250px|bélyegkép|A Széchenyi tér a bencések épületegyüttesével A Belváros Győr egyik legkisebb területű, de annál nagyobb horderejű városrésze a Szent István út, a Rába és Mosoni-Duna közé ékelődve. Három kisebb egységre tagolódik. A történelmi városmag az Óváros a Mosoni-Duna és a Rába találkozásánál fekvő, egykor várfallal körülvett terület. Határai keletről az Újkapu, illetve Újvilág utca, délről a Pálffy–Schweidel–Arany János utca, illetve a Virágpiac vonala. Az ettől délre, illetve keletre elterülő városrészek a 19. század során az Óvárost körülölelő bástyák ledöntése után épültek ki. Az Óvárostól délre Ferdinándváros, attól keletre Ferencváros jött létre. Ma ezen elnevezések már nem használatosak, helyette a Belváros déli, illetve keleti része elnevezést használjuk. Mindkét városrészben a történelmi épületek mellett a 20. század építészete is megjelenik. Budapest és Sopron itt található a legtöbb műemlék épület. Az Óváros – köszönhetően annak, hogy már az 1950-es években műemléki jelentőségű területté nyilvánították – épen megőrizte történelmi jellegét, s ma Magyarország egyik legszebb, leghangulatosabb barokk városképét mutatja.
Óváros
250px|bélyegkép|jobbra|A Káptalandomb légi fotója Turizmus szempontjából a város legfrekventáltabb része része. A látnivalók és nevezetességek zöme itt található. (Nagy számban találhatók még műemlékek a város többi részén is, különösen Újvárosban, amely az Óvároshoz hasonlóan műemléki jelentőségű terület.) Az 1960-as és 1970-es években aránytalanul kevés figyelem irányult rá. 1980-ban indult meg a műemléki kutatásokkal megelőzött tervszerű rekonstrukciója, amelynek elismeréseként 1989-ben Győr elnyerte a műemlékvédelem Európa Nostra díját.Egedy Tamás - A TÖRTÉNELMI BELVÁROSOK REHABILITÁCIÓJA VIDÉKI NAGYVÁROSAINKBAN / GYŐR ÉS SZEGED (varosrehabilitacio.net)
Káptalandomb
A Káptalandomb, ez a Duna és Rába találkozásánál fekvő hordalékkúp Győr legősibb része, mai képe majd három évezredes fejlődés eredménye. Az utcák és terek beépítésének vonala, a házak elrendezése, a látszólagos beépítési szabálytalanság nem a véletlen szülötte; a Káptalandomb minden szegletének sajátos oka, története van. Itt található Győr két legősibb és egyben legjelentősebb műemléke: a Püspökvár és a bazilika.
A Dr. Kovács Pál utca ferde vonalú északkeleti házsora mögött rejtőzik a római városkapu és a várfal. A belső várfal később épült ki és többször átépítették. A belső várat félköríves bástyaszerű sor védte. Ezek közül egyre többet sikerült kibontani (Király u. 5–7). A legmagasabb ponton a bazilika áll. Az eredetileg román stílusú templomot először a 14–15. században, gótikus stílusban építették át. A Bazilikához délről csatlakozó Héderváry-kápolnát is ekkor építették.
Püspökvár
A Duna és a Rába találkozásánál áll a Püspökvár együttese, mely valójában a várban található egyházi központ, ami értékes műemléki együttes. Ennek kertje azonban magánterület; építészeti emlékei külön engedéllyel tekinthetők meg. A vár alapjaiban római építések nyomait találták meg. A legrégebbi része a toronyvár alsó fele, a 14. századból származó úgynevezett menekülő-folyosó, valamint az ahhoz kapcsolódó keresztboltozatos helyiség. A vártorony keleti sarkához illesztett, Dóczy Orbán püspök által 1481–86-ban gótikus stílusban építtetett kápolna az emeletes várkápolnák egy ritka példánya. A mohácsi vész után (1526) a vár a várkapitányok kezébe került. A fenyegető török veszély miatt folyamatosan megerősítéseket végeztek rajta. A legnagyobb átalakítás 1561–1575 között, az itáliai Pietro Ferrabosco tervei alapján történt. Ennek ellenére a várat 1594. szeptember 29-én elfoglalták a törökök. Négy év múlva, 1598. március 28-án azonban ismét magyar kézre került, de a püspökök csak a 18. század közepén költözhettek vissza székhelyükre. Zichy Ferenc püspök (1743–1783) restauráltatta és a mai formájára bővítette az épületet. A vár és a palota utolsó felújítása 1984-ben fejeződött be. A felújítás során a torony falán előkerültek a középkori toronyhomlokzat részletei, amelyeket szintén restauráltak. 2004 júniusában állandó kiállítás nyílt Apor Vilmos püspökről, akit a vár alatti pincehelyiségben lőttek le orosz katonák 1945-ben. A kiállítás Apor Vilmos vértanúságának állít emléket: bemutatja életét, tevékenységét, megidézi áldozatát és vértanúhalálát. A püspök naplórészletei mellett tárgyi emlékek, dokumentumok, zene, fényhatások és különböző audiovizuális eszközök segítségével elevenítik fel Apor püspök vértanúságig menő életáldozatát.
Bazilika
A Győri Püspökséget Szent István király alapította uralkodásának első évtizedében (1000–1009). A győri Bazilika alapjait is az ő ideje alatt rakták le. A források a 11. század végén már háromhajós, emelt szentélyű templomról írnak. Az első tornyok Omodé püspök idejében (1257–1267) épültek. A 14. század végén a templom déli részén Héderváry János püspök (1386–1415) gótikus kápolnát építtetett, ahol ma a Szent László-herma és Boldog Apor Vilmos püspök síremléke is található. A mohácsi csata (1526) után tűzvész miatt ledőlt a templom egyik tornya, majd 1580 körül egy robbanás ledöntötte a másikat is. A törökök ágyúállásnak, raktárnak és istállónak használták az épületet.
A templom helyreállítása Draskovich György püspök (1635–1650) nevéhez fűződik. Ő Giovanni Battista Rava neves olasz építészt bízta meg a tervezéssel. A torony és a sekrestye már Széchényi György püspöksége (1659–1681) idején épült. A templombelső barokk megújítását Zichy Ferenc püspöknek (1743–1783) köszönhetjük. A terveket Hefele Menyhért készítette, a freskókat és az oltárképek egy részét Franz Anton Maulbertsch és segédjei festették. Az oltárépítmények és a szobrok egy része Gotschall József bécsi kőfaragóműhelyében készültek. Az északi mellékhajó oltárát díszítő Szűzanya-kép Magyarország egyik legjelentősebb búcsújáróhelyévé tette a templomot. A torony megerősítése érdekében Handler Jakab 1823-ban klasszicista homlokzatot épített a nyugati oldalra. A 20. század elején Aigner Sándor és Csányi Károly tervei alapján bazilikális elrendeződésű tetőzetet kapott és neoromán stílusú részletekkel látták el. A második világháborúban a tetőzet megsérült, a toronysisak ledőlt. A bazilikát 1968 és 1972 között restaurálták.
Szent László Herma
A Szent Korona és a Szent Jobb mellett Magyarország legjelentősebb szakrális emléke. 1192-ben, Szent László szentté avatásakor a nagyváradi sírból kiemelték a csontereklyéket, s a szent király koponyáját előbb egy egyszerű ereklyetartóba, majd a hermába helyezték el, és a nagyváradi székesegyházban őrizték. A herma sodronyzománcos mellrésze a később Európa-szerte elterjedt díszes zománctechnika első ismert emléke. Az Európa legszebb hermájának tartott ötvös remekmű az egyetlen hiteles Árpád-házi királyábrázolásunk. A szent ereklyét Náprági Demeter erdélyi püspök hozta Győrbe, amikor győri főpásztorrá nevezték ki 1607-ben. Minden év június 27-én ünnepi körmeneten hordozzák körbe a szent király hermáját.
Boldog Apor Vilmos püspök síremléke
Apor Vilmos 1892. február 29-én született székely főnemesi családból, 1915-ben szentelték pappá. Előbb káplán, majd katonalelkész, 1918-tól plébános Gyulán. Szociálisan nagyon érzékeny lelkipásztor. 1941. március 2-án győri püspökké nevezték ki. A II. világháború alatt fellépett az erőszak és üldöztetések ellen. 1945. április 2-án a Püspökvárba menekült asszonyok és lányok védelmezése közben orosz katonák lelőtték. A vértanú püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Könnyező Szűzanya-kép
Az Írországból, Walter Lynch ír püspök által 1655-ben Győrbe menekített kép 1697. március 17-én, Szent Patrik ír védőszent ünnepén vérrel könnyezett. A kegyképnek 1767-ben Zichy Ferenc püspök emeltetett gyönyörű barokk oltárt.
A Káptalandomb többi nevezetessége
A Bazilika déli oldalánál ódon, macskaköves tér az Apor Vilmos püspök tere húzódik. A tér közepén az Árpád-kori Szent Lázár plébániatemplom maradványai, és mellette Győr egyik legjelentősebb szobrászati emléke, a rokokó Szent Mihály-szobor áll (Szent Mihály arkangyal letaszítja a mennyből Lucifert, 1764,). A tér déli oldalát a Konferencia Hotel határolja, a keleti oldalon álló Apor Vilmos püspök tere 1-2. számú épület gótikus eredetű, mai formájában barokk. Egykor itt működött a püspöki jószágkormányzóság, ma a Borsos Miklós Gyűjtemény található az épületben.
A Bazilika északi oldalával szemben a Duna parton, a várfalakra építve áll a Győri Hittudományi Főiskola neoromán stílusú, 19. század végi épülete. Innen indul a Káptalandombról a Dunakapu térre vezető út. A Bazilika tövében a Gutenberg térre vezető út mentén harmonikus történelmi házsor húzódik meg. A 13. számú Őrkanonoki-ház egyszerű barokk homlokzatának legfőbb dísze a három konzollal alátámasztott zárt erkélye. Utcára nyíló udvarában a homlokzat fülkéjében szép Madonna-szobor látható, mely 1695-ben készült. A mellette álló 15. számú Nagypréposti palota négy épületből épült össze, jelenlegi formáját 1655-ben nyerte. A tört vonalú, emeletes, copf homlokzatú háznak két kapuja van, mindkettő felett zárterkéllyel. Sima földszintjén szalagkeretes ablakok közt állnak a vörösmárvány keretezésű kapuk. Az emeleten a könyöklős és szalagkeretes ablakokat vakolatból készített copf stílusú díszek veszik körül. Szemben a Káptalandomb 28. számú 18. századi barokk épület szép zárterkélyével hívja fel magára a figyelmet, a ház keleti oldala melletti szűk lépcsős köz az Egykori Papnevelde kétemeletes barokk épületéhez vezet, mely ma az Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár otthona (Káptalandomb 26.).
Egyházmegyei Kincstár, Könyvtár és Kőtár
A kincstár jellegében liturgikus tárgyakból áll: az ajándékozó püspökök, főurak a saját koruk stílusának megfelelő értékes ötvösremekeket, textilgarnitúrákat adományoztak az egyháznak. A 15-16. századból elsősorban magyar munkák, a 18. századtól egészen a múlt század elejéig az erős osztrák kapcsolatok miatt többnyire bécsi darabok kerültek a gyűjteménybe. A legnagyobb adományozók Zichy Ferenc, Simor János és Zalka János püspökök voltak. Rendkívül értékes a kincstár gótikus kelyhekből álló gyűjteménye, melynek legkorábbi darabja a 15. század elejéről származik. A sodronyzománcos és filigrándíszes kelyhek a Mátyás-kori művészet gyönyörű emlékei. A 17. század végén készült a kincstár egyik legszebb úrmutatója, melyet 1701-ben ajándékozott a Székesegyháznak Keresztély Ágost püspök. A győri kincstár textilemlékei a 15-16. századból származnak, egykor a templomi felszerelésekhez tartoztak vagy a liturgikus papi öltözékek darabjai voltak. A muzeális könyvtár két értékes régi bibliotéka egyesítésével jött létre: az egykori Papnevelő Intézet és a Székesegyház régi könyvállományát tartalmazza. A Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár ma mintegy 67 ezer kötet könyvet, 190 ősnyomtatványt és 362 darab 1850 előtt készült kéziratot őriz. A legértékesebb könyv a Hunyadi Mátyás könyvtárából származó Korvina, illetve a Nagyváradról Győrbe került legnagyobb magyarországi kódex, a Zalka-antifonálé. A kőtárban középkori, újkori kövek, kőmaradványok láthatók a győri Püspökvárból és a Bazilikából. Kiemelkedő műtárgyak: Anjou-címer (14. sz.), keresztelő medence töredéke (13. sz.), gótikus mérműves ablak (15. sz.), püspöki címerek (16–18. sz.). A kisteremben Lebó Ferenc szobrászművész kiállítása tekinthető meg.