Djedina Rijeka falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Cseglényhez tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 21, közúton 26 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 5, közúton 10 km-re délnyugatra, a Dilj-hegység területén, a Pozsegát Diakovárral összekötő 38-as számú főút mentén fekszik.
Története A „Krčavina” és „Močarnica” régészeti lelőhelyen talált paleolitikumi és mezolitikumi leletek tanúsága szerint területe már az őskorban lakott volt. A „Meranac” nevű lelőhelyen történelem előtti település maradványait találták meg, de ókori és kora középkori régészeti lelőhely is található a területén.
Djedina Reka már a középkorban is létezett. Első írásos említése 1312-ben „Dednareka” alakban történt. Az 1332 és 1335 között kelt pápai tizedjegyzék három alkalommal is említi „Dynnareke” papját. 1336-ban „Dedinareka”, 1454-ben „Dedynareka” néven említik. Plébániáját 1464-ben említik.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Lakói kisnemesi családok jobbágyai voltak. Ismert birtokosai 1312-ben Nicolas de Hanua, 1336-ban Aba Demeter, 1471-ben Dedinai István, akitől 1483-ban Márk nevű fia örökölte. Utolsó középkori birtokosai Dedinai Gergely és Grapszki Ferenc voltak. A térséget 1536 körül foglalta el a török és több, mint 150 évig török uralom alatt volt. A falu az 1545-ös török defterben 23 portával szerepel. Lakói kezdetben katolikusok, majd muzulmán hitre tért horvátok voltak. A muzulmán lakosság a felszabadító harcok elől Boszniába távozott.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. A térség 1687-ben szabadult fel a török uralom alól. 1698-ban „Dedina Reka” néven lakosság nélkül szerepel a török uralom alól felszabadított települések összeírásában. 1700 körül a kihalt faluba öt család települt. A Dragičević és Radičvić családok Latinovacról, a Bilčanin család Bilácsról, a Berić és Tičić családok Rusevóról érkeztek. Melléjük később Boszniából és több környékbeli faluból érkezett horvát katolikusok települtek. 1730-ban 9, 1746-ban 15 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Didina Rieka” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Dedinareka” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 129. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Dedinareka” néven 36 házzal, 287 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 25. o.
1857-ben 192, 1910-ben 313 lakosa volt a településnek. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 72%-a horvát, 27%-a cseh anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 129 lakosa volt. Közösségi háza van.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 192 203 183 258 286 313 312 334 318 327 332 272 209 165 165 129
Nevezetességei Szent Mihály tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája.
Oktatás A településen a cseglényi elemi iskola területi iskolája működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában II. kötet – Pozsega vármegye. Ive Mazuran: Popis naselja i stanovistva u Slavonii 1698. godine. – Szlavónia 1698-as összeírása Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine – diplomamunka
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései