausitz, Felső-Lausitz) A Svájci Konföderáció területei, amelyek formálisan 1648-ig ugyan a Birodalomhoz tartoztak, valójában azonban kvázi függetlenek voltak Észak-Itália területei, amelyek szintén kvázi függetlenek voltak Sok apró állam, mint például Montbéliard (Mömpelgard) megye vagy Schmalkalden
Kategória:Korábbi közigazgatási egységek országok szerint