A föníciai ábécé az egyik elfogadott álláspont szerint az ókánaánita ábécé leszármazottja, azonban az ugariti ábécé esélyesebb jelölt erre történeti és írástörténeti okokból. Az ugariti ábécét viszonylag későn ismerték meg, amikor az írás keletkezéséről már kialakult egy elfogadott elmélet. Létezését a hagyományoknak megfelelően i. e. 1050 óta tartjuk számon. Az ábécét a föníciaiak használták északi-sémi nyelvük lejegyzésére. Az ábécé modern leszármazottai közé tartozik a héber ábécé, a görög ábécé, a latin írás és a cirill ábécé is, bár a görög ábécé nevei jobban hasonlítanak az ugariti ábécé megfelelő betűihez. Csakúgy, mint az ókánaánita, a föníciai is mássalhangzóírás, amely nem tartalmaz jeleket a magánhangzókra – ezek kimaradtak a leírt szövegből. Az első ábécé, amely már a magánhangzókat is jelölte, a görög ábécé volt.
Föníciai feliratokat számos, a Mediterráneum környékén található korábbi föníciai város és gyarmat területén találtak, mint például a ma Libanonban elhelyezkedő Bübloszban, és a tunéziai Karthágóban. A később felfedezett leletek az ókori Egyiptomban történt használatot is igazolják.
Az ábécé betű(kép) unicodeU+... név jelentés hang megfelelő betű... az ugaritiban az etruszkban a rovásírásban a héberben az arabban a görögben a latinban a cirillben 35px|Aleph 10900𐤀 álef ökör ʼ 𐎀 12px 12px / 12px א ﺍ Αα Aa Аа 35px|Beth 10901𐤁 bét ház b 𐎁 12px 12px ב ﺏ Ββ Bb Бб 35px|Gimel 10902𐤂 gimel teve g 𐎂 12px12px 12px12px צג –ﺝ –Γγ CcGg ЦцГг 35px|Daleth 10903𐤃 dálet ajtó d 𐎄 12px 12px ד ﺩ، ذ Δδ Dd Дд 35px|He 10904𐤄 hé ablak h 𐎅 12px12px 12px12px ה ﮬ ΕεΗη EeHh Ее, ЄєХх 35px|Waw 10905𐤅 váv horog w 𐎆 12px / 12px12px12px12px– 12px12px12px–12px ו ف––ﻭي ––(ϝ)–Υυ FfUuVvWwYy ФфУуВв–– 35px|Zayin 10906𐤆 zajin fegyver z 𐎇 12px 12px ז ﺯ Ζζ Zz Зз 35px|Heth 10907𐤇 hét kerítés, sövény,fal (esetleg hajfürt) ḥ 𐎈 12px12px 12px12px ח– ﺡ، خ– –Ηη HhEe ХхЕе 35px|Teth 10908𐤈 tét kerék ṭ <span style="font-size: 5;">𐎉 12px / 12px 12px / 12px ט ﻁ، ظ Θθ 35px|Yodh 10909𐤉 jod kéz y 𐎊 12px 12px י ﻱ، ى Ιι Ii, Jj Йй 35px|Kaph 1090A𐤊 khaf tenyér k 𐎋 12px / 12px 12px כ, ך ﻙ Κκ Kk Кк 35px|Lamedh 1090B𐤋 lámed ösztöke l 𐎍 12px 12px ל ﻝ Λλ Ll Лл 35px|Mem 1090C𐤌 mém víz m 𐎎 12px 12px מ, ם ﻡ Μμ Mm Мм 35px|Nun 1090D𐤍 nun hal v. kígyó n 𐎐 12px 12px נ, ן ﻥ Νν Nn Нн 35px|Samekh 1090E𐤎 számeh támaszték, pillér s 𐎒 12px 6px ס Σσς, Ϡ Ss Сс 35px|Ayin 1090F𐤏 ajin szem ʼ 𐎓 12px / 12px 12px ע ﻉ، غ Οο Oo Оо 35px|Pe 10910𐤐 pé száj p 𐎔 12px 12px פ, ף ﻑ Ππ Pp Пп 35px|Sade 10911𐤑 cádi papirusz v. vadászatv. szöcske/sáska ṣ 𐎕 12px / 12px / 12px 12px צ, ץ ﺹ، ض ЦцЧч 35px|Qoph 10912𐤒 kof majom q 𐎖 12px 12px ק ﻕ ϙ Qq 35px|Res 10913𐤓 rés fej r 𐎗 12px 12px ר ﺭ Ρρ Rr Рр 35px|Sin 10914𐤔 sin fog š 𐎌 12px 12px ש س، ش ϻ – Шш 35px|Taw 10915𐤕 táv jel t 𐎚 12px 12px ת ﺕ، ث Ττ Tt Тт
Jellemzői thumb|right|260px|Egy föníciai írással – kissé az arámi ábécé felé mutató módon – írt sztélé, a Kilamuva-sztélé A jeleket vízszintesen jobbról balra írtak, kezdetben nem használtak szóközt, majd később kis pontokkal, vonásokkal különítették el a szavakat egymástól.
A betűk nevei az általuk eredetileg ábrázolt fogalom nevéből erednek. Ezeket szó szerint átvette tőlük a héber. A göröggel kapcsolatban általános vélemény, hogy bizonyos fokú változtatással innen vették át a hangok neveit, azonban a görög nevek inkább hasonlítanak az ugariti ábécé megfelelő hangjainak elnevezésére.
Csak mássalhangzókat írtak le, így a szavak mondatbeli jelentéséből, a szövegösszefüggésből kellett az olvasónak a hiányzó magánhangzókat kikövetkeztetni.
Története A föníciaiak kezdetben az egyiptomi hieratikus írást használták, majd az i. e. 14-13. században alakították ki a saját ábécéjüket, nagyjából egy időben a görög ábécével. A létrejöttében az ugariti ábécé számottevő szerepet játszhatott, az ékírásos ábécét egyszerűsítették és papiruszra írható formájúvá változtatták, néhány hangzót elhagytak. Éppígy szerepet kapott az írásrendszer kialakításában az ókánaánita ábécé is, amelynek egy képi jeleit szintén egyszerűsítették.
A föníciai írás legnevezetesebb fennmaradt emléke az úgynevezett moábita kő. Ezt a követ francia kutatók találták meg a Holt-tenger közelében 1868-ban. A kő az i. e. 9. századból származik, és Mésa, moábi király győzelmeit örökíti meg.
A föníciai és a görög ábécé kapcsolata A görög írás és a föníciai közös eredetét a két nyelv betűneveinek feltűnő hasonlatossága is jól mutatja, amely közös eredet esetleg az ugaritira vezethető vissza, mint hármuk közül a legrégebbi. Egyes esetekben az ugariti közelebb áll a göröghöz, mint a föníciai: föníciai görög ugariti alef alfa alpa bét béta beta gimel gamma gamla dálet delta delta hé epszilon ho zajin (d)zéta zeta hét éta ho tét théta tet ajin ióta ain kof kappa kaf (kopa) lámed lambda lamda mém mü mem nun nü nun – kszí (szamka) (ajin) omikron (ain) pé pí pu rés ró rasa számeh szigma (szumma) szamka táv (tét) tau to (tet) (váv) üpszilon uo – fí – khaf khí kha – pszí – (ajin) ómega (ain) föníciai görög (ősi írásjelek) ugariti kof koppa (ϙ) kopa számeh szampí (Ϡ) szamka sin szan (ϻ) sin
Az az ókori görög szokás, hogy a sorvezetés jobbról balra halad, ugyancsak a föníciai írásból ered, és a görögök csak később tértek át a balról jobbra haladó sorvezetésre. Források Irodalom Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 366-369 oldal.
További információk
MPHDamase fontkészlet a föníciai írásjelek megjelenítéséhez Ancient Semitic Fonts – letöltés (Ez a fontkészlet a megfelelő ókánaáni írásjeleket jeleníti meg.) Omniglot.com Phoenicia.org Ancient Scripts: Phoenician Phoenician alphabet
Kategória:Ábécék Kategória:Fönícia