Az aferézis (< latin aphaeresis < ógörög ἀφαίρεσις aphaireszisz ’elvétel’) eredetileg a retorikában használt terminus, de a nyelvészet is átvette. Olyan hangváltozást nevez meg, amelynek nyomán szókezdeti szegmens válik le. Ez lehet egy beszédhang vagy hangok csoportja.Szathmári 2008, Aferézis szócikk.Retorikai-stilisztikai lexikon, Aferézis szócikk.Bussmann 1998, 71. o.Dubois 2002, 43. o.Crystal 2008, 29. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 31. o.Constantinescu-Dobridor 1998, afereză szócikk.

Az aferézis a beszéd gördülékenysége és tempójának felgyorsítása érdekében történik a szó lerövidítése útján. Egyes esetekben a nyelvtörténet egy bizonyos időszakában történt, és a mai nyelvben ezekre nincs aferézis nélküli változat. A jelenség a mai nyelvben is előfordul, és párhuzamosan élő változatokat produkál.

A nyelvtörténetben

Az aferézis egyike azoknak a jelenségeknek, amelyekkel megmagyarázható a szó jelenlegi alakja, annak a szónak az alakjához viszonyítva, amelyből származik. Íme példák néhány nyelvből.

A francia nyelvben a le (hímnem egyes szám) és la (nőnem egyes szám) határozott névelők aferézis útján, az i leválásával jöttek létre a latin illum, illetve illam mutató névmásokból.

Az olasz nyelvben a rondine ’fecske’ szó alakja a latin hirundinem alapszó első szótagjának leválásával is magyarázható. Ugyanez érvényes a román megfelelője esetében is, azzal a különbséggel, hogy az előbbi latin szó feltételezett képzett származékából ered közvetlenül: *hirundinellaA csillag (*) nem dokumentált, de nyelvészek által rekonstruált szóalakot jelez. > rândunea.

A románban egy másik olyan szó, amely egyéb hangtani változásokkal együtt aferézissel öröklődött a latinból, a miel ’bárány’ < agnellus (az a leválása).

Jellegzetes az aferézis a románnal ellentétben a meglenorománban (pl. daug ~ adaug ’hozzáadok’) és az isztrorománban: prope ~ aproape ’közel’.

Túlnyomóan a hagyományőrzés elvén alapuló helyesírású angol nyelvben olyan szavak, mint knee ’térd’ vagy knight ’lovag’ [k] nélküli kiejtése, amely csak írásban maradt fenn, ugyancsak aferézis eredménye.

A mai nyelvben

A létező aferézises és aferézis nélküli változatok eloszlása sokszor nyelvváltozatok szerinti: sztenderd nyelvváltozat / nem sztenderd nyelvváltozatok, például fesztelen vagy népi nyelvi regiszter. Szó lehet sztenderd regiszterek közötti eloszlásról is, azaz a szokásos és a választékos közöttiről, de olyan változatok is vannak, amelyek között nincs regiszteri különbség.

A fesztelen regiszterben és a népiben gyakori az aferézis. Úgy szót, mint szószerkezetet is érinthet. Magyar példák: telefaxol > faxol, Jó estét (kívánok)! > Stét!, Jó napot! > Napot! > Pot!

A mai franciában is megvan ez a jelenség. Így jött létre például a ricain < américain ’amerikai’ szó.TLFi, ricain szócikk.

Hasonló eset az angol ’gain < again ’megint’ szóé.

A román nyelvben vannak aferézis útján keletkezett népi köznév-alakok (pl. stâmpăra < astâmpăra ’csillapítani’) és keresztnév-változatok (pl. Saveta < Elisaveta ’Erzsébet’).

Vannak olyan esetek, amelyekben aferézissel jön létre szó a fesztelen regiszterben, majd átmegy a sztenderd szokásos regiszterébe is, az alapszó pedig ritkább használatúvá és választékossá válik. Ilyen pl. a nemzetközi busz < autóbusz, francia és angol bus < autobus vagy az angol I’ve < I have ’nekem van’ szavak esete.

Fordított a magyar aki > ki vonatkozó névmás esete. Az előbbi alak szokásos, az utóbbi választékos, költői: ...tudom, hogy merre mennek, kik mennek az uton... (Radnóti Miklós: Nem tudhatom).

A sztenderd nyelvváltozatban előfordulnak olyan szóalak-változatok, amelyeket aferézis különböztet meg egymástól. Ilyen a magyar nyelvben pl. az és ~ s pár. Az utóbbi úgy a szokásos, mint a választékos nyelvi regiszterben is megvan, pl. Rászóltak, s elpityeredett.ÉrtSz., 1959–1962, S (2) szócikk, 5. pont. A költői nyelvben is használták és használják, esetleg azért, hogy kijöjjön a verssorban a szótagok szükséges száma: Hass, alkoss, gyarapíts: s a haza fényre derűl! (Kölcsey Ferenc: Huszt).

A románban is vannak ilyen esetek, amelyekben az aferézis csak a beszédtempó felgyorsítása céljából történik, a hangűr kiküszöbölésével, pl. de înțeles > de-nțeles ’érthető’.Bidu-Vrănceanu 1997, 141. o.

A fenti versrészletekben található aferézis retorikai eszköz, az alakzatokhoz tartozik, közelebbről a detrakció típusú metaplazmusoknak nevezett hangalakzatok közé.

Aferézis által érintett szegmensek

Aferézis útján elhagyható egyetlen beszédhang, magánhangzó vagy mássalhangzó, valamint szótagot vagy nem szótagot képező hangcsoport, de még egynél több szótag is.

Magánhangzó: aki > ki; boutique ’bolt, kis üzlet’ < apotheke; oscuro > scuro ’sötét’ (melléknév); italieni ’olaszok’ > talieni ’taljánok’; opossum > possum ’oposszum’.

Mássalhangzó: knife [naɪf] ’kés’; sfeștanie > feștanie ’szentelés’.

Beszédhangok csoportja: telefaxol > faxol (két szótag); I have > I’ve ’nekem van’ (szótag része); rondine < latin hirundinem (egy szótag); autobus > bus (két szótag); Elisaveta ’Erzsébet’ > Veta ’Erzsi’ (három szótag).

Jegyzetek

Források

Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline (DTL) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. május 1.)

Osztovits Szabolcs (projektvezető). Retorikai-stilisztikai lexikon. Fazekas Project – Kulturális enciklopédia (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Szathmári István (főszerk.) Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve . Budapest: Tinta. 2008 (Hozzáférés: 2023. május 1.)

Trésor de la langue française informatisé (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés: 2019. szeptember 29.)

Kapcsolódó szócikkek

Detrakció Hangalakzat Hangváltozás Metaplazmus

Kategória:Hangtan Kategória:Retorika