alt=A birodalom korai hódításai Sivadzsi és Szambadzsi idején.|bélyegkép|A birodalom korai hódításai Sivadzsi és Szambadzsi idején. A Marátha Birodalom vagy Marátha Konföderáció (gyakran Maratha változatban is)Rosalind O'Hanlon (2016), "Maratha Empire". The Encyclopedia of Empire, John Wiley & Sons, Ltd, pp. 1–7.Sumit Guha (2019) "The Maratha Empire". Oxford Research Encyclopedia of Asian History.Dominic Vendell (2021). "Transacting Politics in the Maratha Empire: An Agreement between Friends, 1795". Journal of the Economic and Social History of the Orient. 64 (5–6): 826–863. egy kora újkori állam volt az indiai szubkontinensen. Hivatalosan 1674-ben Csatrapati Sivadzsí koronázásával jött létre, és 1818-ban omlott össze II. Bádzsí Ráó vereségével.
A marathák a nyugati Dekkán-fennsíkon (a mai Mahárástra) élő, maráti nyelvű földműves és harcos nép voltak, akik Csatrapati Sivadzsí (1630–1680) vezetésével emelkedtek ki a többi népcsoport közül, aki fellázadt a Bídzsápur szultánság és a Mogul birodalom ellen a „hindavi szvaradzsja” (szó szerint lefordítva: „a hinduk uralma”) létrehozása érdekében.Setumadhavarao Pagdi (1993). Shivaji.William Joseph Jackson (2005). Vijayanagara voices: exploring South Indian history and Hindu literature. Sivadzsí seregei megdöntötték a Bídzsápur szultánságot uraló Ádil Sáhí-dinasztia uralmát, új birodalmának fővárosa Raigad lett.
Aurangzeb császár iszlamizációja elidegenítette a nem muszlimokat a moguloktól, és a maráthák felkelése nagy árat követelt emberből és a kincstárától egyaránt.Eric Osborne (2020). "The Ulcer of the Mughal Empire: Mughals and Marathas, 1680–1707". Small Wars & Insurgencies. 31 (5): 988–1009.David Clingingsmith; Jeffrey Williamson (2008). "Deindustrialization in 18th and 19th century India: Mughal decline, climate shocks and British industrial ascent". Explorations in Economic History. 45 (3): 209–234. A maratha kormányban harcosok, tisztviselők és más maratha csoportokból származó nemesek is helyet kaptak.Kantak, M.R. (1978). "The Political Role of Different Hindu Castes and Communities in Maharashtra in the Foundation of the Shivaji's Swarajya". Bulletin of the Deccan College Research Institute. 38 (1): 44. Sivadzsí monarchiája, amelyet maratha királyságnak neveztek,Sailendra Sen (1994). Anglo-Maratha Relations, 1785–96. I. Bádzsí Ráó vezetése alatt a 18. században nagy birodalommá bővült. I. Sahu idején a marathák a mogul császárt névlegesen elsimerték feljebbvalójuknak, hasonlóan más kortárs indiai államokhoz, a gyakorlatban azonban a mogul politikát 1737 és 1803 között nagyrészt a marathák irányították.Sanjay Garg (2022). The Raj and the Rajas : Money and Coinage in Colonial India. Taylor & Francis kiadó.Mehta, Jaswant Lal (2005). Advanced Study in the History of Modern India 1707–1813. Sterling.Chaurasia, R.S. (2004). History of the Marathas. New Delhi: Atlantic.Vincent A. Smith (1981). The Oxford History of India, Edited by Percival Spear. Oxfordi egyetem.
Aurangzeb 1707-ben bekövetkezett halála után Sivadzsí unokája, Sahu Bádzsiráó újjáélesztette a maratha uralmat, és nagy hatalmat ruházott a Bhat családra, akik örökletes pesvák (miniszterelnökök) lettek. Sahu 1749-ben bekövetkezett halála után ők lettek a tényleges uralkodók. A vezető maratha családok – Scindia, Holkar, Bonszle és Gaekvad – kiterjesztették hódításaikat Észak- és Közép-Indiára, és egyre függetlenebbé váltak a moguloktól. A marathák gyors terjeszkedését a Durrani birodalom ellen 1761-ben Panipatnál elszenvedett súlyos vereség állította meg. A fiatal I. Madhavráó halála véget vetett a pesva tényleges hatalmának a birodalom többi vezére felett.Ghosh, D.K. Ed. A Comprehensive History Of India Vol. 9. 512–523 oldal.New Cambridge History of India. The Marathas – Cambridge History of India (Vol. 2, Part 4).www.britannica.com, Maratha-confederacy. 1775-ben a Brit Kelet-indiai Társaság beavatkozott a pesva címért kialakult utódlási harcokba Púnában, amely az első angol–maratha háborúhoz vezetett. A marathák nyertek, továbbra is kiemelkedő hatalom volt Indiában. Miután 1802-ben vereséget szenvedett a Holkar-dinasztiától, II. Bádzsí Ráó pesva védelmet kért a Brit Kelet-indiai társaságtól, amelynek beavatkozása 1818-ra, a második és harmadik angol-maratha háború után megsemmisítette a konföderációt.
A maratha birodalom négy állam konföderációja volt,Kumar, Ravinder (2013). Western India in the Nineteenth Century: A Study in the Social History of Maharashtra. Routledge.Kantak, M. R. (1993). The First Anglo-Maratha War, 1774–1783: A Military Study of Major Battles. amelynek élén a nyugat-indiai Púna városában élő pesva állt. A négy legnagyobb uralkodócsalád az Indaurt uraló Holkar, a Gválijart uraló Scinida, a Vadodarát uraló Gaikvad, a Nágpurt uraló Bhonsale voltak.Arunansh Goswami (2023). "Maharaja's German: Anthony Pohlmann in India. | EBSCOhost", openurl.ebsco.com."Rajas of Maratha Confederacy". Britannica History. Ezen nagy nemesi házak mellett a konföderációt kisebb nemesi államok, a Vidharbhát uraló Mehere, a Dhart és Devaszt uraló Puarsz és a Patvardhan-ház alkotta. A különböző családok által uralt területek mérete várostól Magyarország méretű között változott.
A konföderáció stabil határai az 1737-es bhopáli csata után a mai Mahárástrától délre, északra Gvaliorig, keletre Orisszáig,Sailendra Nath Sen (2010). An Advanced History of Modern India. Macmillan India. vagyis a szubkontinens körülbelül egyharmadáig terjedtek.
Elnevezés A nagy birodalom hatékony kormányzása érdekében autonómiát kaptak a legerősebbek – ezért is nevezik az államot Marátha Konföderációnak is. Barbara Ramusack történész megjegyzi: „egyik kifejezés sem teljesen pontos, mivel az egyik jelentős mértékű centralizációt sugall, a másik pedig a hatalom részleges átadását egy központi kormánynak és egy régóta létező politikai adminisztrátori magnak”.Barbara Nelle Ramusack (2004). The Indian Princes and their States. Cambridge egyetem, 35 oldal. Stewart Gordon történész ellenzi a „konföderáció” kifejezés használatát, mert az hosszú távú, stabil hatalmi megosztást sugall, ami nem volt jellemző a marátha államra. Ehelyett a vezetésen belüli hatalmi viszonyok gyakran változtak, néha akár évtizedenként is.Stewart Gordon (1993). The Marathas 1600–1818. Cambridge egyetem, 178–195 oldal.
Egyes tudósok a „marátha rádzs” vagyis „marátha uralom” kifejezést részesítik előnyben, hangsúlyozva, hogy az államberendezkedés a központi hatalom és a decentralizáció egyedülálló keveréke volt.Kulkarni, A.R. (2008). "Military Organization of the Marathas". Proceedings of the Indian History Congress, 69: 417–425. Ez a felépítés lehetővé tette mind a területi terjeszkedést, mind a regionális autonómiát.André Wink (1986). Land and Sovereignty in India: Agrarian Society and Politics under the Eighteenth-century Maratha Svarajya. Cambridge egyetem, 33–34 oldal.
A gyarmati történészek időnként olyan kifejezéseket használtak, mint a hindu konföderáció vagy az indiai konföderáció, ekkor azonban a maratha törzsfők szövetségére utalnak.The Senator; Or, Parliamentary Chronicle: Containing an Impartial Register; Recording ... the Proceedings and Debates of the House of Lords and Commons ... V. 1-26; Nov. 25, 1790-July 29, 1800. Cooke, 1790.William Wilson Hunter (1886). The Imperial Gazetteer of India. Trübner & Company.The India Office List. H.M. Stationery Office. 1893.
Jelenleg a marátha szó a hagyományos maráthi paraszti csoportot jelöli, de a múltban az összes marátha népcsoportot így nevezték.Jones, Rodney W. (1974). Urban Politics in India: Area, Power, and Policy in a Penetrated System. Kaliforniai egyetem, 25 oldal.Balkrisna Govind Gokhale (1988). Poona in the eighteenth century: an urban history. Oxfordi egyetem.
Történelem
Sivadzsí és utódai alt=Csatrapati Sivadzsí portréja a Londoni British múzeumban.|balra|bélyegkép|Csatrapati Sivadzsí portréja a Londoni British múzeumban. Sivadzsí (1630–1680) a Bonszle családból származó nemes volt a marátha állam alapítója.Pearson, M.N. (February 1976). "Shivaji and the Decline of the Mughal Empire". The Journal of Asian Studies. 35 (2): 221–235. 1645-ben támadást vezetett a Bídzsápuri Szultánság ellen, elfoglalta a Torna erődöt, majd számos további erősséget, így a terület az ő ellenőrzése alá került. Ekkor hirdette ki nagy célját: a hindavi szvaradzsja (a hinduk uralma) eszményét. Az újonnan létrehozott marátha állam fővárosává Raigadot tette meg, és sikeresen harcolt a mogulok ellen, hogy megvédje királyságát.Vartak, Malavika (8–14 May 1999). "Shivaji Maharaj: Growth of a Symbol". Economic and Political Weekly. 34 (19): 1126–1134. 1674-ben az új maratha királyság uralkodója lett, és felvette a csatrapati címet.
Uralkodása alatt a maratha birodalom a szubkontinens területének mindössze 4,1%-át tette ki, de ez nagy területnek számított. Halálakor körülbelül 300 erődítmény, 40 000 lovas, 50 000 katona, valamint a nyugati part mentén található tengeri létesítmények védték a birodalmat. Az idő múlásával a királyság terjeszkedni kezdett;Kantak, M. R. (1993). The First Anglo-Maratha War, 1774–1783: A Military Study of Major Battles. Popular Prakashan. unokája uralkodása idején, majd később a 18. század elején a pesvák vezetése alatt hatalmas birodalommá vált.Mehta, Jaswant Lal (2005). Advanced Study in the History of Modern India 1707–1813. Sterling.
Sivadzsinak két fia volt: Szambadzsi és Radzsaram, közös apától, de más anyától. 1681-ben, apja halála után Szambadzsi örökölte a koronát, és folytatta apja terjeszkedő politikáját. Korábban legyőzte a portugálokat és a Maiszúrt uraló Csikka Déva Rádzsát. Hogy megsemmisítse lázadó fia, Akbar és a marathák közötti szövetséget, Aurangzeb mogul császár 1681-ben dél felé indult.Richards, John F. (1995). The mughal empire. Cambridge egyetem. Az egész császári udvarral és hivatalnokaival, valamint körülbelül 500 000 fős seregével folytatni kívánta a Mogul birodalom terjeszkedését. Olyan területeket szerzett meg, mint Bídzsápur és Golconda szultánságai. A következő nyolc évben Szambadzsi sikeresen vezette a marathákat a mogulok ellen.
1689 elején Szambadzsi stratégiai megbeszélésre hívta parancsnokait Sangameshwar-ba, hogy megvitassák a mogul erők elleni támadást. Egy gondosan megtervezett hadművelet során Ganodzsi és Aurangzeb parancsnoka, Mukarrab Kán megtámadta Sangameshwar-t, amikor Szambadzsi a városban tartózkodott. 1689. február 1-jén a mogul csapatok csapdába csalták és elfogták. A marátha uralkodót és tanácsadóját, Kavi Kalas-t a császári hadsereg Bahadurgadba vitte, ahol 1689. március 21-én a mogulok kivégezték őket. Aurangzeb vádja Szambadzsi ellen a maratha erők Burhanpur elleni támadása volt.
Szambadzsi halála után féltestvére, Radzsaram lépett a trónra. A mogulok megostromolták Raigadot, az új marátha uralkodó Vishalgadba, majd a Szendzsi erődbe menekült.Itt a sereg újjászerveződött, és behatolt a mogul birodalom területére, az olyan maratha parancsnokok, mint Szantádzsi Gorpade, Danadszi Dzsadhav, Párszhuram Pant Pratinidhi, Sankaradzsi Naradzsan Sácsiv és Melgiri Pandit számos erődöt visszafoglaltak. 1697-ben Radzsaram fegyverszünetet ajánlott, de Aurangzeb elutasította. Radzsaram 1700-ban, Sinhagadban halt meg. Özvegye, Tarabai vette át a hatalmat fia, II. Sivadzsi nevében.