Radovanje falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Oriovachoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 18, közúton 22 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 20, közúton 31 km-re délre, községközpontjától 1 km-re keletre, Szlavóniában, a Dilj-hegység délnyugati lejtői alatt, az Újgradiskát Bróddal összekötő főút mentén, a Radovanjski-patak partján fekszik. Itt halad át az A3-as (Zágráb-Lipovac) autópálya és a Zágráb-Vinkovci vasútvonal is. A falu feletti a Sanić nevű magaslat uralja a látképét.
Története A település a 17. század legvégén, vagy a 18. század elején keletkezett. 1698-ban még nem szerepel a kamarai összeírásban a felszabadított szlavóniai települések között. 1730-ban a vizitáció szerint 15 ház és a Szent Bertalan kápolna állt a faluban. 1746-ban már csak 7 háza volt, lakói Oriovacra temetkeztek. 1760-ban 10 házban, 19 családban 88 fő lakott a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Radovanie” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Radovanje” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 547. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Radovanye” néven 17 házzal, 98 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 161. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták. A 19. század végén és a 20. század elején főként Likából katolikus horvát és pravoszláv szerb családok települtek be.
A településnek 1857-ben 110, 1910-ben 302 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 94%-a horvát, 4%-a szerb anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Bródi járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 93%-a horvát, 4%-a szerb nemzetiségű volt. 2011-ben 288 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 110 137 178 226 292 302 269 368 402 434 415 415 369 348 355 288
Gazdaság A helyi gazdaság alapja hagyományosan a mezőgazdaság, a szőlőművelés és az állattartás. A faluban 3 kisvállalkozás, egy vállalat (EKOPLAST d.o.o.) és 8 családi gazdaság működik.
Nevezetességei Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az oriovaci Szent Imre plébánia filiája.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései