Pergő Celesztin, más néven Petheő Celesztin (Oroszfája, 1784. július 19. – Kolozsvár, 1858. augusztus 4.) magyar színész, színigazgató, drámaíró.
Pályafutása Nagyenyeden és Kolozsváron tanult. Az idősebb Wesselényi Miklós báró halála után, 1810. július 24-étől lett a kolozsvári színtársulat tagja. 1820-ban mint nagyváradi színigazgató szerepelt; 1824-ben a miskolci társulat igazgatója volt, 1825-ben a pozsonyi országgyűlési társulatban játszott. 1826–28-ban, 1831-ben és 1839-ben fellépett Pesten, 1835-a budai Várszínházban, 1837-ben Szegeden. 1848-tól újból Kolozsváron szerepelt, 1849-ben a társulat igazgatója volt. Utoljára 1856. március 29-én lépett színpadra.
Kitűnő fizikai adottságait hősszerelmesi szerepekben kamatoztatta. Kőváry László jellemzése szerint „A végletekig vitt pátosz senkinek nem volt ennyire hatalmában, mint neki”. Stílusa alapján az úgynevezett síró-éneklő iskolához sorolják. Ő volt az első magyar színész, aki súgó nélkül lépett fel.
Élete végén Mikó Imre pártfogásába vette, sokszor meghívta asztalához és élelmiszerekkel, sőt pénzzel is segélyezte. Szegényen, magányban halt meg. Sírja a kolozsvári házsongárdi temetőben található (II. C.).
Művei A testvérgyilkos vagy jövendőt mutató tükör, vagy tündéres herosi szomorú történet négy felv. Újonnan közelebbről játékszínre kidolgozta erdélyi színművész ..., melylyel is maga emlékét a későbbi világnak mintegy meg akarja tartani. Ezen történet közelebbről láttatott is tableuxba Marosvásárhelyen szent Iván hava 1832. Egy szó Debreczen várossa tiszt. lakósihoz új esztendei köszöntésül. Debrecen, 1833. Linczigh János kolozsvári királybíró vagy Két nap egy századból. Négyfelvonásos történelmi dráma; bemutatója: 1845, Kolozsvár. Hálanyilvánítás. Kolozsvár, 1855. Kéziratban: Toldi Miklós vagy a kőszegi hős asszonyok. Énekes, vígságos, vegyes nemzeti hős történet 6 felvonásban. Alois Gleich Albert, der Bär című vitézi játékának átdolgozása. Először Kassán adták elő 1835. április 4-én Pergő Celesztinnel a címszerepben.
Főbb szerepei Moór Károly (Friedrich Schiller: Haramiák) Hamlet (William Shakespeare) Fiesco (Schiller) Don Carlos (Schiller) Ferdinand (Schiller: Ármány és szerelem) Edgar (Shakespeare: Lear király) Clavigo (Johann Wolfgang von Goethe) Rolla (August von Kotzebue: A nap szüze) Zrínyi (Körner) Telegdi (Vörösmarty Mihály: Vérnász) Lábszíj (Nestroy: Lumpáci vagabundus) Quasimodo (Victor Hugo–Birch–Pfeiffer: A Notre-Dame-i toronyőr)
Jegyzetek
Források
Kategória:Magyar színészek Kategória:Színigazgatók Kategória:Kolozsváriak Kategória:1784-ben született személyek Kategória:1858-ban elhunyt személyek Kategória:A Házsongárdi temetőben eltemetett személyek