Ratko Mladić (szerb cirill írással: Ратко Младић, Božanovići, 1942. március 12.ICTY-ENSZ – Hága, 2026. augusztus 27.) boszniai szerb katonatiszt, háborús bűnös, a srebrenicai tömeggyilkosság fő felelőse. 2017-ben a Nemzetközi Törvényszék népirtásért, emberiesség elleni és háborús bűncselekményekért és más bűncselekményeiért életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélte.
Származása és katonai karrierjének kezdete Božinovići településen született, Bosznia-Hercegovina területén. Apját, Neđo Mladić kommunista partizánt 1945-ben a nácibarát horvát usztasák ölték meg. 1961-ben lépett be a hadseregbe, tanulmányait kimagasló eredménnyel végezte. Első állomáshelye Szkopje volt, ahol az általa vezetett alakulat legfiatalabb tagja volt. A katonai ranglétrán fokozatosan haladt előre.
Szerepe a délszláv háborúkban 1991 júniusában érkezett Kninbe, a Jugoszláv Néphadsereg (JNA, Jugoslovenska narodna armija) 9. század parancsnokaként. A horvátok elleni harcokban 1991. október 4-én főparancsnok lett. 1992. május 9-én átvette Szarajevóban a főparancsnoki tisztséget a 2. hadseregben. Három nappal később megbízták a Boszniai Szerb Köztársaság hadseregének megteremtésével. 1994. június 24-én előléptették főparancsnoknak.
A srebrenicai tömeggyilkosság
1995 júliusában neki volt a legnagyobb szerepe a srebrenicai mészárlásnál.Srebrenica: dömperekkel vitték a hullákat Az irányítása alatt álló csapatok elfoglalták az ENSZ védelme alatt álló várost, ahonnan a jelen lévő holland békefenntartók távoztak. A nőket a férfiaktól különválasztották és bosnyák területekre szállították. A vád szerint ezután Mladić utasítására 8000 muzulmán férfit és kisfiút lőttek agyon. Az elkövetett kegyetlenkedésekről videófelvételek is készültek, illetve a tömegsírok feltárása nyomán is rekonstruálhatóak voltak az események. Ez volt a legnagyobb népirtás Európában a II. világháború óta.
Bujkálás 1996. november 9-én Biljana Plavšić a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke menesztette Mladićot a hadsereg éléről. Háborítatlanul élt Szerbiában Slobodan Milošević rendszerének 2000-ben bekövetkezett bukásáig. Ekkortól bujkálni kényszerült az ellene kiadott nemzetközi körözés miatt.
Bujkálása idején egyre nagyobb nyomás nehezedett Szerbiára, hogy állítsa bíróság elé vagy adja ki a nemzetközi közösségnek a háborús és emberiség elleni bűnöket elkövetett politikusokat, katonai parancsnokokat. 2001. április 1-jén Miloševićet Belgrádban letartóztatták, majd 2001 júniusában Hágába szállították, hogy a Hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) előtt feleljen tetteiért. 2008. július 21-én a boszniai szerb köztársaság elnökét, Radovan Karadžićot is elfogták Szerbiában, aki ugyancsak részese volt a Mladić által elkövetett srebrenicai vérengzésnek. Mladićot azonban nem fogták el, sőt évekkel később előkerült videófelvételek tanúsága szerint még nyilvános eseményeken (családi esküvőn, temetésen, keresztelőn) is részt vett.
Elfogása
2011. május 26-án, miután egy évtizedig bujkált, a szerb hatóságok elfogták a vajdasági Lázárföldön. Az első sajtóhírek szerint elfogásakor Milorad Komadić névre kiállított hamis igazolvány volt nála.BBCIndex/MTI Belgrád azóta cáfolta ezt az értesülést, Ivica Dačić belügyminiszter személyesen erősítette meg, hogy Mladić a saját, időközben lejárt érvényességű igazolványával rejtőzködött.A B92 belgrádi rádió-televízió angol nyelvű összefoglalója – 2011. május 26. Mladićot a szerb hatóságok kiadták a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek és 2011. május 31-én a hágai börtönbe szállították.Mladic útban van Hága felé – Infostart.hu, 2011. május 31.
Ítélet 2017. november 22-én a hágai Nemzetközi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte.Életfogytiglani börtönre ítélték Mladic-ot Hágában (Euronews.com, 2017-11-22) Az ítélet elleni 2018-ban benyújtott fellebbezését 2021. június 8-án elutasították.
Jegyzetek
Források
Külső hivatkozások Már csak egy maradt – Index-cikk, 2008. július 22.
Kategória:1942-ben született személyek Kategória:2026-ban elhunyt személyek Kategória:Szerb katonák Kategória:Boszniai szerbek Kategória:Háborús bűnösök